Készült: 2024.03.29.13:37:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

74. ülésnap (2003.05.27.), 24. felszólalás
Felszólaló Kiss Attila (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Kulturális bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:05


Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KISS ATTILA, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának tegnapi ülésén, az alapprogram vitája során a bizottság álláspontja mellett igen határozott kisebbségi vélemény is megfogalmazódott.

Első látásra örömtelinek is mondhatnánk, hogy hazánkban nemzeti civil alapprogram készül. Való igaz, egy demokratikus államberendezkedés komoly értékmérője, hogyan működik az adott társadalomban a civil szféra, a harmadik szektor, van-e az adott országban állami támogatási rendszer, ha igen, milyen elvek alapján szerveződött az. Egy nemzeti civil alapprogram megalkotását fontosnak tartjuk, minden egyes, az ágazatot támogató pluszforrást üdvözlünk.

Hazánkban ma több mint 60 ezer civil szervezet létezik. Mivel a törvény szerint egy egyesület megalakításához legalább tíz ember szükséges, akkor máris látható, mekkora tömegeket érintő tervezetről van szó. Álláspontunk szerint a kormány hibát követ el akkor, amikor az említett több tízezerre tehető egyesületi, alapítványi mozgalom többségének véleménye nélkül terjeszti be a törvényt, hiszen hallhattuk, illetve olvashattuk az anyagban, néhány százan vettek részt a program vitájában - természetesen nagyra értékeljük az ő szerepüket. De hol van a többi ötven-egynéhány ezer szervezet? Hol van az ő véleményük? Ki kérdezte meg őket?

Választókerületemben meghatározó szerepet betöltő egyesületek, alapítványok nem is hallottak erről a tervezetről, erről a törvénytervezetről, csupán miután kértem a véleményüket, akkor meglepve tájékoztattak, hogy nem is tudtak erről az egészről, ugyanakkor természetesen ők is szerettek volna részt venni a társadalmi vitában. Több véleményt kellett volna meghallgatnia a minisztériumnak, hiszen itt valóban a civil polgárok, az általuk alapított egyesületek, alapítványok jövőjéről döntünk, arról, hogyan működnek a jövőben a demokrácia kis körei, amelyeket honfitársaink azért hoztak létre, hogy azokban kiteljesíthessék magukat, legyenek azok hagyományőrző csoportok, ifjúsági klubok vagy éppen természetvédő körök, vagy bármilyen más szervezetről is beszélhetünk. Miért éppen azokat a civil szervezeteket kérdezték meg, akiket? A többi vélemény miért nem fontos?

A törvényjavaslatban ugyanakkor aggódva olvastuk a miniszter erős befolyásoló szerepét. Természetesen nem a miniszterrel, a mindenkori miniszterrel van probléma, hanem egyáltalán a rendszerrel, hogy a miniszternek döntő befolyása, döntő szava lesz a kollégiumok és a tanácsok kialakításában, illetve elsősorban a vezetők kinevezésében. Tudjuk jól, illetve aki olvasta a tervezetben, az tudja, hogy a tanácsok és a kollégiumok fognak dönteni az egyébként igen komoly összegekről, tehát mindenképpen kérdéses számunkra ez az elv, ami alapján ezt szeretnék meglépni.

További kérdőjeleket vet föl természetesen, hogy ismét egy szűk csoportérdek fog-e érvényesülni, ha igen, akkor milyen érdekek, és kiknek vagy kinek az érdekei lesznek ezek.

Növelni kell szerintünk - a bizottság véleménye, illetve kisebbségi véleménye szerint - a működésre fordítható 60 százalékos arányt. Szintén a törvényjavaslatban olvasható, hogy az összeg 60 százalékát, amiről minden évben dönteni fognak a tanács, illetve a kollégium tagjai, vezetői, működésre lehet fordítani. Nagyon jó, nagyon helyes, természetesen a semminél sokkal több és sokkal jobb. De aki civil szervezetben valaha dolgozott, az nagyon jól tudja, hogy a szervezetek, egyesületek, alapítványok számára leginkább a működés, a mindennapi létezés a legnehezebb. A programokra, az egyes rendezvényre még csak meg is szerzik valahogy a pénzt önkormányzattól, megyei szervezetektől, alapítványoktól, egyéb forrásokból, de a működésre nagyon kevesen adnak pénzt, hiszen azt mondja mindenki - legalábbis a legtöbb alapítvány, szervezet azt mondja -, hogy éljetek meg, teremtsétek elő a pénzt, és majd ha valamit föl tudtok mutatni, támogatunk, illetve támogatjuk önöket. Tehát mindenképpen javasolnánk a 60 százalékos küszöb, a működésre fordítható 60 százalékos arány emelését.

Elkészült a civil stratégia is, amit, sajnos csak tegnap kaptunk meg többen – illetve, gondolom, mindannyian. Aggályosnak tartjuk, hogy miért nem együtt tárgyaljuk a kettőt, tehát a kormány civil stratégiáját és a nemzeti civil alapprogramot együtt kellett volna tárgyalnunk, hiszen a kettő szorosan összefügg, egyik a másik nélkül nem létezne. Tehát mindenképpen célszerű lett volna ezt hamarabb megkapnunk.

Azt gondolom, illetve a bizottság kisebbségi véleménye szerint nyolcan úgy gondoltuk, hogy mindezen problémák és aggályok szerint nem tudjuk támogatni azt, hogy a törvényjavaslat ilyen formában most a Ház elé kerüljön.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 




Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai