Készült: 2024.03.29.00:46:42 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
3 6 2018.05.11. 5:46  1-30

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hazánk Alaptörvénye rögzíti, hogy a minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik, és ennek megfelelően az előttünk fekvő T/14. számú előterjesztés tartalmazza a minisztériumok felsorolását, valamint a végrehajtásához szükséges törvényi szintet igénylő anyagi jogi szabályokat.A kormány tagjainak feladat- és hatásköreit a 2010. évi XLIII. törvénnyel összhangban, a kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott, az e törvény hatálybalépésével egy napon hatályba lépő rendelete fogja szabályozni. A javaslat felsorolja Magyarország minisztériumait; ezt Gulyás Gergely képviselőtársam már ismertette, ezért nem ismétlem meg. Hozzáteszem azonban, hogy az előző kormányzati ciklusban ugyancsak 10 minisztérium működött, tehát a tárcák számát tekintve nem történik változás, azonban nyilvánvalóan nem teljesen egyezik meg a kormányzati struktúra a korábbiakkal összevetve, amely különbségekről röviden szólnék néhány szót.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat tartalmi elemei közül legfontosabb kiemelni, hogy a kormányzati tevékenység irányítását a miniszterelnök végzi a jövőben. Ennek keretében megszűnik a kormányzati tevékenység összehangolásáért való külön miniszteri felelősség, az e körbe tartozó feladatok a továbbiakban megoszlanak az angolszász mintára létrejövő kormányzati központ szervei között. Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor közvetlen irányításával a kormány keretein belül kormányzati központ működik, amelynek részei a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kormányiroda.

A Miniszterelnöki Kormányiroda a miniszterelnök kormányzati igazgatási munkaszervezete, amelyet különös hatáskörű központi államigazgatási szervként rögzít a javaslat. A Miniszterelnöki Kormányirodát közigazgatási államtitkár vezeti a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, valamint szervezetében államtitkár és helyettes államtitkár is működhet. Az új közigazgatási egység tehát a kormány döntéseinek előkészítését és végrehajtását felügyeli majd.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat további elemeként említésre méltó, hogy a kormányzati struktúrában kiemelt szerepet kapnak a nemzetbiztonság kérdései, valamint az újítás és az innováció. Szétválik az állami vagyon kezeléséért és a fejlesztésekért viselt kormányzati felelősség, létrejön az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A gazdasági életben nagy jelentőséggel bír a pénzügyi stabilitás és megbízhatóság. Ezt a szempontot a kormányzati struktúrában a pénzügypolitikáért és a költségvetési tervezésért felelős Pénzügyminisztérium képviseli a gazdasági növekedés és a teljes foglalkoztatás érdekében.

(9.20)

Az indítvány arra is kitér, hogy a tárca nélküli miniszterek részletes feladat- és hatáskörét kormányrendelet állapítja majd meg, tevékenységüket pedig minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti.

Tisztelt Országgyűlés! Már hivatkozott az előterjesztő is arra, hogy réginek is mondható alkotmányos szokás elfogadni az ellenzék részéről is a hasonló törvényeket. Én e helyről megköszönöm az ellenzéki képviselőknek, hogy hozzájárultak a házszabálytól való eltéréssel való tárgyaláshoz, és nem nyújtottak be módosító indítványt. Hallottuk, hogy a Törvényalkotási bizottság tegnapi ülésén, a kormánypárti képviselők szándékának megfelelően, a lényeget tekintve technikai és formai jellegű módosító indítványok kerültek elfogadásra.

Tisztelt Országgyűlés! Az egész törvényjavaslat céljáról nagyon világosan beszél az a néhány mondat, amely az általános indokolás elején olvasható, és amely teljes összhangban van miniszterelnök úr tegnap a megválasztását követően elmondott nagy ívű, lelkesítő és nemzetet határokon átnyúlóan egyesítő beszédében. Így szól tehát az indokolás. „Magyarország polgárai 2018. április 8-án egyértelműen kijelölték a kormányzás céljait. Meg kell őriznünk a keresztény kultúrát, meg kell védenünk az országot, meg kell teremtenünk a teljes foglalkoztatottságot, és támogatni kell a gyereket nevelő családokat. Segély helyett munka, családközpontú politika, magyar érdek mindenekelőtt. Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa, és azon vagyunk, hogy ez így is maradjon. Megvédjük a határainkat, a kerítés állni fog, ha szükséges, erősítjük, bővítjük. Ugyanakkor dolgozunk azon, hogy a mindennapok biztonsága tovább erősödjön.”

Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Magyarország pillanatai drágák. Éppen ezért azt javaslom, hogy röviden és hatékonyan vitatkozzunk, és adjuk meg a felhatalmazást a kormánynak, a kormányfőnek arra, hogy mielőbb hozzáláthasson országépítő feladataihoz. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
6 30 2018.06.05. 4:24  29-32

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Közel 300 éve annak, hogy a nagy francia filozófus, Montesquieu munkássága nyomán a hatalmi ágak elválasztásának eszméje a jogállami gondolkodás alappillérévé vált, amelyben fontos sarokpont a bírói hatalmi ág függetlensége. Ennek szögesen ellentmondanak azok az aggasztó hírek, amelyek szerint Soros György és hálózata (Derültség a Párbeszéd soraiban.) befolyást akar szerezni a magyar igazságszolgáltatás felett úgy, hogy magukat civilnek mondó fizetett politikai aktivisták akarják befolyásolni bíráink gondolkodásmódját, képzésnek álcázva beszivárgásukat.Aggasztónak tartom, hogy a Soros-féle álcivilek a magyar bíróknak és igazságügyi alkalmazottaknak tartsanak úgynevezett érzékenyítő tréningeket, amelyeken a bevándorlást és a menedékjogot, valamint a gyűlölet-bűncselekmények kérdését érintő jogi ügyekhez, perekhez adnak tanácsokat, a migránsok szempontjait bizonyára hatékonyan képviselve.

A Soros-hálózat, ahogy az illegális migránsoknak nyújtott jogsegéllyel és jogi képviselettel, ezzel a tevékenységgel is a migrációt erősíti. Azon dolgozik, hogy minél többen be tudjanak jutni Európába, illetve megakadályozzák a már illegálisan bekerültek kiutasítását. Ez amellett, hogy szembemegy a magyar emberek akaratával, veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét és a nemzetbiztonságot is. A helyzet tisztázása érdekében az elmúlt héten az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez fordultam közérdekűadat-kéréssel, hogy mindannyiunk előtt egyértelmű legyen, pontosan kik, milyen forrásból és milyen céllal szerveznek efféle oktatásokat a magyar bírák részére.

Bár a konkrét kérdéseimre még nem kaptam részletes választ, az Országos Bírósági Hivatal gyors reakciójából, írásos leveléből egyértelműen kiderült, hogy mások mellett a Soros Györgyhöz kötődő Magyar Helsinki Bizottság is részt vett a magyarországi bírák továbbképzési eljárásában.

Az Országos Bírósági Hivatal közlése szerint az elmúlt időszakban többször érték a bírákat befolyásolási szándékú támadások egyes civil szervezetek és  idézem  „külföldi hatalmi tényezők” részéről. Előbbiek folyamatban lévő ügyekben próbáltak meg nyomást gyakorolni a magyar igazságszolgáltatásra. Az utóbbi években többször is előfordult, hogy a Soros-hálózathoz kapcsolódó szervezetek vagy közvetlenül kerültek perbe a magyar állammal, vagy pedig közvetve, akár egy-egy illegális bevándorló ellen folyó eljárás keretében. Elég, ha az elhíresült Ahmed H. ügyére gondolunk. Ez utóbbi esetben emlékezetes médiakampány keretében is igyekeztek nyomást gyakorolni a magyar bíróságokra.

Teljesen egyértelmű, hogy egy igen nagy és minden területre kiterjedő hálózat dolgozik azon, hogy Európába olyan népességet telepítsen, amely mind kulturális, mind pedig szocializációs szempontokat figyelembe véve komoly nehézségeket okoz. Azt azonban már tényleg felháborítónak gondoljuk, hogy a bevándorlást segítő szervezetek a politikai véleménynyilvánításon túl a független bíróságok működését befolyásoló eszközökkel szerezzenek érvényt céljuknak, annak ellenére, hogy a magyar emberek demokratikusan és egyértelműen kinyilvánították akaratukat többször is az illegális migráció ellen.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Bírósági Hivatal adatszolgáltatását követően mindenki számára egyértelmű kell legyen, hogy a Soros-szervezetek semmitől sem riadnak vissza, ha bevándorlásról van szó. (Arató Gergely: Az ellenség betette a lábát.) Nekünk azonban közös célunk, hogy kiálljunk az igazságszolgáltatás függetlensége és hazánk szuverenitása mellett egyaránt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 26 2018.06.20. 5:05  25-28

HENDE CSABA (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! A mai napon a két éve lezajlott népszavazás és az április 8-ai országgyűlési választások egyértelmű üzenetének szerezhetünk érvényt. A magyar emberek akaratának megfelelve a kormány benyújtotta az országvédelmi akciótervet azért, hogy megvédjük keresztény kultúránkat, határainkat és otthonainkat.A mai napon az eddig bevándorláspárti képviselők újra lehetőséget kapnak, hogy a nép pártjára állva bizonyítsák: mégis hajlandóak támogatni Magyarország védelmét. Javaslom, ragadják meg saját és mindnyájunk érdekében ezt az esélyt, és teremtsünk nemzeti egységet nemzeti sorskérdéseinkben.

Tisztelt Országgyűlés! Az országvédelmi akcióterv két részből áll: az Alaptörvény módosításából és a Stop Soros törvénycsomagból. Az Alaptörvény-módosítással megerősítjük Magyarország szuverenitását, és megtiltjuk idegen népesség Magyarországra való betelepítését. Az Alaptörvény ki fogja mondani, hogy nem telepíthető be bevándorló az országba az Országgyűlés beleegyezése nélkül, és nem fogadható el a menedékkérelme annak, aki biztonságos országon keresztül érkezett Magyarországra, és nincs kitéve üldözésnek vagy üldöztetés veszélyének.

A Stop Soros törvénycsomag büntethetővé teszi az illegális bevándorlás szervezését. Büntethető lesz mindenki, aki illegális migrációt szervez, és a magyar törvények kijátszására buzdít. Az illegális migráció szervezésével gyanúsítható személyeket nem engedjük még a határ közelébe se.

A javaslat az állam minden szervének kötelességévé teszi az alkotmányos önazonosságunk mellett a keresztény kultúra védelmét is, erről az imént bővebben hallhattunk.

Az új szabályok alkotmányos szinten rögzítik az otthon nyugalmának és az otthon védelmének fontosságát. A javaslat az emberhez méltó lakhatás és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával állami feladatként határozza meg az otthon jogi védelmét. Ez a szabályozás kiegészül az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmával.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország nem akar migránsokat befogadó állammá válni. Nem is kötelezhető erre, hisz az uniós csatlakozáskor nem vállaltunk semmi ilyet. Határozott álláspontunk, hogy a migránsok elosztása nem megoldás, bajaikat szülőhazájukban kell rendezni, nem pedig Európába hozni és a tagállamok között szétteríteni őket.

Magyarországgal ellentétben egyébként másutt sehol nem kérdezték meg az embereket a milliónyi migráns betelepítését célzó elhibázott politikáról. Így ez a kérdés határozza majd meg az európai parlamenti választásokat 2019 májusában.

Az Európai Bizottság javaslata alapján a következő uniós költségvetés óriási összegeket fordítana a migránsok ellátására, a magyar határkerítés kiadásait viszont utólag sem támogatnák. Ez igazságtalan!

A migrációs kérdésben az Unió tagállamainak a lehető leghatározottabban kellene eljárniuk úgy, ahogy azt Magyarország a kerítés felépítésével és a jogi szabályozással teszi, vagy ahogy azt a migránsokat üzemszerűen szállító Soros-hajók kikötését a múlt héten megtiltó Olaszország tette. Az európai vezetők álláspontjának változását az európai választók bizonyára ki fogják kényszeríteni, ahogy az Olaszország mellett Ausztriában és lassacskán már Németországban is látszik.

Nem Magyarország szegte meg az európai törvényeket és szabályokat, hanem a brüsszeli bürokraták és Soros György szervezetei. Az a helyes elv, ha ott segítünk, ahol a baj van, és nem a bajt hozzuk be Európába. Az Európai Unió jövője múlik azon, hogy képes-e megvédeni külső határait, ha pedig ez sikerül, akkor nem az érkező migránsok szétosztása a kérdés, hanem az, hogy mi történjen azokkal, akik már itt vannak. Nem a szétosztásukon kell gondolkodni, hanem haza kell vinni őket oda, ahonnan jöttek, olyan gyorsan, ahogy azt a körülmények lehetővé teszik.

Tisztelt Országgyűlés! Nekünk Magyarország az első! Azonban félő, hogy a magyar ellenzéki pártok továbbra is bevándorláspártiak, és Soros terve szerint bevándorlókat akarnak behozni hazánkba.

A mai napon az ellenzéki képviselők ismét lehetőséget kapnak, hogy a legfontosabb nemzeti sorskérdések kapcsán bizonyítsák: félre tudják tenni a pártpolitikai érdekeiket, személyes ambícióikat, és hajlandóak támogatni Magyarország védelmét.

Ha viszont nem támogatják a javaslatokat, akkor azzal csak megerősítik, hogy ők is Soros zsoldjában állnak, és nem akarják megvédeni az országot, mert nem érdekli őket a magyar polgárok akarata és hazánk jövője. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 26 2018.07.16. 4:45  25-28

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bár ma már Európában egyre többen mernek hangot adni véleményüknek, hogy a migrációt meg kell fékezni és Európát meg kell védeni, a helyzet az, hogy sem a migráció, sem a migránsbarát brüsszeli politika veszélye nem múlt el. Mind a Földközi-tengeren, mind a balkáni útvonalon még mindig migránsok tömegei tartanak Európa felé, és akik már itt vannak egy-két vagy akár három éve, azoknak sem rendeződött a sorsa. Ahol migránsok jelentek meg vagy ahova migránsokat telepítettek be, ott egyre éleződnek a társadalmi, kulturális konfliktusok, ugrásszerűen nő a bűncselekmények száma. Németországban például egymást érik a fiatal lányok elleni erőszakos bűncselekmények és gyilkosságok. A bevándorlóországokban újra felütötte a fejét és mindennapossá vált az antiszemitizmus. Az európai terrorelhárító szervek megállás nélkül dolgoznak, hogy megakadályozzák az újabb terrorcselekményeket.

Tisztelt Országgyűlés! Rövid idő alatt a biztonság lett a legnagyobb érték az európai emberek számára, ám félő, hogy ez egyre kevesebbeknek adatik majd meg, ha Brüsszel és a Soros-hálózat migránsbarát politikáját nem állítjuk meg. Brüsszel és a Soros-hálózat ugyanis még mindig azon dolgozik, hogy saját politikai és pénzügyi spekulációs érdekekből migránsokkal árasszák el Európát. A Soros-szervezetek az elmúlt időszakban többször lebuktak; aktívan segítik a migrációt, és céljaik eléréséhez tisztességtelen, akár törvénytelen eszközöket is felhasználnak.

Soros emberei mindenhol ott ülnek, a brüsszeli Bizottságban, az Európai Parlamentben, az Európai Tanácsban, az ENSZ-ben is (Közbeszólás az ellenzéki pártok padsoraiból: A Fideszben!), és a migráció legalizálását segítő javaslatokat dolgoznak ki. Az ENSZ globális migrációs csomagja éppen egy globális szintű Soros-tervvel fenyeget. Magyarország biztonsága tehát továbbra is veszélyben van.

Ezért nemzeti, európai és NATO-szinten is azon kell dolgoznunk, hogy ezt a biztonságot megőrizzük, és védelmi képességeinket megerősítsük. A lehető legszigorúbban fel kell lépni a bevándorlást támogató szervezetekkel szemben. Ezt segíti a már hatályban lévő Stop Soros, a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény, és ezt fogja segíteni a bevándorlási különadó is. Ha a 2019-es költségvetést elfogadja a parlament, akkor több pénzt is tudunk fordítani a közbiztonságra, a rendőrségre, a terrorelhárításra és a honvédségre.

Tisztelt Országgyűlés! A NATO elkötelezett tagjaiként növeljük a haderőfejlesztésre szánt forrásokat. A honvédelmi költségvetés 2015 óta dinamikusan emelkedik, és 2024-ig eléri a bruttó hazai össztermék 2 százalékát. Az elkövetkező években több mint duplájára növeljük a Magyar Honvédség költségvetését. 2019-ben 512,8 milliárd forintot fordítunk erre a célra, ami 85,5 milliárd forinttal több, mint az idei összeg. Katonáinkat létszámukban és eszközeikben is megerősítjük. Talpra fogjuk állítani a magyar védelmi ipart is.

A NATO elkötelezett, megbízható szövetségeseként, tagjaként ezután is részt kívánunk venni minden olyan küldetésben, terrorellenes misszióban is, amely Európa és a magyar emberek biztonságát szolgálja. Támogatjuk azt is, hogy Európa védelmi képességei megerősödjenek, és minden, Európa külső határának védelmét szolgáló intézkedéshez hajlandóak vagyunk segítséget nyújtani. A migránsok szétosztásában azonban nem kívánunk és nem is fogunk részt venni.

Arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassák majd a 2019-es költségvetést és a bevándorlási különadó bevezetését, amelyek tovább erősítik Magyarország biztonságát. Az ellenzéki pártokról pedig ezúttal is ki fog derülni, hogy vajon lehet vagy már megint nem lehet rájuk számítani hazánk védelmében.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 54 2018.09.17. 4:13  53-56

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az úgynevezett Sargentini-jelentés hazánk számára semmilyen veszélyt sem jelent. Ezt azért jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, mert erről a valótlanságoktól hemzsegő fércműről egy olyan eljárásban szavaztak az Európai Parlamentben, amelynek a végén semmilyen szankció sem lesz. Még akkor sem, ha az eljárás netán végig tudna futni a külhoni és hazai ellenfeleink által elképzelt pályán. A fenti állításom legerősebb garanciája az ezeréves lengyel-magyar barátság. Lengyel testvéreinkben történelmünk során sohasem csalódtunk és most sem fogunk. A hazánknak ártó szándék azonban már az elején zátonyra futott. A jelentést ugyanis a helyes értelmezés szerint szabályosan el sem fogadták. Szavaztak ugyan róla, de a jelentés elbukott. Elbukott, mert az Európai Unió jogi alapját képező lisszaboni szerződés 354. cikke és az Európai Parlament eljárási szabályzatának 178. cikk 3. pontja egyértelműen rögzíti, hogy a szavazás során az elfogadáshoz szükséges kétharmados többséget a tartózkodó szavazatok beszámításával kellett volna elérni. Ez pedig Magyarország ellenfeleinek - pestiesen szólva - nem jött össze.

Még szerencse, hogy Európában más is tud olvasni és tudja a jogi szabályokat értelmezni. Üdvözlöm az Osztrák Köztársaság alkancellárjának, Strache úrnak a nyilvánosság előtt elmondott azonos véleményét, és köszönöm neki különösen azt, hogy Kneissl asszonyt, az osztrák külügyminisztert felkérte arra, hogy a szavazás körüli aggályokat terjessze az Európai Unió illetékes testülete elé. (Kunhalmi Ágnes közbeszólása.)

(15.40)

A Der Spiegel minapi számában pedig Alexander Thiele göttingeni professzor fejtette ki hasonló szakmai álláspontját. Mindez természetesen nem helyettesítheti Magyarország jogi úton való fellépését a tévesen elfogadottnak nyilvánított iromány ellen. Erre biztatom tehát hazánk kormányát.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az ügy tanulságai nagyon fontosak. Első tanulság: demokrácia csak ott van, ahol a jog uralkodik. (Közbeszólások az ellenzék soraiból, többek között Z. Kárpát Dániel: Hogy nem szakad rád a plafon! - Az elnök csenget. - Z. Kárpát Dániel: Közveszélyességből be kéne tiltani az ilyet!) Az az Európai Parlament, amely a saját szabályait rúgja fel, demokratikus legitimációja és erkölcsi tekintélye utolsó morzsáit is feléli. Hiszen jogállamisági kifogásokkal úgy ítél el egy tagországot, hogy eközben maga sérti meg saját eljárásjogi szabályait.

Második tanulság: mostantól kettőzött erővel kell küzdenünk azért, ami aktuálisan ránk van bízva a közös európai ügyből. Össze kell tehát fognunk nekünk, magyaroknak azért, hogy a következő Európai Parlamentbe csak olyan képviselőket válasszunk, akik ott Magyarország javán munkálkodnak (Dr. Vadai Ágnes: Ezért kell a DK-ra szavazni!), szemben némely jelenlegi európai parlamenti képviselőnkkel. Ők a Sargentini-jelentés támogatásával ismét bebizonyították, hogy pártérdekeiket hazánk érdekei elé helyezik. Nem használni, hanem ártani akartak. Bizonyára jó ideig nem lesz könnyű végigmenniük az utcán. Amit tettek, az olyan bűn, amelynek igen hosszú az árnyéka. (Kunhalmi Ágnes közbeszól.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A tapasztalat fontos dolog. A Sargentini-jelentés körüli cécó megmutatta, kiben mi lakik, kitől mit várhatnak a magyarok. A kép világos, könnyű lesz dönteni.

Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 42-44 2018.10.15. 5:18  41-46

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Parlament jogi bizottságának, a LIBE Bizottságnak az ülésén (Arató Gergely: Nem jogi bizottság!) megint újabb bevándorláspárti előterjesztéseket mutattak be. A legfrissebb javaslatuk szerint a migránsok már az Unió tagállamainak a külképviseletein úgynevezett humanitárius vízumot kaphatnának ahhoz, hogy azzal aztán szabadon beutazhassanak az Európai Unió területére, és itt intézhessék immár a menedékkérelmüket. Mindezt annak előzetes vizsgálata nélkül, hogy ők tényleg a nemzetközi jognak megfelelő menekültek-e vagy sem. Teljesen egyértelmű, hogy a migránspárti erők folyamatosan azon munkálkodnak, hogy miként lehet még több migránst még szervezettebben behozni Európába. A brüsszeli migrációs biztos, Dimitrisz Avramopulosz azt is nyíltan kijelentette a LIBE Bizottság ülésén, hogy a jelenlegi brüsszeli Bizottság politikájának fontos eleme a legális migráció bővítése. Ugyanezt tartalmazza az Európai Bizottság közelmúltban közzétett legújabb javaslata, amelyben állandó áttelepítési programot, legális migrációs útvonalakat, határmenedzsmentet és a menekültkérelmek brüsszeli elbírálását sürgetik.

Amikor már azt hinnénk, hogy egyes brüsszeli bürokraták, akik ezt a szándékot képviselik, nem tudnak újabb őrültséggel előállni, akkor mindig bebizonyítják, hogy de igen, tudnak. Ez egy agyrém! Pontosan ez az, amely bennünket és az azonosan gondolkodókat még keményebb harcra ösztönöz ebben a történelmi jelentőségű kérdésben. Olyan sorskérdés ez, tisztelt Országgyűlés, amelyben csak egyszer kell rossz választ adni ahhoz, hogy az utánunk jövő nemzedékek fejére jóvátehetetlen sorscsapást zúdítsunk. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Paks II.!)

A görög migrációs biztos a múlt szerdai LIBE bizottságban is megismételte, hogy legalizálni akarják a migrációt, és meg akarják könnyíteni a gazdasági bevándorlók munkavállalását. Ilyen úgynevezett gazdasági bevándorló több tízmillió akar eljutni Európába csak a következő években Afrikából. Ha Brüsszel bármilyen módon legalizálja és megnyitja előttük a kaput, akkor ez azt jelenti, hogy afrikaiak milliói indulnak el erre a meghívásra Európába, és a többi régióról akkor még nem is beszéltünk.

Úgy tűnik, hogy Brüsszel bevándorláspárti vezetése, amely végnapjait éli, ahelyett, hogy már felhagyna az ilyen kísérletezéssel, akaratának kikényszerítésére tisztességtelen módon újabb és újabb javaslatokat tesz le az asztalra. A Brüsszelben ma hatalmon lévő bevándorláspárti erők a májusi európai parlamenti választásokig (Ungár Péter: Ki üzemelteti a stadiont?) mindent át akarnak erőltetni, mert félnek  teszem hozzá, joggal  attól, hogy a szavazás után egy bevándorlást elutasító többség kezébe kerül a döntés lehetősége ebben a kérdésben is.

Az Európai Bizottság ezért most közzétette programját arról, hogy mit kellene szerintük sürgősen végrehajtani, ami valójában egy horrorgyűjtemény a magyar ember számára, ugyanis állandó betelepítési programról, legális migrációs útvonalak megnyitásáról, afrikai országokkal közös kísérleti migrációs programokról és humanitárius vízum bevezetéséről szól, továbbá bevonná az úgynevezett NGO-kat a vízumelbírálásba, elvenné a határvédelmet a tagállamoktól, és átadná a Frontexnek, ahol már nem határvédelemről, hanem határmenedzsmentről beszélnek.

A határvédelem szó azt jelenti: a határ, amit megvédünk. A határmenedzsment meg azt jelenti, hogy van ott valami, amin az átjutást valahogy meg kellene oldani, el kellene intézni. Az én meggyőződésem szerint a határ tényleges védelme a kérdés rendezésére a leghatékonyabb, a leginkább erőforrás-kímélő és Európa biztonságát leginkább szavatoló megoldás.

Tisztelt Országgyűlés! A közelgő EU-s csúcstalálkozón erős vitákra számíthatunk. A bevándorláspárti oldalon persze mindig a magyar emberek akaratát folyamatosan becsmérlő és bíráló európai parlamenti liberális frakció megy elöl.

(14.20)

Az elmúlt évek vitáinak fontos eredménye, hogy felszínre hozták a korábban rejtőzködő, leginkább egy jéghegyhez hasonlítható Soros-hálózatot, amelynek kilenctized része láthatatlan, mert a víz alatt van. A Soros-hálózat létezése a legtöbb polgár számára ugyanúgy nem, vagy alig volt érzékelhető. Ezt a hálózatot senki sem hatalmazta fel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) az emberek életének befolyásolására. Hazánk polgárainak elemi érdeke, hogy ezeket a kis, titkos hálózatokat felfedjük, működésük valódi céljára és természetére rávilágítsunk….

ELNÖK: Képviselő úr, kérem, fejezze be a hozzászólását.

HENDE CSABA (Fidesz): …és a nemzeti védelem teljes eszköztárát bevessük ehhez. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 28 2018.11.12. 4:38  27-30

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közelmúltban újabb megerősítést nyert a tény, hogy az illegális migrációt legalább részben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az Európai Unió szervezi és finanszírozza.Az ember hitetlenkedve nézi a migránsok névtelen bankkártyáiról szóló beszámolókat. Az újraéledő balkáni útvonalon rengeteg illegális migránsnál látni név nélküli bankkártyákat, amelyekkel rendszeresen pénzt vesznek ki a bankautomatákból. A migránsoknak az EU, Soros és az ENSZ pénzével feltöltött kártyákat osztogatnak, ők pedig szabadon vehetnek le készpénzt arról. Ez a program megdöbbentő, és óriási biztonsági kockázata van, mert akár a terrorizmust vagy az embercsempészeket is finanszírozhatják az így felvett pénzből.

Sajtóinformációk szerint ezekre a kártyákra havonta érkezik pénz, és Görögországban állítja ki azokat az illetékes hatóság. A kártya kibocsátásának szinte alig van feltétele. Még az sem kell, hogy a kontinensünkre érkező menekültstátuszban legyen, elég, ha az illetőnek nincs munkája, elmúlt 18 éves, és 2015 januárját követően érkezett Görögországba. A kártyák használatának területi hatálya is növekszik, ugyanis egyre több országban lehet használni ezeket, Görögország után most már Boszniában is.

Ezt a programot az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és négy másik szervezet, többek között az Európai Unió Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága hozta létre, és az Európai Bizottság is finanszírozza, természetesen az európai adófizetők pénzéből.

Megbízható források szerint a bankkártyáknak van egy másodlagos piaca, ahol név nélkül adják-veszik ezeket a migránsok és ki tudja, még kik. Nem tudni, kihez kerülnek végül ezek a bankkártyák és ezek a pénzek. Mára már kiderült viszont, hogy összesen 57,6 millió eurót, vagyis mintegy 18 milliárd forintot terveztek kiosztani ezen az úton csak a 2017. évben, és 2018 augusztusáig 83 792  megismétlem: 83 792!  magánszemély jutott már a név nélküli bankkártyákhoz. Tették mindezt annak dacára, hogy a pénzmosás megelőzéséről és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáról szóló rendelet, illetve a pénzügyi tranzakciók átláthatóságára vonatkozó határozat szerint ilyen pénzügyi terméket egyáltalán nem lehetne piacra dobni.

Tisztelt Országgyűlés! Ezek a terrorizmus és pénzmosás elleni szabályok  nyilván helyesen  olyannyira szigorúak, hogy például egy ismerősöm, aki Brüsszelben az Európai Bizottságnál dolgozik, vett egy lakást Magyarországon. Egy magyar banktól vett fel ehhez a vásárláshoz hitelt, és képzeljék el, nem volt lehetséges közvetlenül a brüsszeli bankjából átutalni a hiteltörlesztéseit, hanem először egy Magyarországon nyitott bankszámlára kell, és onnan utalhatja tovább, azért, hogy a teljes nyomonkövethetőség és a biztonság meglegyen.

Most tessék összevetni ezt a korlátozást, ezt a többletköltséget okozó korlátozást azzal az eljárással, ahogy ugyanez az Európai Unió a migránsoknak osztogatott névtelen bankkártyákkal kapcsolatban eljár. Nyilvánvaló, hogy ezzel a programmal mi nem értünk, nem érthetünk egyet, elfogadhatatlannak tartjuk a kockázatai miatt.

Tisztelt Ház! A nyugat-balkáni útvonalon tavasszal újabb migránshullám várható. A beszámolók szerint  erőfeszítéseinknek hála  a magyar határvédelem stabil, és a hatóságok fel vannak készülve arra, hogy a várhatóan érkező újabb hullámot kezelni tudják.

Tisztelt Országgyűlés! Támogassuk rendőreinket és katonáinkat szilárd helytállásukban mindnyájan e falak között és azokon kívül is! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 76 2018.11.15. 7:39  75-96

HENDE CSABA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A magyar alkotmánytörténet újabb fontos fordulópontjának voltunk szemtanúi 2018 júniusában, amikor a nemzeti jogrend alapját képező Alaptörvényünket hetedik alkalommal módosította a Magyar Országgyűlés. Ez a módosítás nemzeti érdekeket tükröző alaptételeket emelt be nemzeti alkotmányunkba. A kiemelt jelentőségű, a nemzeti identitás megőrzését és megvédését előtérbe helyező módosítások mellett az Alaptörvény hetedik módosítása a jogalkotási gyakorlatra vonatkozóan is tartalmaz előírásokat, amelynek következtében indokolttá vált mind a jogalkotásról szóló törvény, mind pedig a határozati házszabályi rendelkezéseket tartalmazó országgyűlési határozat módosítása.

A jogalkotásról szóló törvény Alaptörvénnyel összefüggő hetedik módosítása előírja, hogy a jogszabályok tervezetéhez kapcsolódó különböző indokolásoknak a nyilvánosság számára elérhetővé kell válniuk. Erre alapozva a jelenlegi javaslat határozati házszabályi módosítására irányuló szándéka azt a célt kívánja szolgálni, hogy biztosított legyen az előterjesztő által készített és a benyújtott törvényjavaslat  ideértve az Alaptörvényt és az annak módosítására irányuló javaslatot is  tárgyalása során módosított, valamint újraszerkesztett indokolásának az Országgyűlés és a nyilvánosság számára való közzététele.

Az alaptörvény-módosítás során helyesen merült fel az az elképzelés, amely szerint a jogalkotói akarat megismerésének a törvényi preambulum melletti másik forrása deklaráltan is az adott jogszabálytervezet indokolása kell legyen.

(12.10)

A jogalkotói indokolás elérhetőségével kapcsolatban jelenleg csak törvények esetében tudunk beszélni, viszont azok korántsem egységesek, ugyanis csupán vagy előterjesztői, vagy pedig módosító javaslatok indokolásáról beszélhetünk. Az Alaptörvény legutóbbi módosításának köszönhetően tehát egyértelmű céllá vált, hogy a jogalkotó célját a jogalkalmazó és a jogkereső polgár ne csak a preambulumból, hanem az indokolásból is megismerhesse. Mindebből fakadóan kötelezettség keletkezik a jövőben a jogalkotó számára arra vonatkozóan, hogy a megalkotott jogszabályához indokolást fűzzön.

Hangsúlyozandó, hogy a jogszabály indokolása, valamint preambuluma mint a jogalkotó akaratának megismerési forrása, nem jelenti azt, hogy kizárólag ez a jogszabály tartalma és célja helyes értelmezésének eszköze, azaz továbbra is segítségül hívhatjuk az adott jogszabály nyelvtani, logikai, rendszertani, valamint történeti értelmezését, illetve a jogtudományi munkák állásfoglalásait.

Az Alaptörvény hetedik módosítása az értelmezés megkönnyítését segíti elő mind a jogalkalmazó, mind pedig a jogkereső közönség számára azzal, hogy kitüntetett szerepet szán az indokolások figyelembevételének. Az Alaptörvény szövege a következőképpen nyomatékosítja ezt a megfontolást: „A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni.”

Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény módosított 28. cikke tehát a bíróságok és egyéb közhatalmi szervek jogértelmező feladatával összefüggésben nyújt kötelező erejű iránymutatást. Ehhez kapcsolódóan vált szükségessé a jogalkotási törvény módosítása, amely azt célozza, hogy a megfelelő jogszabályi keretek között a jogszabályokhoz tartozó indokolások nyilvánossága biztosított legyen. Az alaptörvény-módosítás gyakorlati érvényesüléséhez mindezek mellett elengedhetetlen a határozati házszabály módosítása is. A tisztelt Országgyűlés asztalán fekvő javaslat az indokolások nyilvánosság számára történő közzététele mellett még egy elhanyagolhatatlan elvi megfontolást tartalmaz. Mégpedig azt, hogy az előterjesztő kizárólagos felelőssége nem csupán a közzététellel kapcsolatban áll fenn, hanem az indokolás megszövegezésében is. Úgy vélem, különösebb magyarázatra ez a tétel nem szorul, hiszen az előterjesztő saját jogalkotói szándékát és annak célját javaslata indokolásával tudja a leghatásosabb és legmeggyőzőbb érvekkel alátámasztani.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat kilátásba helyez egy technikai pontosítást a határozati házszabály rendelkezései között, amely világossá és egyértelművé teszi azt számunkra, hogy az indokolás nem képezi a törvényjavaslat részét, valamint jogi kötőerővel továbbra sem bír.

A jogalkotó azon előírással kívánja biztosítani, hogy a törvény megalkotására, illetve módosítására irányuló javaslatok a nyilvánosság számára megismerhetővé váljanak, hogy az előterjesztő feladataként írja elő a módosító javaslatokhoz tartozó indokolásoknak az úgynevezett iromány-nyilvántartásba történő felvetetését. Továbbá magának az előterjesztőnek az általa benyújtott javaslat országgyűlési tárgyalása során az elhangzottak és a módosító javaslatok figyelembevételével kötelessége aktualizálnia is a törvényjavaslata indokolását. Ily módon egy komplex, a rendelkezések és indokolások egymás közötti harmóniáját biztosító törvényjavaslatot találhatunk majd az iromány-nyilvántartásban.

Az említettek alól kivételt képeznek azok speciális jellegére tekintettel a következő előterjesztések: a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat, a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. A kivételek meghatározását az támasztja alá, hogy a felsorolt törvényjavaslatokhoz tartozó indokolások közzétételre alkalmas megszövegezése különösen jelentős, talán megoldhatatlan terhet rakna az előterjesztő vállára, éppen e jogszabályok sajátos jellege folytán. Éppen ezért ezen törvényjavaslatok indokolásainak újraszerkesztése és aktualizálása a javaslatban ismertetettek szerinti módon nem szükséges.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapul vételével kérem képviselőtársaimat, mérlegeljék az elhangzottakat, és a javaslat elfogadásával szíveskedjenek segíteni a jogalkalmazók és jogkeresők jogértelmezését azzal, hogy támogatják javaslatom elfogadását.

A jogbiztonság és a normavilágosság alapvető követelmény egy jogállamban, és úgy vélem, hogy a javaslat ezt a célt helyesen és jól szolgálja. Kérem tehát támogatásukat. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 96 2018.11.15. 5:08  75-96

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt megköszönöm a Fidesz, a Jobbik és a KDNP vezérszónokainak támogató véleményét, és egyben szeretném mélységes megdöbbenésemet kifejezni az MSZP, a Párbeszéd és a DK felszólalóinak a mondókája miatt. Valószínűleg az történt, hogy nem olvasták el az előttük fekvő javaslatot. (Arató Gergely: Ez nagyon lapos!) Mind Harangozó Tamás, mind pedig Tordai Bence végig törvényjavaslatról beszélt. Kérem, nem törvényjavaslatot nyújtottam be, hanem egy országgyűlési határozati javaslatot. És innen kezdve nem is kellene nagyon foglalkozunk azzal, amit mondtak, mert valami egész másról beszéltek nyilvánvalóan, nem arról, amit én letettem a Ház elé. Ha elolvasták volna, akkor láthatták volna, hogy ez a határozati házszabályt módosító határozati javaslat pusztán arról szól, hogy hogyan, miképpen kell kezelni az Országgyűlés rendszerén belül az egyes jogszabályok indokolásait. Arató Gergely képviselőtársam is tökéletesen félreérti a dolgot, amikor arról beszél, hogy az önök zseniális gondolataiból kell majd dolgoznia a bíróságnak. Rossz a személyes névmás, képviselő úr, az „önök” helyett a „mi” személyes névmás használatát javaslom. (Arató Gergely: Én is ezt mondtam, hogy önök és nem mi.  Az elnök csenget.) Nem, nem, mi! Mi mindannyian alkotjuk a törvényt. Az a törvény, amelyik megszületik, az az Országgyűlés által alkottatik meg, amelynek ön is a tagja.

Tordai Bence, aki vélhetően még soha életében jogalkalmazással nem foglalkozott, azt gondolja  és ennek nyomait azért Arató Gergely felszólalásában is megtalálhattuk , hogy indokolásra azért van szükség egy jogszabályhoz, mert rosszul sikerült a normaszöveg, és nem lehet annak alapján elbírálni az ügyet. Nem, kérem, nem azért van szükség rá, azért van szükség, hogy a jogalkotó akarata, a szándéka világos legyen.

A jogalkotási törvényre vonatkozó javaslat egyértelműen rögzíti, hogy az indokolás továbbra sem a jogszabály része. Ehhez képest azt mondta itt az egyik felszólaló, Tordai Bence  idézem -: „a törvény részévé teszik az indokolást”. Pont az ellenkezője az igaz. Tehát kéretik elolvasni a javaslatokat, amihez az ember hozzászól, különben olyan szégyenbe esik, hogy itt összevissza hord hetet és havat, mindenről beszél, csak arról nem, amiről az előterjesztés szól.

(12.50)

Folytathatnám még. Tordai Bence azt mondta, hogy ezzel a törvényjavaslattal beismerik, hogy nem tudnak egyértelmű törvényeket alkotni. Kérem szépen, aki már dolgozott ügyvédként, bíróként, ügyészként, jogtanácsosként, az pontosan tudja, hogy a jogszabályokat természetesen az alkalmazások folyamatában értelmezni kell. Az értelmezésnek számos eszköze van. Az expozémban voltam bátor utalni erre, mert hiszen nem mindenki gyakorló jogász. A jogszabályok értelmezésének elsősorban nyelvtani úton kell megtörténnie, mert ami le van írva, az azt jelenti, amit jelent. Ha két jogszabályt, hármat, ötöt vagy húszat össze kell vetni  egy komplexebb ügyben ez gyakorta előfordul , akkor szükség van a logikai értelmezésre is, az egyes jogszabályok egymáshoz való viszonyát is meg kell vizsgálni. Aztán szükség lehet a történeti értelmezésre is, mert a jogrendszernek megvan a maga sajátos élete. A magyar jogrendszer, a Corpus Juris éppenséggel 1222 óta, az Aranybulla óta írott formában fejlődik, és nem mindegy, hogy minek mi az előzménye, mert az okok és az okozatok a jogrendszeren belül összefüggenek.

Tehát azt a fajta felkészületlenséget és politikai demagógiát, amit itt hallottunk az utolsó három felszólalásban, én nem akarom minősíteni, mert azok a felszólalások önmagukat minősítették. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 98 2018.11.15. 8:04  97-116

HENDE CSABA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! A kormány a polgári perjogi kodifikációról szóló 1267/2013. számú határozatával előírta az 1952. évi III. törvény átfogó korszerűsítésére irányuló munkálatok megkezdését. A kitűzött cél „egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő polgári perjogi törvénykönyv megalkotása volt, amely biztosítja az anyagi jogok hatékony érvényesítését”. Cél volt továbbá, hogy „az új polgári perrendtartás a jogtudomány és a joggyakorlat eredményeire támaszkodva áttekinthetően, koherensen, a technika vívmányaira is figyelemmel szabályozza a perjogi viszonyokat, megkönnyítve ezzel a jogkereső állampolgárok és a szakmai közönség helyzetét”. Az alapos és magas szintű előkészítő munkát követően az Országgyűlés elfogadta a magyar perjogi hagyományokon nyugvó, a nemzetközi elvárásoknak és a mai életviszonyoknak megfelelő 2016. évi új kódexet. Az új perrendtartás január 1-jével lépett hatályba. Ilyen nagy, kódexszintű reform esetén természetes az, hogy a gyakorlatban történő alkalmazást egyaránt meg kell szokniuk és meg is kell ismerniük mind a jogalkalmazóknak, mind a jogkereső polgároknak, és amennyiben az alkalmazás során kérdések merülnek fel és azok jogalkotói közreműködést kívánnak, akkor az Országgyűlésnek meg kell vizsgálnia ezeket az észrevételeket. A változtatások kezdeményezésére az is szolgáltathat indokot, hogy egyéb jogszabályváltozások miatt kell biztosítani a jogterületek koherenciáját, tehát harmonikus egységét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az általam benyújtott törvényjavaslat célja is a koherencia megteremtése az elővezetéssel kapcsolatos szabályok területén azon kódexek tekintetében, amelyek háttérjogszabálya a Pp., vagyis a polgári perrendtartás.

Tisztelt Országgyűlés! A Pp. rendelkezései alapján a polgári perekben is lehet helye elővezetésnek, amelynek célja az érintett megjelenésének biztosítása. Az elővezetés kényszerítő eszközként egyfelől a közreműködőkkel, például a tanúkkal vagy szakértőkkel szemben, másfelől a származási, valamint a gondnoksági perekben a felekkel szemben is alkalmazható. A polgári peres és nemperes eljárásban elrendelt elővezetés esetén az annak végrehajtásával felmerült költség összegének viselésére, megállapítására, valamint megtérítésére irányadó részletszabályokat jelenleg egy miniszteri rendelet, mégpedig az elővezetés végrehajtásával, valamint a terhelt elfogatóparancs alapján történő elfogásával és előállításával felmerült költség mértékéről, valamint megtérítésének részletes szabályairól szóló rendelet tartalmazza. A rendelet rögzíti, hogy az elővezetés költségének megtérítésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt, azaz az elővezetni rendelt személyt kell kötelezni. Tehát jelenleg a költség viselésére vonatkozó rendelkezést is a rendelet tartalmazza. A Pp. az elővezetés költségének megtérítésére vonatkozó szabályok megalkotása során a régi Pp. rendelkezéseit és a hivatkozott rendelet által meghatározott jogszabályi környezetet vette alapul, következésképpen most nem rendelkezik az elővezetési költség megtérítéséről.

A Pp. elfogadását követően az Országgyűlés több új eljárásjogi kódexet is elfogadott, amelyek szintén rendelkeznek  meghatározott feltételek fennállása esetén  az eljárás alanyainak, közreműködőinek elővezetéséről, mint ahogy azt már korábban is említettem. A törvényjavaslat a jogszabályi koherencia megteremtése érdekében immár törvényi szinten rendezi a polgári peres eljárásban elrendelt elővezetés rendőrség általi végrehajtása során felmerült költségek viselésének szabályait. A törvényjavaslat szerinti módosítás egyúttal rendezi az elővezetés költségeinek megtérítését a polgári peres eljárásokon kívül a közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban, valamint a polgári nemperes eljárásokban is, mivel ezekben az eljárásokban a Pp. háttérjogszabályként alkalmazandó.

A törvényjavaslat szerinti költségviselési rendelkezés lényegét tekintve megegyezik a hatályos rendeleti szabályozással. Ennek megfelelően a közreműködőkkel, továbbá a származási perekben a Pp. utaló szabálya alapján a felekkel szemben elrendelt elővezetés során felmerült költségek megtérítésére azt kell kötelezni, akinek az elővezetését elrendelték, hiszen ő mulasztott el önkéntesen, a bíróság idézésében foglaltak ellenére megjelenni adott helyen és időpontban.

A gondnoksági perekben a fenti szabályt, a per tárgyát, illetve azt is alapul véve, hogy az erre vonatkozó külön törvény alapján a felet költségmentesség illeti meg, a törvényjavaslat az egyértelmű szabályozás érdekében kimondja, hogy a gondnokság alá helyezendő vagy gondnokság alá helyezett alperes elővezetésével kapcsolatos költségeket az állam viseli, mert míg teljes belátási képességgel rendelkező polgárok esetében igenis felróható az, hogyha valaki az általa szabályszerűen átvett idézés ellenére mégsem jelenik meg a tárgyaláson, úgy egy gondnokság alá már elhelyezett vagy éppen most gondnokság alá helyezési eljárás alatt álló személy esetében a felróhatóságot nem vélelmezhetjük, és az érintett, általában szellemi képességeiben megfogyatkozott polgártársunk védelmében ilyen esetekben a költséget a közösségnek, az államnak, vagyis mindnyájunknak, az adófizetőknek kell viselnie, és nem vizsgáljuk azt a kérdést, hogy adott esetben a gondviselője, a gondnoka, ha van már kirendelt gondnoka, vajon miért nem gondoskodott a megjelenéséről, hiszen az eljárás ügyfélként és eljárás alá vontként maga a fogyatkozásban szenvedő polgártársunk szerepel.

Annak érdekében, hogy a törvényjavaslat elővezetés költségének megtérítésére vonatkozó szabályait a 2017. december 31. napján, azaz a Pp. hatálybalépése napján folyamatban lévő, a régi Pp. alapján lefolytatandó eljárásokban is alkalmazni lehessen, a törvényjavaslat átmeneti szabályról is rendelkezik, amely igazodik a Pp.-t módosító rendelkezésekhez.

(13.00)

Ezzel a valóban kis terjedelmű módosítással a törvényjavaslat tehát immár törvényi szintre emeli a polgári peres és nemperes, illetve a közigazgatási bírósági eljárásokban elrendelt elővezetések költségeinek viselésére vonatkozó szabályokat. Ugyanakkor a törvényjavaslat nem érinti azokat a jelenleg is rendeleti szinten rögzített részletszabályokat, amelyek az elővezetés végrehajtásával felmerült költség mértékére és annak megtérítésére vonatkoznak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek alapján kérem támogatásukat. Köszönöm figyelmüket. (Dr. Völner Pál tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 116 2018.11.15. 1:20  97-116

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megköszönöm a frakciók egybehangzó támogató álláspontját, hiszen érdemben minden felszólaló a javaslat elfogadása mellett nyilatkozott. Hogy ki nyújtja be, ki nyújthat be törvényjavaslatot, miért az nyújtja be, e tekintetben az Alaptörvényünk egyértelműen rendelkezik, amikor meghatározza, hogy kinek van törvénykezdeményezési joga, és egyebek mellett az országgyűlési képviselők mindegyikének, mind a 199-nek, így nekem is jogom van, különösen akkor, ha egyébként egy senki által sem vitatott, hogy úgy mondjam, politikailag abszolút semleges szakmai, technikai kérdést rendezünk törvényjavaslat benyújtásával.

(13.20)

Úgyhogy ezt az eljárásomat szembeállítani igazságügyi miniszterünk sajtóban megjelent nyilatkozatával, kissé erőltetettnek és nem igazán adekvátnak tűnik. Ennyiben szerettem volna az imént lezajlott polémiára reflektálni. Köszönöm szépen a támogatásokat. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 40 2019.02.25. 5:18  39-42

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az európai parlamenti választás tétje a bevándorlás. Európa jövőjéről van szó, az embereknek pedig joguk van tudni, mire készül Brüsszel. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Soros!) A jelenlegi bevándorláspárti brüsszeli többség növelni kívánja a bevándorlást, ami azt jelentené, hogy Európa nem marad az európaiaké. Brüsszel semmilyen valódi segítséget nem ad a nemzetállamoknak (Gréczy Zsolt: Kampány.) a határvédelemhez, ellenben olyan programokat hirdet meg, amelyekkel a migránsokat immár törvényesen szabályozott keretek között behozná az Európai Unióba.Az uniós vezetők, például Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök is folyamatosan arról beszélnek, hogy lehetővé kell tenni a legális migrációt Európába. Az Európai Parlament is több migrációt elősegítő döntést hozott, sok-sok milliárd forintot akart például adni a bevándorlást támogató civil szervezeteknek. (Folyamatos közbeszólások az ellenzék soraiból.) Brüsszel asztalán tehát ott sorakoznak a tervek, amelyekkel még több migránst akarnak behozni. A most véget érő ötéves uniós ciklus úgy jellemezhető, hogy a migránsokat nem sikerült kint tartani, az Egyesült Királyságot pedig nem tudták benn tartani. A brüsszeli testület pedig az Európában történtekért senki másra nem háríthatja át a felelősséget.

Tisztelt Országgyűlés! A brüsszeli bürokrácia le akarja tagadni a bevándorláspárti terveket, az Európai Parlament és az Európai Bizottság korábbi döntései és állásfoglalásai azonban lebuktatják őket. Ezek a tervek mind egy irányba mutatnak: fokoznák a bevándorlást Európába. Ez alapjaiban veszélyezteti Magyarország biztonságát, és ezért döntött úgy a kormány, hogy széles körű tájékoztatást ad.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament bevándorlással kapcsolatos javaslatai és döntései szinte teljesen egybevágnak azzal, amit Soros György javasolt több részletben közzétett állásfoglalásaiban. Ismert, hogy Soros évi egymillió bevándorlót akar Európába hozni. Kérjük az Európai Bizottságot, hogy hozza nyilvánosságra Soros György brüsszeli biztosokkal folytatott találkozóinak jegyzőkönyveit, és adjon tájékoztatást arról, hogy milyen döntések születtek ezeken az egyeztetéseken. Hiába próbálják letagadni, az Európai Parlament 2017 novemberében megszavazta a betelepítési kvótát. Állandó és kötelező elosztást akartak és akarnak, és ha valaki ebben nem vesz részt, akkor büntetéseket kívánnak kiszabni, ezt nem vonták vissza, ezt életbe akarják léptetni. Az erre vonatkozó előterjesztés az Európai Parlament honlapján is szerepel.

Az Európai Parlament tavaly december 11-én szavazott erről, és arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy idén márciusig dolgozza ki a programot, mert úgymond sürgős. Ezt a javaslatot humanitárius köntösbe bújtatják, de a lényeg ugyanaz: az új eljárás bevándorlók milliói számára nyújtana biankó meghívót. A migránskártyákkal, bankkártyákkal kapcsolatban el kell mondanom, egy friss kimutatás szerint csak idén januárban 63 ezer bevándorló kapott ilyen kártyára pénzbeli utalást, ezt a programot is az Európai Bizottság pénzeli.

Az Európai Parlament idén január 17-én döntött arról, hogy jelentősen emeljék a politikai aktivista csoportok támogatását, és 1,8 milliárd eurót, azaz 570 milliárd forintnak  570 milliárd forintnak!  megfelelő összeget fizetnének nekik. A tapasztalatok alapján az ilyen forrásokat rendre azok a szervezetek kapják, akik támogatják a bevándorlást és támadják a nemzeti szuverenitást és a nemzeti jogköröket védő kormányokat. Egy baloldali klasszikust idézve, ebből az 570 milliárd forintból „ó, be sok, ó mennyire sok lélegeztetőgépet lehetne vásárolni”.

Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Bizottság 2018 májusában azt is szorgalmazta, hogy úgy alakítsák át a kohéziós politikát, hogy a korábbihoz képest több pénzt kapjanak a bevándorlókat befogadó országok, míg a migrációt elutasítók kevesebbet. A brüsszeli Bizottság a határvédelmi jogokat is át kívánja alakítani és a Frontexet akarja megerősíteni. Európa azonban nem képes felállítani egy olyan határvédelmi erőt, amely teljes hosszában képes lenne megvédeni határait, vagyis továbbra is szükséges a tagállami felelősségvállalás. Ám Magyarország hiába kérte és az Európai Unió, bár többször megígérte, hogy határvédelmi költségeinek legalább a felét térítse meg, egyetlenegyszer sem kaptunk egy fillért sem.

Tisztelt Országgyűlés! A májusi európai parlamenti választás tétje tehát az, hogy meg kell állítani a Frans Timmermans vezette bevándorláspárti erőket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 28 2019.03.11. 4:27  27-30

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az Európán kívüli népességnövekedés, a háborúk és az éghajlatváltozás miatt migránsok milliói, később majd tízmilliói keresnek megoldást az életükre az otthon maradás helyett. Ez a történelmi jellegű kihívás fogja még a következő nemzedékek életét is meghatározni. Egy történelmi folyamat kellős közepén vagyunk, az a kormány pedig, amely erre nem reagált, bűnt követ el a saját népe ellen. Európa ma az üres bölcsők kontinense. Ezt a problémát a magyarok nem migrációval akarják megoldani, hanem magyar gyermekekkel. Mi nem akarunk kevert, migránsokból és bennszülött magyarokból álló vegyes társadalmat létrehozni. A kormánynak ezért azonosítania kell azokat az okokat, hogy miért nem vállalják a fiatalok a vágyott gyermekeket, és ezeket az akadályokat el kell hárítani az útból, Magyarországot pedig családbarát országgá kell tenni. Éppen ezért a családvédelmi akcióterv négy fontos intézkedése már július 1-jétől hatályos lesz; a bölcsődei férőhelybővítés folyamatos munkát jelent; a négygyermekes édesanyák adómentessége és a nagyszülői gyed lehetősége pedig 2020. január 1-jétől lép hatályba.

Tisztelt Ház! Az a képzet alakul ki lassan az emberben, mintha Európában mi lennénk a normálisak, ám mintha nem mindenki volna az. Hitetlenkedve hallgatjuk, amint egy brit, úgynevezett szakértő szerint: „Európában nincs szükség gyermekekre, hiszen elég gyerek születik Afrikában. Szülni különben is olyan macerás.” Egy másik fényes európai elme pedig azt bírta kibökni: „A csecsemők születése káros a levegő minőségére, hiszen túl sok metánt eregetnek a levegőbe a picik.” Ahogy ezeket a véleményeket halljuk, hinni kezdünk a régi bölcsességben: Akit az Isten el akar veszejteni, annak előbb a józan eszét veszi el. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.)

Az Európai Néppárton belül is vannak olyan pártok, amelyek kevert népességű Európát akarnak, be akarják hozni a migránsokat. És vannak benne olyan pártok, köztük a Fidesz, amelyek meg akarják védeni a keresztény kultúrát és a határokat, és nem akarnak migrációt. A bevándorláspártiak megtámadták a Fideszt az Európai Néppártban, arra törekednek, hogy az egész EPP-t átalakítsák egy bevándorláspárti nemzetközi szervezetté, azonban a magyarok kijelölték a kormány és a Fidesz mandátumát. A keresztény kultúra érték; nem akarunk kevert országgá válni (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból.), migrációt sem akarunk, a biztonságot meg akarjuk őrizni, és a családpolitikánkon keresztül fogjuk a bevándorlók nélkül is fenntartani a magyar nemzet biológiai jövőjét. Kimondom kereken: a keresztény kultúra megvédése és a migráció ügyében semmilyen kompromisszum nem képzelhető el, minden másról lehet beszélgetni.

Tisztelt Ház! A mi határvédelmi javaslatunk szerint a Schengenen belüli nemzetállamok hozzanak létre egy belügyminiszteri tanácsot, amely jogosítványaival alkalmassá válna a határvédelemre; Brüsszel pedig minden évben fizesse ki a határvédelmi költségeknek legalább a felét a tagállamok számára. A cél ezzel az, hogy vegyük vissza a jogköröket Brüsszeltől és adjuk oda a schengeni országok belügyminisztereinek. Ha az elmúlt három-négy évben a migrációval kapcsolatos jogkörök a schengeni zóna belügyminisztereinél lettek volna, mint ahogy nem ott voltak, hanem a brüsszeli bürokraták kezében, akkor ma védettebb és biztonságosabb lenne Európa. Bebizonyosodott azóta, hogy csak a nemzetállamok tudják megvédeni a határokat és megállítani a migrációt.

Magyarország elsőként bizonyította be, hogy a migrációval szemben fel lehet lépni, azt igenis meg lehet állítani. Ezért kerültünk mi a viták középpontjába. Lehet, hogy ennek a vitának az lesz a vége, hogy a helyünk végül is nem a Néppártban van, hanem azon kívül, bár mi inkább a Néppárt átalakítását, megreformálását szeretnénk elérni, azért, hogy helye legyen benne a bevándorlásellenes erőknek is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
62 16 2019.03.20. 15:58  15-42

HENDE CSABA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Audiatur et altera pars  hallgattassék meg a másik fél is. Ez a jogászok által gyakran idézett mondat, a párbeszédre, az egyensúlyteremtésre törekvés követelménye egyfajta mottóként szolgálhat, amikor a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslat kerül az Országgyűlés elé. Engedjék meg ezért, tisztelt képviselőtársaim, hogy e vezérfonal mentén haladjak, és ismertessem, hogy az önök előtt fekvő javaslat miként segítheti még inkább elő, hogy az állam cselekvéseivel szembeni bírói kontrollt egy független, jogállami, professzionális és hatékony közigazgatási bírósági szervezet láthassa el 2020. január 1-jétől. A közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény, valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény, ahogy az annak idején Trócsányi László igazságügyi miniszter úr expozéjában is elhangzott, az önálló közigazgatási bíráskodás teljes körű megteremtésének a végállomását jelentik.

A téma iránt régóta érdeklődő jogászként, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökeként és egyben a Törvényalkotási bizottság elnökeként kiemelt figyelemmel követtem a közigazgatási bíróságok felállításával kapcsolatos jogalkotási folyamatot.

Meggyőződéssel állíthatom, hogy amikor egy ötéves szakmai-tudományos folyamat eredményeként, amelyet egyébként egy több évtizedes jogirodalmi, jogtudományi eszmecsere előzött meg, tehát egy ötéves szakmai-tudományos folyamat eredményeként, több évtizedes adósságot törlesztve és 120 éves alkotmányos hagyományokhoz visszanyúlva az Igazságügyi Minisztérium kiváló szakértői csapata előkészítette a közigazgatási bírósági szervezet felállításához szükséges törvényeket, akkor is a párbeszédre és egyensúlyra törekvés hatotta át a jogszabály-előkészítési és a törvényhozási munkát egyaránt.

A törvényhozási folyamatban ezt szemlélteti annak a szakértői bizottságnak a működése, amelyet az igazságügyi miniszter állított fel bírák és a jogtudomány képviselői köréből, hogy szakmai véleményükkel támogassák a kodifikációt. A törvényjavaslatok szabályszerű, mondhatnám mintaszerű társadalmi egyeztetése, a tárgykörben tartott hazai és nemzetközi konferenciák, valamint az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok meghívásával zajlott hétpárti egyeztetés  amin ugyan nem minden párt vett részt, és volt olyan is, amelyik eljött, aztán egy rövid politikai nyilatkozat elmondása után távozott is, de mégis volt ilyen egyeztetés , mindez az előkészítési folyamat alaposságát és korrekt szakmaiságát példázza.

(9.50)

Ha pedig tisztelt képviselőtársaim visszagondolnak a parlamenti vitára, emlékezhetnek, hogy a kormánypártok még a parlamenti szakaszban is fogadtak el a transzparenciát növelő ellenzéki módosító javaslatot. A törvények kidolgozása és elfogadása tehát a szűkebb szakmai nyilvánossággal, a politikai szereplőkkel és a széles közvéleménnyel való párbeszéd mellett történt.

A törvények tartalmát szintén az egyensúlyra törekvés hatja át annak érdekében, hogy az a lehető legmagasabb szinten garantálja a bírói függetlenséget, egyúttal azonban egy olyan bírósági szervezet alapjait tegye le, amely képes garantálni a közigazgatási jogviták hatékony elbírálását. Ez megmutatkozik abban is, hogy a közigazgatási bírósági költségvetés összeállításában a bírósági vezetőknek, a bírói testületeknek és a miniszternek arányosan juttat hatásköröket, vagy abban, hogy lehetővé teszi, hogy a Közigazgatási Bírói Tanács szolgálati bírósághoz forduljon, ha az ügyelosztási renddel kapcsolatos véleményét a közigazgatási bíróság elnöke nem vette volna figyelembe. Megmutatkozik abban is, hogy a bírák képzésével kapcsolatos hatásköröket a törvény teljes egészében a bírák hatáskörébe utalja, kizárva itt a végrehajtó hatalom bárminemű befolyását.

Szeretném biztosítani tisztelt képviselőtársaimat arról, hogy a kormány és a kormánypártok tisztában voltak és vannak a reform súlyával. Tudjuk és átérezzük annak felelősségét, hogy egy igazságszolgáltatási szervezeti reform mekkora érdemi hatást gyakorol a jogalkalmazás egészére mind bírósági, mind közigazgatási szempontból. Ezért aztán kiemelkedően fontos minden olyan szakmai vélemény meghallgatása és megfontolása, amelyek megerősíthetik, támogathatják ennek a fontos szabályozásnak a legitimációját és egyben nemzetközi elfogadottságát. Ez a cél vezérelte az igazságügyi miniszter urat, amikor a törvényjavaslatok benyújtásakor a kormány nevében a Velencei Bizottság állásfoglalását kérte.

A Velencei Bizottság raportőrei február 4-én és 5-én tettek látogatást hazánkban. A német és az osztrák alkotmánybíróság bírái, francia és portugál jogtudósok alkotta delegáció  akikkel magam a Törvényalkotási bizottság elnökeként ellenzéki képviselők társaságában találkozhattam  igen magas szintű szakmai munkát végzett. Előzetes véleményüket idén március 4-én küldték meg a kormánynak. Ennek alapján a következő főbb csomópontok azonosíthatók.

A Velencei Bizottság nem kifogásolta a magyar jogalkotó azon, egyébként nemzeti közjogi hagyományainkon alapuló döntését, amely egy szervezetileg elkülönült közigazgatási bírósági rendszer felállítására vonatkozott. Azt az európai sztenderdekkel teljes mértékben összhangban állónak tekintette. Kifejezetten üdvözölte a testület azt a jogalkotói megoldást, amely lehetővé teszi, hogy a jelenleg közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok bírái kérelmükre automatikusan, a törvény erejénél fogva kerülhetnek át az új bírósági szervezetbe. Ilyen nyilatkozat hiányában pedig értelemszerűen a rendes bírósági szervezetben folytathatják munkájukat. A közigazgatási bíróságok igazgatásával kapcsolatos miniszteri hatáskörök vonatkozásában a Velencei Bizottság elismeri a modell pozitívumaként a miniszter parlament előtti felelősségét.

Elmondható tehát összefoglalóan, hogy a Velencei Bizottság mind a szervezet, mind a jogállás, mind az igazgatás alapelemeit, sarokköveit megfelelőnek találta a törvényekben, javaslatai inkább korrekciós, kiegészítő jellegű javaslatoknak tekinthetők. Ezek a következő területekre vonatkoznak.

Először: a bírói kiválasztási eljárásban az Országos Közigazgatási Bírói Tanács személyi tanácsa által felterjesztett rangsortól való eltérés feltételeinek pontosítása. Másodszor: az Országos Közigazgatási Bírói Tanács személyi tanácsában a bírói részvétel erősítése. Harmadszor: a bírói és bírósági vezetői pályázatok elbírálási eljárásainak közelítése. Negyedszer: a közigazgatási felsőbíróság elnökével szemben támasztott választhatósági feltételek körében a tényleges bírói gyakorlat jelentőségének hangsúlyozása, valamint ötödször: az egyes igazgatási döntésekkel szembeni jogorvoslat.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot előterjesztő képviselőtársaimmal együtt úgy gondoljuk, hogy a Velencei Bizottság ajánlásai rávilágítanak arra, hogyan tehetjük még hatékonyabbá a felálló közigazgatás bírósági rendszert és hogyan teremthetünk további garanciákat a közigazgatási jogvédelem céljára és a bírói függetlenség alapelveire is figyelemmel.

Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő komplex törvénymódosítási javaslat elfogadása esetén a Velencei Bizottság által előzetesen megfogalmazott valamennyi  ismétlem: valamennyi  javaslatot átvezeti a törvényekben a következők szerint. Az előttünk fekvő javaslat az ajánlásoknak megfelelően egyértelművé tenné és további garanciákkal látná el a miniszter közigazgatási bírói pályázati eljárásokban betöltött szerepét, így erősítve a kontroll lehetőségét. Ennek megfelelően meghatározásra kerülnek a pályázók meghallgatásánál vizsgálandó szempontok mind a bírói, mind pedig a bírósági vezetői pályázatoknál.

A kompetenciák meghatározása során támaszkodtunk az Igazságügyi Minisztérium szakértői bizottságában részt vevő bírák és jogtudósok álláspontjára. Olyan alapvető képességeket és készségeket törekedtünk azonosítani, amelyek döntő jelentőségűek a bírói ethosz, illetve a vezetői kvalitások szempontjából, egyúttal jól mérhetők, tovább növelve ezzel a pályázati eljárások objektivitását és átláthatóságát. Azáltal, hogy a módosítási javaslat egyértelművé teszi, hogy a bírói pályázatokra vonatkozó rendelkezések a bírósági vezetői pályázatokra is irányadók, a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően erősödik a törvény garanciarendszere. Eszerint, ha a miniszter el kíván térni a kinevezések során a bírói testületek, jelesül az Országos Közigazgatási Bírói Tanács személyi tanácsa rangsorától, ez esetben az indokolásnak ki kell térnie a meghallgatás okára, továbbá a mérlegelés és a döntés szempontjaira. Azok a pályázók pedig, akik szerepeltek a bírói testület által a miniszternek felterjesztett rangsorban, szolgálati bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért a pályázati eljárás eredményével szemben.

Hangsúlyozandó továbbá, hogy bár a bírói és bírósági vezetői pályázatoknál döntő érdemi hatásköröket gyakorló Országos Közigazgatási Bírói Tanács személyi tanácsa összetételében eddig is biztosított volt a bírói többség, mégpedig 5:4 arányban, a törvénymódosítás következtében az ajánlások szellemében, mármint a Velencei Bizottság ajánlásainak szellemében immár 7:4 lesz a bíró és nem bíró tagok aránya azzal, hogy hat tagot a bírák saját maguk a saját soraikból választanak meg.

A bírói önigazgatás erősítését, a végrehajtó hatalommal szembeni ellensúly növelését és az Országos Közigazgatási Bírói Tanács hatásköreinek szélesítését szolgálja, hogy az Országos Közigazgatási Bírói Tanács dönt a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezéséről, ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja a miniszter által kinevezett közigazgatási bírósági vezetővel vagy az OKBT tagjával szemben merül fel.

Tisztelt Ház! A Velencei Bizottság ajánlásának megfelelően egyértelművé teszi a javaslat, hogy az ötéves tényleges bírói gyakorlat, amelybe az Alkotmánybíróságon, nemzetközi és uniós bíróságon eltöltött szolgálati idő is beleszámít, a közigazgatási felsőbíróság elnökével szemben is alapvető követelmény. Ezzel tehát teljes mértékben megvalósulna a Kúria és a közigazgatási felsőbíróság elnökének jogállása közötti párhuzamosság.

(10.00)

Végezetül pedig német mintára a törvény módosítása megteremti a bírói függetlenséget sértő igazgatási intézkedésekkel szembeni jogorvoslat intézményét, amely a magyar jogban példanélkülien szélesre nyitja a közigazgatási bírósági bírák védelmét az igazgatási jellegű döntésekkel szemben.

Tisztelt Országgyűlés! Az általam elmondottak alapján egyértelmű, hogy a kormányzó pártok elkötelezettek abban, hogy a közigazgatási bírósági rendszer a magyar Alaptörvény szellemében és a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően kezdhesse meg működését. Ne felejtsék el, hogy az Európai Unió tagállamainak többségében ma is elkülönült közigazgatási bírósági szervezetrendszer létezik és működik.

Amikor Gulyás Gergely és Völner Pál képviselőtársaimmal az önök előtt fekvő törvényjavaslat benyújtása mellett döntöttünk, az a cél vezérelt bennünket, hogy egy magas szintű szakmai munka eredményeként előállt törvényi szabályozás nemzetközi sztenderdeknek való minél teljesebb körű megfelelését támogassuk. Ezt a törekvést ülésén a Velencei Bizottság is elismerte és üdvözölte.

Nekünk a mostani országgyűlési vitában azzal a szakmaisággal kell közelítenünk a kérdéshez, amely a közigazgatási bíróságok felállításával kapcsolatos jogalkotói munkát az elmúlt években is végig jellemezte. Meggyőződésem, hogy a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlások teljes körű, maradéktalan végrehajtása révén 2020. január 1-jétől egy olyan közigazgatási bírósági szervezet áll majd fel Magyarországon, amely teljes mértékben alkalmas lesz legfőbb rendeltetésének betöltésére.

Mint ahogy azt a nagy jogtudós, Boér Elek megfogalmazta, ez nem egyéb, mint a jog uralmának a közigazgatás egész vonalán való biztosítása. Kérem ezért tisztelt képviselőtársaimat, a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatunkat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
62 42 2019.03.20. 19:21  15-42

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzott felszólalásokat több csoportba oszthatjuk. Az alapvető az, hogy kik azok, akik támogatták, és kik azok, akik ellenzik a törvényjavaslatot. De ezen túlmenő csoportosítás is lehetséges, mert láthatóan vannak, akik elolvasták az eredeti törvény szövegét, illetve a most benyújtott módosítást, és vannak olyanok, akik sajnos nem jutottak el idáig. Kezdeném részletesen időrendben, bár Varga-Damm képviselő asszony távozott a teremből  remélem, hogy majd visszatér , az ő észrevételeivel. Ő először is  ez több ponton kiderült az első és második felszólalásából  azt kifogásolta, hogy a Velencei Bizottság ajánlásait miért nem csatoltuk a törvényjavaslathoz. Azért, mert az nem lett volna házszabályszerű, tisztelt Országgyűlés. Egyébként felhívtam már az Igazságügyi bizottság hétfői ülésén is a figyelmet arra, hogy a Velencei Bizottság ajánlásai az interneten a www.venice.coe.int címen elérhetők és onnan letölthetők. Nyilvánvalóan ezt a tájékozódást Varga-Damm Andreának nem sikerült elvégeznie, hiszen olyan megfogalmazásokat tett, hogy nagy valószínűség szerint a Velencei Bizottság ajánlásai ezt meg azt tartalmazhatják. Aztán olyat is mondott, hogy: biztos vagyok abban, hogy a Velencei Bizottság jelentésében felsorolt számtalan egyéb kifogásra nem ad választ ez a javaslat.

Nos, szeretném megnyugtatni őt is és mindenkit, mert ez a gondolat végighúzódott több felszólaláson is, hogy az expozémban említett módon a Velencei Bizottság ajánlásainak, amely bizottság, mint bizonyára tudják, de talán a televíziónézők kedvéért meg szabad említeni, az Európai Tanácsnak egy olyan nagy tekintélyű független szerve, amely jogtudósokból, alkotmánybírókból áll  a Magyarországra ez ügyben érkezett delegáció tagjai többek között Christoph Grabenwarter, az osztrák alkotmánybíróság tagja, vagy Monika Hermanns, aki a német alkotmánybíróságnak a bírája, vagy Bertrand Mathieu, aki Monacót képviseli, vagy éppenséggel Kateřina Šimáčková Csehországból, illetve Mário Aroso de Almeida Portugáliából, mind-mind az alkotmányjog nemzetközileg elismert és megkérdőjelezhetetlen tekintélyű tagjai és képviselői, és a pártatlanságukhoz sem fér kétség , nos, ők ennek az ajánlásnak a 25. és a 26. oldalán az általam az expozémban említett 5 pontban sorolták fel azokat a kérdéseket, amelyekben észrevételük, ajánlásuk, ha tetszik, kifogásuk van. Ezek a kérdések, mint elmondtam az expozémban, nem a közigazgatási bíráskodás mint olyan létjogosultságát vagy éppenséggel mibenlétét és alapstruktúráját kifogásolták, hanem kifejezetten egyes részkérdéseket érintettek. Ez tehát innen megismerhető.

Sajnos Tóbiás Józseffel egyetemben Varga-Damm Andreának sem sikerült elmélyednie a törvényjavaslat, illetve az elfogadott törvény alapszövegében. Az alapvető számtani készségekre hívnám fel itt a figyelmet. Úgy tűnik, ez egy ragályos tévedés, hiszen a Velencei Bizottsággal a Törvényalkotási bizottság tagjaival közösen tartott találkozón is már Steinmetz képviselőtársunk, a Jobbik képviselője előadta azt a téves álláspontot, amely itt visszaköszön mind Varga-Damm Andrea, mind Tóbiás képviselőtársunk eladásában. Ezen a tanácskozáson Steinmetz képviselő úr azt mondta, helyesen hivatkozva egyébként a Velencei Bizottság egy korábbi állásfoglalására, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy akkor tekinthető jogállaminak a személyügyi kiválasztásról döntő testület összetétele, ha abban a bírák többségben vannak, és hogy ez nem valósul meg úgymond  ugye, emlékszik, Steinmetz képviselő úr?  a magyar törvényben. Nos, akkor én ott rögtön elmondtam, hogy bizony baj lenne, ha úgy lenne, de nem úgy van. Sajnálatos, hogy ezt az információt a törvény elolvasása híján így szóban megkapva sem sikerült továbbítani a képviselőtársaknak, és úgy látszik, párthatárokon átnyúlóan tartja magát ez a tévedés. Tudniillik arról van szó, hogy az eredeti törvényben is, amelyet most módosítunk, 5 bíró tagja van a személyi tanácsnak. Öt! Merthogy az elnök is bíró, mert a bírák közül választja meg a parlament. És 4 nem bíró tagja van. Ezért tehát teljesen megalapozatlan és légből kapott minden e nyomvonalon később hangoztatott kifogás. Olyat mondott itt Varga-Damm Andrea, hogy 4:4 a bírók meg a nem bírók aránya, és így akár patthelyzet is kialakulhat. Tehát ha valaki nem ismeri a tényeket, akkor könnyen jut ilyen téves következtetésekre. Nyilvánvalóan nem 4:4, hanem 5:4 a bírák aránya a nem bírák számával szemben, és ezt változtatjuk most meg úgy, hogy 7 bíró tagja lesz az elnököt is beleszámítva ennek a testületnek, és 4 nem bíró tagja, és ebből hatot, tehát a 11 tagnak a többségét  egyszerű számtan ez, kedves képviselőtársaim  a közigazgatási bírák a maguk soraiból választják. Tehát úgy is bírói többség lenne, ha nem vennénk figyelembe a parlament által megválasztott, egyébként bírói jogállású közigazgatási felsőbírósági elnököt. Ugye, tudnak követni? Köszönöm szépen. Tehát minden ezzel kapcsolatos kifogás okafogyott és megalapozatlan.

Tóbiás József pontosan úgy fogalmazott: az OKBT személyi tanácsában is kisebbségben voltak a hivatásos bírák. Aztán úgy fogalmaz Tóbiás képviselő úr, hogy a kormány elkezdi a Velencei Bizottság javaslatainak beépítését. Mint említettem, a mondott címen, a mondott oldalszámon megtalálható öt ajánlás mindegyikét befogadtuk és beépítettük ebbe a javaslatba, tehát nem elkezdtük, hanem befejeztük ezt a munkát. (Tóbiás József közbeszól.) Tetszik tudni, nem osztogatnak, hanem fosztogatnak  tehát csak egy pici különbség van a kettő között. (Tóbiás József: A cinizmus uralkodik nálatok!)

Úgy fogalmaz még Tóbiás képviselő úr, hogy egyrészt nem elégséges a Velencei Bizottság ajánlásainak átvétele, ugyanakkor azt is mondja, hogy egyes javaslatokat befogadnak, másokat meg nem. De nem ez a helyzet, hiszen mind az öt ajánlást befogadtuk, tehát nem igaz az ön állítása, azonkívül pedig a Velencei Bizottság ajánlására bátorkodtunk reflektálni a törvényjavaslatunkkal, nem az ön igényeire. Ha az ön igényeinek szeretnénk megfelelni, nos, az a parlamentarizmus szabályai szerint (Tóbiás József: Elnök úr, nem lehetne, hogy a személyeskedést mellőzze az előterjesztő?) nem feltétlenül üdvös és követendő megoldás. Volt módja szólni a képviselő úrnak, nekem meg engedje meg, hogy reflektáljak mindarra (Tóbiás József: Ne legyen cinikus…), amit ön elmondott.

Többen elmondták, hogy semmiféle garancia nem volt eddig, és álságos a törvényjavaslat címe, hogy „további” garanciákról beszél. Ez a tények teljes negligálása, hiszen maga a Velencei Bizottság is számos tekintetben méltatta azokat a garanciákat, amelyek a bírói függetlenség tekintetében az eredeti törvényben is szerepeltek, és ezek erősítésére tett javaslatot bizonyos, nem mondom, hogy elhanyagolható, de mégiscsak részletkérdésekben. Tehát nem mondta azt, hogy alapjaiban, tendenciájában és struktúrájában ez a javaslat a jogállamiságra veszélyes lenne.

(11.50)

Itt utalnék nagyon röviden a függetlenként felszólalt képviselőtársunk, Bősz Anett szavaira, aki magát liberálisként határozta meg ebben a vitában, és ezért kifogásolta azt, hogy az állam felügyelete alatt álló bíróság fog dönteni az állam és a polgár vitájában. (Bősz Anett: A kormány felügyeletéről volt szó! Szövegértelmezést javaslok!) Nos, kedves képviselőtársam, javaslom, hogy vegye számba a jelenlegi helyzetet, amely úgy szól… (Bősz Anett: Szövegértelmezést javaslok, képviselő úr! Szeretné kiforgatni a szavaimat!) Kérem, engedje meg, hogy elmondjam! Nem tudok önre figyelni is, meg beszélni is… (Zaj.  Az elnök csenget.) Köszönöm szépen. Sajnos, én ilyen egyszerű szerkezet vagyok, szeretném elmondani a zárszavamat. Természetesen ezt a vitát parlamentáris keretek között tudjuk folytatni akár a bizottságok ülésén, akár a sajtó hasábjain.

Nos, jelenleg az elsőfokú közigazgatási határozatok fellebbezés folytán a kormányhivatalhoz kerülnek, és ott az állam hivatalnokai, állami tisztviselők döntenek az állam és a polgárok közötti jogvitában. Ezen a helyzeten változtat ez a törvényjavaslat, amelynek az előképe a közigazgatási perrendtartás, már korábban elfogadásra került, amely azt mondja, hogy fő szabály szerint a jövőben egyfokú a közigazgatási eljárás, és a jogorvoslat azonnal bírói útra terelődik. A kormányhivatalnak arra lesz majd lehetősége, hogy ha látja, hogy az a kereset, az a per, amit a polgár indított az állam által meghozott elsőfokú határozatában, az tényleg megalapozottnak tűnik, nos ilyenkor módja van a per bármely szakaszában visszavonni ezt a határozatot, és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalára utasítja az első fokot.

Tehát tetszik érteni? Míg jelenleg az állam és a polgár vitába keveredik, először első fokon az elsőfokú közigazgatási szerv amúgy szigorú köztisztviselői vagy kormánytisztviselői, függelmi rendben dolgozó és létező alkalmazottai, tisztviselői döntenek, másodfokon meg ugyancsak. A jövőben pedig a közigazgatástól teljesen független bírói jogállású személyek, akik ugyanolyan bírók ám, mint az összes többi magyar bíróságon lévő bíró, hiszen az új törvény rögzíti, hogy egy egységes bírói jogállás van. Nincs külön rendes bírósági bíró meg közigazgatási bíró.

És tetszik azt is tudni, ugye, hogy a jelenleg a közigazgatási perekben eljáró bírák automatikusan egyoldalú nyilatkozatukkal át tudják kérni magukat mindenfajta zökkenő nélkül az új bírósági szervezetbe? Tehát nem arról van szó, hogy kívülről fogják feltölteni holmi pártkatonákkal és hasonlókkal, hanem a bírói hivatás, a bírói státusz elnyerésére méltó, annak feltételeivel rendelkező, az összes többi bíróval azonos feltételekkel rendelkező személyek közül történik meg a kiválasztás. Én remélem, hogy az ön liberális lelkét ezzel most meg tudtam nyugtatni, hiszen a liberalizmus lényege, hogy az emberi, állampolgári jogokat az állammal szemben próbálja védeni, a hivatali önkénnyel szemben próbál garanciákat biztosítani. No, ha valami, hát ez a törvény a legkényesebb liberális ízlést is kielégíti.

De ha már önnél tartunk, mondott ön olyat is, hogy maga a közigazgatási bíróság intézménye elfogadhatatlan  vesd össze az imént elmondottakkal , ezzel egy ország nem való az Európai Unió tagjai sorába  még mindig bólogat a képviselő asszony. Képviselő asszony, több mint a felét az Európai Unió tagállamainak akkor ki kell rúgni az EU-ból, mert több mint a felében önálló, független közigazgatási bírósági szervezetrendszer működik. Tehát nem értem önt, ha általánosít, hogy közigazgatási bírósággal egy ország nem való az EU sorába  akkor most miért rázza a fejét, hogy csak Magyarország nem, kivéve a gyevi bírót? Nem mér ön kettős mércével esetleg, kedves képviselő asszony? Nos, Tóbiás József, Varga-Damm Andrea és Bősz Anett képviselőtársaim észrevételeivel, úgy hiszem, végeztünk.

Megköszönöm Schmuck Erzsébetnek a kiegyensúlyozott, rendkívül kritikus, ám ugyanakkor nézetem szerint megfontolásra érdemes elemeket is tartalmazó javaslatát és beszédét. Ő érdekes módon tudta értelmezni az elemi számtant, úgy fogalmazott, hogy 5:4-ről 7:4-re nő a bíró tagok száma a személyi tanácsban. Nos, neki sikerült elvégezni ezt az egyszerű műveletet. Külön jókívánságaimat fogadja!

Az a javaslatcsomag, amelyet önök benyújtottak, még nem került elém, még nem láttam, de nagyon figyelmesen fogjuk előterjesztőtársaimmal együtt tanulmányozni. És igen, igen, az Igazságügyi Minisztérium kiváló szakértői csapatát is a munkánkhoz igénybe fogjuk venni Hajas Barnabás miniszteri biztos úrral az élen, mert elhangzott, hogy helyettünk ők dolgoznak. Mindenki végzi a maga dolgát, a politikus a politikai munkát, a szakértő meg a szakértői munkát. Ezek a szakértők egyébként mindenkinek állnak rendelkezésére, ahogy a hétpárti egyeztetésen ez elhangzott. Ott volt egy felhívás keringőre, hogy akinek javaslata, észrevétele van, bátran keresse meg a miniszteri biztos urat, mert van ez a kérdés annyira bonyolult, hogy bizonyos szakmai előtanulmányok és segítség szükséges ehhez.

Viszont ön említett olyat is, mintha a javaslataikban, a módosításaikban szerepelne egy olyan pont is, hogy a közigazgatási bíróság hatásköre korlátozódjon e törvény által a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára. Jól értettem, ugye? Ezzel az a probléma, hogy ez alaptörvény-módosítást igénylő kérdés, hiszen az Alaptörvény tartalmazza azt, hogy a törvény által a közigazgatási bíróságok hatáskörébe utalt egyéb kérdések is odatartoznak. Erre tisztelettel felhívom a figyelmét, ez egy megalapozatlan indítvány. Köszönöm az elmélyült munkát, amelyet a javaslatunk tanulmányozására fordítottak önök, nyilván önök is az alkotmányjogi szakértőik közreműködésével.

Nos, én tisztelettel megköszönöm a bíráló és itt-ott szélsőséges hangú felszólalásokat is. Tordai Bence gombnyomogató fideszes droidokat emlegetett az ügy kapcsán  alázattal fogadjuk. Alázattal fogadtuk azt is, amikor az arcunkba fütyült. Arany Jánossal vallom, hogy „Az életet már megjártam. / Többnyire csak gyalog jártam, / Gyalog bizon’... / Legfölebb ha omnibuszon. / Ha egy úri lócsiszárral / Találkoztam s bevert sárral: / Nem pöröltem,  / Félreálltam, letöröltem.” (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Bravó!)

Tisztelt Országgyűlés! Nagyra értékelem azokat a felszólalásokat is, amelyeknek a hangoztatói pápábbak akarnak lenni a pápánál. Nagyra értékelem, hogy a jogállami garanciák iránti igényesség olyan hatalmas mértékeket ölt és az egeket verdesi az önök soraiban, hogy önöknek már a Velencei Bizottság által igényelt garanciák is kevésnek bizonyulnak. Ehhez valóban nem tudok mit hozzáfűzni. Én sok sikert kívánok önöknek a következő választásokra. Meg kell nyerni azokat, és akkor csodálatos, újabb garanciákat tudnak majd beépíteni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 108 2019.04.01. 5:41  103-114

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bősz Anett képviselőtársunknak szeretnék nagyon-nagyon röviden válaszolni. A felszólalásának két része volt. Állításai közül egyik sem állja meg a helyét. Az egyik állítása az volt, hogy a kormánypárti képviselők, akik az előttünk fekvő javaslatot előterjesztették, a Velencei Bizottság észrevételeinek egy részét fogadták be és egy részének adtak helyt. Nos, szeretném tájékoztatni önöket, csakúgy, mint ahogy az expozémban is tettem, és az általános vitában is, hogy a Velencei Bizottság konszenzusos jelentésének utolsó két oldalán feltüntetett valamennyi, tehát mind az öt észrevételét befogadtuk, és a módosítás megfelelően válaszol ezekre a kifogásokra.

(13.10)

Ezek után nem maradt fenn vitakérdés az Európai Parlament, az Európai Unió jogi, alkotmányjogi tanácsadó testületeként működő Velencei Bizottság és a magyar Országgyűlés között. Ez egy nagyon fontos kérdés.

Az elvi kérdésre pedig: hogy ez a törvényjavaslat, ahogy fogalmazott képviselő asszony, megbontaná a hatalmi ágak szétválasztásának évszázados gyakorlatát, ellentmondó és helytelen mondat volt az ön részéről. A valóság az, hogy most térünk vissza az 1949-ben, a kommunista diktatúra beköszöntével megszüntetett közigazgatási bíráskodáshoz. Tehát éppenséggel a történelmi hagyományt állítjuk helyre. Az igazságszolgáltatás egysége természetesen az egységes bírói jogálláson és a csorbítatlan bírói függetlenségen keresztül továbbra is teljes mértékben fennmarad és biztosított.

Szeretnék utalni arra, hogy a rendes bírósági rendszertől szervezetileg elválasztott közigazgatási bíráskodás az Európai Unió tagállamai közül 16 tagállamban ma is élő gyakorlat. Mint ahogy élő gyakorlat volt Magyarországon is az úgynevezett fordulat éve a kommunista diktatúra beköszönte előtt.

Mi a lényege ennek a törvényjavaslatnak? Szeretném emlékeztetni önt és a jogállamiság, a liberális felfogás valamennyi hívét, hogy jelenleg a közigazgatás által meghozott határozatok a közigazgatási szervezetrendszeren belül kerülnek jogorvoslatra. Ez azt jelenti, hogy, mondjuk úgy, a helyi vagy a központi hatalomtól függő köztisztviselők döntése ellen az ugyancsak ilyen jogállású köztisztviselőkhöz lehet a kormányhivatal munkatársaiként fellebbezni. Ez minden, csak nem igazán megnyugtató és jogállami megoldás.

Ehhez képest a jövőben követett eljárás, ami a közigazgatási bíróságok jelen felállítását követően lesz lehetséges, az lesz, hogy a közigazgatás, tehát a helyi vagy központi hatalom aktusa ellen az ilyen hatalmi szervekkel szemben óhatatlanul gyengébb pozícióban lévő és bizonyos értelemben kiszolgáltatott egyes ember, állampolgár, civil szervezet vagy más jogalany a jövőben nem ezen az állami szervezetrendszeren, nem a közigazgatáson belül kap jogorvoslatot, hanem a független bírósághoz fordulhat közvetlenül. Ez gyökeres változás, az emberi, állampolgári jogok védelme szempontjából a lehető legkedvezőbb dolog.

Ezért csodálkozom azon, hogy a Liberális Párt képviselője kifogásolja azt a megoldást, amelyet, mint mondtam, az Európai Unió nagy többségében a tagállamok követnek, és amelyet alapjaiban és elviekben a Velencei Bizottság sem kifogásolt egy pillanatig sem. Az az öt pont, amiben módosításokat eszközöl a törvényjavaslatunk, tulajdonképpen a nagy egészhez képest részletkérdés. Tehát az, hogy a közigazgatási bíróságok felállítása sem a hatalmi ágak elválasztását, sem pedig a jogbiztonságot, sem pedig az állampolgári jogok védelmét nem gyengíti, hanem éppenséggel mindezeket erősíti, nos, az kezdettől sem volt vitás a Velencei Bizottság nagy tekintélyű alkotmánybírái részéről.

Szeretném képviselő asszonyt és mindenkit, aki nézi a parlamenti közvetítést, megnyugtatni, hogy a jogállamiság útján tett előrelépés a közigazgatási bíróságok felállítása, amellyel csatlakozunk azokhoz a szerencsésebb európai országokhoz, ahol nem volt kommunista diktatúra, amely megszüntette volna ezt az emberi, állampolgári jogok biztosítékául szolgáló intézményrendszert. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 114 2019.04.01. 1:57  103-114

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Csak nagyon-nagyon röviden. Az imént már kifejtettem, hogy miért alaptalanok azok a félelmek, amelyeket itt Bősz Anett képviselő asszony hangoztatott. Azt javaslom, vegyék észre, hogy ez a lufi kipukkadt; ne fújják, mert a levegő elszökik belőle. Ne keressenek problémát ott, ahol nincs. Ne keressenek alkotmányos kifogást ott, ahol a legkényesebb ízlésű Velencei Bizottság sem talál immár hibát! Hiszen már nyilatkoztak a tekintetben, hogy amennyiben a többek között Völner Pál és Gulyás Gergely képviselőtársaimmal közösen jegyzett törvényjavaslat elfogadásra kerül, úgy gyakorlatilag az ő kifogásaik teljes egészében orvoslást nyernek.Ne tételezzen fel rólunk, tisztelt képviselő asszony, olyan szándékokat, amelyek egész pályafutásunkat, a kommunista diktatúrával 30 évvel ezelőtti személyes kockázatvállalást is jelentő kiállásunkat vonják kétségbe, mert ez személy szerint is sértő!

(13.20)

Ne feltételezzen olyan szándékokat az országot immár harmadszor kétharmados többséggel a nép bizalmából kormányzó többségről, hogy az ne volna a jogállamiság, az állampolgári és emberi jogok feltétlen és elkötelezett híve, hiszen ezért küzdöttünk ifjúkorunk óta. Ne feltételezzen rólunk hamis és gonosz szándékokat, mert erre semmiféle alapja nincsen! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
65 32 2019.04.02. 5:03  31-34

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar bűnüldöző hatóságok az elmúlt napokban az Iszlám Állam egyik hóhérát, bizonyos Hasszán F.-et fogták el Ferihegyen. Hasszán F. Görögországban politikai menedékjogot kért és kapott. (Gréczy Zsolt: Hol jött be? Átmászott a kerítésen?) A terroristát belga hatósági megkeresés alapján azonosította a Terrorelhárítási Központ. Mint az már ismert, Hasszán F. is kapott brüsszeli migránskártyát. Az Európai Bizottság a napokban mégis tagadta, hogy ezek a kártyák veszélyesek lennének. Azt állítják, hogy ők minden kártyatulajdonos személyazonosságát ismerik. Natasha Bertaud, az Európai Bizottság illetékes szóvivője egy brüsszeli sajtótájékoztató keretében ismerte el a tényt, miszerint Hasszán F. is kapott migránskártyát. A Bizottság januári beszámolója szerint 64 ezer ilyen kártyát osztottak szét, azóta nyilván még többet is. Ha Brüsszelben valóban tudják, hogy kiknek osztogatnak ilyen pénzzel feltöltött, anonim kártyákat, akkor a brüsszeli Bizottság ezek szerint tudott arról, hogy a szír terrorista Hasszán F. is kapott migránskártyát. Vagy nem tudtak erről? Melyik eset a rosszabb, tisztelt Ház?

Szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy itt az Országgyűlésben néhány hónappal ezelőtt napirend előtti felszólalásomban fejeztem ki a terrorizmus brüsszeli finanszírozásának veszélye miatti aggodalmaimat. Ezt annak kapcsán tehettem, hogy Boszniában felbukkantak az első ilyen névtelen bankkártyák, a brüsszeli migránskártyák. Bárcsak ne lett volna igazam, tisztelt Ház! Hány ártatlan európai embernek kell még meghalnia e felelőtlen politika miatt? (Dr. Varga-Damm Andrea: Hát, ja, például a beengedés miatt!)

Szeretnénk választ kapni arra is, hogy Brüsszel milyen módon ellenőrzi a migránskártyák tulajdonosát és felhasználását. Kik a közreműködő szervezetek? Részt vesznek vajon bevándorlástámogató politikai aktivistacsoportok is az ellenőrzésekben?

Megdöbbentő, hogy Brüsszel tízezreknek osztogat pénzzel feltöltött migránskártyát, miközben az európai titkosszolgálatok sorra figyelmeztetnek, hogy a visszaszorított Iszlám Állam terroristái százával igyekeznek Európába a migránsok közé keveredve. Várjuk Brüsszel válaszait. Az emberek szeretnének végre egyenes válaszokat kapni a mellébeszélés helyett. Mert sokakat felháborít, hogy Brüsszel a migránskártyával a jelek szerint az Európára törő terroristákat is pénzeli.

Szeretnénk választ kapni arra a kérdésre is, hogy Brüsszel vajon hány terroristagyanús személynek adott már eddig migránskártyát. A titkosszolgálatok szerint már most is több ezer alvó terrorista van Európában, és számuk most megszaporodott az Európába igyekvő iszlám harcosokkal. Az Európai Parlamentben egyébként sorra fogadnak el olyan állásfoglalásokat, amelyekben a közös elem a bevándorlás legalizálása melletti állásfoglalás.

(10.10)

Ők legalizálni akarják az illegális bevándorlást, a magyar kormány ezzel szemben megállítani akarja azt.

Tisztelt Ház! Szír migránsok több ezres létszámban terveznek a következő hetekben útnak indulni Törökországból, illetve Görögországból Németországba. „A remény karavánja” elnevezésű, a közösségi médiában indított kezdeményezéshez eddig közel 40 ezer migráns csatlakozott. A konvoj létszáma akár a többszörösére is duzzadhat a családtagokkal, mivel az ingyenes szervezés és a nemzetközi humanitárius szervezetek által biztosított kíséret különösen vonzóvá teheti az utat. Ezzel párhuzamosan egy Görögországban rekedt migránsokból álló másik karaván is szerveződik.

Az Európai Parlament jelentésében 3900-4300 közé teszik azon európai állampolgárok számát, akik a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet kötelékében harcoltak. Egy részük már visszatért, maradékuk most, a terrorszervezet összeomlásával térhet haza. Mindez hatalmas biztonsági kockázatot rejt magában azok miatt, akik felelőtlenül és ellenőrizetlenül Európára szabadítják a magukat békés menekülőnek álcázó, szélsőséges iszlám terroristákat.

Tisztelt Országgyűlés! „Vétkesek közt cinkos, aki néma”  írja a költő. Ezért kell felemelnünk a szavunkat, ez a legtöbb, amit mi, magyarok a veszélybe kerülő európai emberekért most megtehetünk. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 26 2019.06.12. 5:05  25-28

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi büdzsé az adócsökkentés költségvetése lesz. 2020-ra 500 milliárd forint adóteher-csökkenést tervez a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv alapján. 2010 óta a magyar adópolitikai intézkedések hatására folyamatosan mérséklődik az adóelvonás mértéke. Éppen ezért Magyarország az Európai Unióban a legnagyobb adócsökkentő, a GDP-arányos adóterhelés mértéke évek óta egyre mérséklődik.Tisztelt Ház! A kormány megvédi a magyar gazdaság eddig elért eredményeit. Ez a célja a jövő évi költségvetésnek és a gazdaságvédelmi akcótervnek. A jövő évi büdzsé és az akcióterv ütésállóbbá teszi a magyar gazdaságot, megerősíti a magyar családok helyzetét, megvédi a magyar gazdaság szereplőit. Az adócsökkentésekkel, adó- és strukturális intézkedésekkel jelentősen javítja a magyar vállalkozások fejlődési lehetőségeit. A következő három év alatt 167,5 milliárd forintot fordítunk majd a vállalkozások technológiai fejlesztésére, piacra jutásuk támogatására. Ebből 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás lesz. A kutatás-fejlesztésre és az innovációra az idei 130 milliárd forint helyett jövőre 32 milliárd forinttal többet, vagyis 162 milliárd forintot fordítunk.

Tisztelt Országgyűlés! Azon ígéretes vállalkozásokat akarja támogatni a kormányzat, amelyek 2014 és ’17 között az egymás utáni években képesek voltak évi 20 százalékkal növelni árbevételüket, illetve évi 50 százalékkal növelték exportjukat. A tervek szerint a magyar egyetemeket úgy alakítjuk át, hogy az ottani tudás segítse a magyar vállalkozások tevékenységét, és a globális értékláncok, a multik problémái is megjelenjenek a kutatásokban. Az elképzelés az, hogy nyolc hazai egyetem körül nyolc tudományos park jön majd létre.

A gazdaságvédelmi akcióterv hozzájárul a foglalkoztatás további bővüléséhez. A 13+1 pontból ezt a célt szolgálja a munkát terhelő adók csökkentése, illetve hogy már a vállalkozások részére is lehetőség nyílik állami támogatással munkásszállók építésére. A kimagasló reálbér-emelkedésnek köszönhetően a szociális hozzájárulási adó mértéke 2019. július 1-jével 2 százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken. A kormány ezzel az intézkedésével az idén 144 milliárd forintot, jövőre pedig további 156 milliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál. A munkaadók a többletforrásokat a bérek emelésére és a fejlesztések finanszírozására fordíthatják.

Tisztelt Országgyűlés! Míg a Fidesz számára a gyermekes családok támogatása az első, addig az ellenzék élén álló Gyurcsányék csak elvennének a gyermekes családoktól. (Zaj, folyamatos közbeszólások a DK soraiból.) Amikor dönteni kellett, ők soha nem a magyar családok mellé álltak. Most ugyanazok Gyurcsányék állnak az ellenzék élére, akik egyszer már tönkretették az országot és megnehezítették a magyar családok megélhetését. Kormányzásuk alatt adóemelésekkel és megszorításokkal sújtották a gyermekeseket.

Első dolguk volt, hogy elvették az egy- és kétgyermekesek családi adókedvezményét. Eltörölték az otthonteremtési támogatásokat. Elvették az édesanyáktól a hároméves gyest. Bölcsődéket, óvodákat, iskolákat zártak be.

Nemcsak a gyermekes családok támogatásait veszélyeztetik politikájukkal, hanem a magyar gazdaság eredményeit is. Gyurcsányék egyre több hatalmat akarnak adni Brüsszelnek és a külföldi gazdasági érdekeknek. Ezt tették kormányzásuk alatt is. Kormányzásuk idején Magyarország teljesen elvesztette gazdasági önrendelkezését, pénzügyileg és gazdaságilag is meggyengült, az IMF és Brüsszel diktált az országnak, és a külföldi gazdasági érdekek érvényesültek.

(10.10)

Mindeközben a magyar emberek megalázó bérekért dolgoztak és megszorításoktól szenvedtek. (Arató Gergely: De most aztán bezzeg nem!) A Gyurcsány-korszakban egymillió embert tettek munkanélkülivé. A magas adókkal, elhibázott gazdaságpolitikájukkal tönkretették a gazdaságot. Az alkalmatlanság és a korrupció miatt nem volt olyan év, hogy ne szállt volna el a költségvetési hiány. Megduplázták az államadósságot, ezt se feledjük.

Tisztelt Országgyűlés! Ha tehetnék, ugyanezt csinálnák most is, mert ők most sem a magyar emberek érdekeit képviselik. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
83 34 2019.07.12. 5:02  33-36

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Idestova harminc éve nem fordult elő, hogy a választói akaraton nyugvó, mandátumarányos parlamenti helyek elosztásában a pártok egymás ellen szavazzanak. Íratlan szabály ez ugyan, de mégiscsak olyan rendje van, amely választói akaraton nyugszik. Az európai parlamenti mandátumarányokat is a választók demokratikusan kinyilvánított akarata határozta meg. Minden olyan áskálódás, minden olyan cselekmény, amely ez ellen hat, különösen a Demokratikus Koalíció részéről (Dr. Vadai Ágnes fölemeli és széttárja a karját.) a választók arcul csapása és megcsúfolása, arról nem is beszélve, hogy veszélyes utakra visz. Hiszen ha ez a gyakorlat az itthoni parlamentben is kialakult volna (Dr. Vadai Ágnes: Igen, és akkor mi van?), akkor nem sok tisztségük lenne az ellenzékieknek. Veszélyes vizekre eveznek, hiszen persze itthon óriási cirkuszt csaptak volna, ha a többségünkkel élve, nem hagytunk volna önöknek tisztségeket. Varju László akkor ma nem lenne a Költségvetési bizottság elnöke, Vadai Ágnes nem alelnökölhetné a Honvédelmi és rendészeti bizottságot, Oláh Lajos pedig az Európai ügyek bizottságában nem töltené be ezt a posztot. (Dr. Vadai Ágnes: És akkor mi van?) Ehhez képest önök Brüsszelben máris megkezdték az áskálódást saját hazájuk ellen. (Gréczy Zsolt: Ander László, Kovács László!) Minden követ megmozgatnak, hogy a Fidesz képviselői ne tölthessenek be szakbizottsági alelnöki tisztségeket, miközben ezek a tisztségek, ezek a helyek a frakciók közötti megállapodáson alapulnak, és a néppárti jelölés szerint a Fidesz képviselőinek járna. Ezzel szembemennek a magyar emberek akaratával is. Ezek a bizottsági helyek, ezek a tisztségek lehetőséget adnának arra  és fognak is adni reményeink szerint , hogy még jobban, még határozottabban érvényesítsük a magyar nemzeti érdekeket. (Dr. Vadai Ágnes: Hogy még többet lopjatok, tudjuk!) Mindazt, amire május 26-án a magyar emberektől felhatalmazást kaptunk.

A Fidesz-KDNP 13 fős képviselőcsoportja mindent meg fog tenni a bevándorlás megállításáért (Balla György: Úgy van!), a nemzetek Európájáért és a keresztény kultúra védelméért. Kezdeményezni fogjuk a migránskártyaprogram leállítását, és azt is, hogy az új Európai Parlament vonja vissza a migránsvízum tervét, mert mindkét program növeli a bevándorlást.

Tisztelt Országgyűlés! Továbbra is miénk a legnagyobb magyar delegáció az Európai Parlamentben (Dr. Vadai Ágnes: De nem a legnagyobb frakció!), és mind a 22 szakbizottságban lesz képviselőnk. Magyar nemzeti érdek, hogy minél több európai parlamenti bizottságban legyenek magyar alelnökök is.

Tisztelt Ellenzék! Önök már az Európai Parlament első munkahetén durván szembementek a magyar választások eredményével, amikor megpróbálták megfúrni azt, hogy Járóka Líviát az Európai Parlament alelnökévé válasszák. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen!) Azonban a Fidesz képviselőinek fellépése miatt ez a törekvésük kudarcot vallott. Miközben Járóka Lívia gratulált az önök listavezetőjének, Gyurcsányné azzal válaszolt (Dr. Vadai Ágnes, Varju László: Dobrev Klára!), hogy ő nem szavazta meg a fideszes jelöltet.

Na, ez a különbség köztünk! Mi örülünk, ha bárhol a világban egy fontos tisztséget magyar ember tölt be, pozitív fejleménynek tartottuk, hogy az Európai Parlament 14 alelnökéből kettő is magyar, és a magyar érdekeket képviselheti. Példátlan az önök viselkedése. Sem az európai, sem a magyar politikában (Dr. Vadai Ágnes: Ne tessék nyavalyogni!) nem demokratikus az, ha az emberek által megválasztott képviselők ellen áskálódnak. Semmibe veszik a választók akaratnyilvánítását, ami a legalapvetőbb demokratikus értékekkel is ellentétes.

Gyurcsányné (Dr. Vadai Ágnes: Szajlai Mónikáné!), a szocialisták és a momentumosok is azonnal az Európai Parlament bevándorláspárti erőihez csatlakoztak, és a legvadabb bevándorláspártiakkal ülnek egy frakcióban. Gyurcsány itthon, Gyurcsányné az Európai Parlamentben képviseli a bevándorláspártiakat. Ehhez keresik a pozíciókat, a hatalmi befolyást az Európai Parlamentben is.

Tisztelt Ház! Tekintettel arra, hogy a választók döntésén nyugvó megállapodást az ellenzék felrúgta, bizony kérdéses, hogy ennek eredményeként a jövőben például vajon a Demokratikus Koalíció képviselői is erre számíthatnak-e. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 27 2019.11.20. 11:04  26-59

HENDE CSABA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hét esztendővel ezelőtt a magyar törvényhozás úgy döntött, hogy a korábbi házszabály több mérvadó rendelkezését törvényi szintre emeli. Ennek következtében hatályos joganyagunkban az Országgyűlés és annak bizottságai eljárási rendjét az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. számú országgyűlési határozat, a határozati házszabály szabályozza. A mögöttünk hagyott években az Országgyűlés a törvényi erőre emelt házszabályi rendelkezéseket jelentősebb mértékben 2014-ben módosította, a határozati házszabályban megfogalmazott új eljárási rendre tekintettel. Az elmúlt öt esztendőben felmerült alkalmazási tapasztalatok alapján levonható az a következtetés, hogy a szabályozás alapvetően jól biztosítja az Országgyűlés hatékony és demokratikus működésének alkotmányos követelményét. Tisztelt Ház! A hatályos szabályozás felülvizsgálata természetesen időről időre szükségessé válik. Ily módon kerül tehát a Ház asztalára a jelen javaslat, mely a részletszabályok szakmai alapú pontosítását, az eljárások zárt és koherens rendszerének megerősítését tűzte ki céljául. Ezzel együtt persze kisebb mértékben tartalmaz érdemi módosításokat is a benyújtott javaslat.

Az előttünk fekvő javaslatnak az Országgyűlés fegyelmi jogi szabályainak újrarendezését érintő pontja minősül az egyik leginkább hangsúlyozásra méltónak. A közelmúlt eseményeire, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága e tárgykörben hozott elvi jelentőségű megállapításaira figyelemmel vált indokolttá a fegyelmi jogi szabályok rendszerének módosítása, melynek prioritást élvező célja az Országgyűlés jogállami kritériumként is megkövetelt hatékony és zavartalan működésének biztosítása, továbbá az Országgyűlés tekintélyének és méltóságának megőrzése. Szeretném nyomatékosítani, hogy minden demokratikusan működő államban, így hazánkban is az Országgyűlés a közügyek megvitatásának legmagasabb szintű nyilvános fóruma. Éppen ezért nélkülözhetetlen az Országgyűlés hatékony működésének garantálása és az egyéni képviselői jogok érvényesülése közötti egyensúly megteremtése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném idézni az Alkotmánybíróság idevonatkozó határozatát, amely így hangzik: „Általánosságban véve a törvényhozó hatalmi ág észszerű, a tényleges jogalkotási tevékenységben megnyilvánuló működésének biztosításához fűződő alkotmányos érdek igazolhatóvá teheti egy adott parlament arra irányuló törekvését, hogy a többségi többség elve ne szenvedjen indokolatlanul hátrányt a tanácskozás demokratizmusának elve javára.” Az ominózus 2018. december 12-i ülésnapon történtekkel kapcsolatban pedig kimondta az Alkotmánybíróság, hogy „Az a magatartás, amely az Országgyűlés döntéshozatali eljárásának jogszerűtlen eszközökkel történő ellehetetlenítésére irányul, végső fokon az állam alkotmányos működését veszi célba. Az ilyen magatartás alaptörvény-ellenes.”

A Velencei Bizottság jelentése szerint pedig a politikai ellenzék alapvető kötelessége, hogy funkcióját a nemzeti alkotmány, a polgári és büntető jogszabályok, valamint a parlament eljárásrendje szerint lássa el. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája szintén kimondta, hogy túlnyomó közérdek fűződik a parlament hatékony működéséhez a demokratikus társadalmakban, miközben az tiszteletben tartja a szabad vitához fűződő igényeket. Mindezek fényében tehát a parlamentnek jogában áll cselekedni, amikor tagjai a törvényhozás szokásos működésének rendjét megzavaró magatartást tanúsítanak.

A javaslat értelmében az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása és az Országgyűlés tekintélyének megőrzése az ülést vezető elnök, valamint az ülés vezetésében közreműködő jegyzők feladata. A javaslat kiterjeszti a fegyelmi jogi szabályok személyi hatályát az ülésen részt vevő minden személyre, rájuk nézve jogkövetkezmény viszont csak korlátozott mértékben válik alkalmazhatóvá. Amennyiben a fegyelmi jogba ütköző magatartást tanúsító képviselő figyelmen kívül hagyja a levezető elnök rendreutasításait, úgy maga a törvény kötelezi a képviselőt az ülésterem elhagyására. A javaslat az egyes magatartások körében az alkalmazható szankció mértékét és fokát differenciáltan kívánja szabályozni, mégpedig mindezt a jogsértés súlyához igazítva.

A javaslat az Európai Parlament, a brit alsóház vagy éppen a Bundestag, a német parlament példáját követve bevezetni szándékozik a kizárás és a kitiltás jogkövetkezményét. A kizárt képviselő az üléstermet a vele szóban közölt döntést követően haladéktalanul köteles elhagyni, és amennyiben ennek nem tesz eleget, vele szemben kitiltás is alkalmazhatóvá válik. A kitiltás jogkövetkezménye a hatályos szabályozás szerinti képviselői jogok felfüggesztését váltja fel. A javaslat rendelkezik a megbízott útján történő szavazás intézményéről is, melynek értelmében a kitiltás időtartama alatti nyílt szavazás során a kitiltott képviselő helyett és annak nevében az általa megbízott képviselőtársa eljárhat.

(11.00)

Titkos szavazások esetén a személyes joggyakorlás lehetősége továbbra is fennáll és biztosított lesz.

Az előttünk fekvő javaslat új, kétfokú jogorvoslati rendszert vezet be az említett ügyekben. Első fokon jogorvoslati fórumként a Mentelmi bizottság, másodfokon pedig maga az Országgyűlés jár el.

Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő javaslat a vele párhuzamosan benyújtásra került határozati házszabály módosításával együtt részletes házszabályi rendelkezéseket alkot a képviselői távollét szabályozására, továbbá a távolmaradás bejelentésének, igazolásának rendjét és a képviselői tiszteletdíj ezen esetekben való csökkentése végrehajtási szabályait immár a Házbizottság hatásköréből házszabályi szintre emeli.

Az országgyűlési törvény 28. § (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a képviselőnek joga és egyben kötelessége az Országgyűlés ülésein való részvétel. A törvényben, illetve a javaslat szövegében szereplő előírás szerint a továbbiakban is tiszteletdíj-csökkentésnek van helye azokkal a képviselőkkel szemben, akik előzetes bejelentés nélkül maradtak távol az Országgyűlés vagy valamely olyan állandó bizottság üléséről, amelyen utóbb határozatképtelenség miatt nem kerülhetett sor döntéshozatalra.

E rendelkezések célja a képviselői jelenlét garantálásán túl az Országgyűlés és bizottságai feladat- és hatáskörei gyakorlásának elsődleges feltételét jelentő határozatképesség biztosítása. Tekintettel arra, hogy a távolmaradás előzetes bejelentésének elmaradása jogkövetkezmény alkalmazását vonhatja maga után, így a javaslat a bejelentési kötelezettséget külön is nevesíti az országgyűlési törvény szövegében.

A most tárgyalandó törvényjavaslat az országgyűlési törvénynek a képviselők jogállására vonatkozó rendelkezéseit is módosítja, mégpedig a már meglévő jogintézmények megfelelő alkalmazhatósága érdekében. Ily módon pontosítja a képviselői eskütétel fogalmát, hangsúlyozva azt, hogy az eskütétel folyamata mind az eskü szövegének szóbeli előadását, mind pedig az esküokmány aláírását magában foglalja.

A jogbiztonság jogállami követelményét szem előtt tartva a javaslat egyértelműen rögzíti, hogy az adott képviselő mely jogait nem gyakorolhatja érvényes eskütétel híján.

Tisztelt Országgyűlés! A jelképek használatához nyomós közérdek fűződik. Éppen ezen okból elengedhetetlen a használatukra vonatkozó megfelelő szabályozási környezet kialakítása. A javaslatban szereplő módosítás világosan elhatárolja egymástól a jelképhasználat két módját, vagyis a szabad felhasználáson, illetve az előzetes hozzájáruláson alapuló felhasználás, jelképhasználat módjait. Természetesen egyik felhasználási mód sem sértheti az Országgyűlés méltóságát. A javaslat igyekszik elősegíteni a jogalkalmazói gyakorlat egységesítését, ezért pontosítja a jelkép fogalmát, melynek értelmében az Országház képe, annak stilizált képe vagy sziluettje is védelem alá esik. A javaslat meghatározza a jogosulatlan használat eseteit, továbbá a jogorvoslatok esetében rögzíti, hogy az Országgyűlés Hivatala mikor perelhet, illetve ő maga mikor perelhető.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a kormány ellenőrzésére szolgáló parlamenti eszközök körében a még teljesebb képviselői joggyakorlást biztosítva intézményesíti a nemzetiségi tárgyú interpellációt.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Végezetül megemlítendő, hogy a javaslat, ugyan csak kismértékben, de tartalmaz módosításokat az Országgyűlés hivatali szervezetére és az Országgyűlési Őrségre vonatkozó működési részletszabályokban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés hatékony, zavartalan és demokratikus működésének (Derültség az ellenzék soraiban.), valamint a Ház méltóságának megóvása végett kérem, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 276 2019.11.20. 2:13  263-521

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Szeretnék először Balczó András felvetésére röviden… (Közbeszólások: Zoltán!) Késő van. (Közbeszólások az ellenzéki sorokból.) Nagy tisztelője vagyok mindkettejüknek (Arató Gergely: Micsoda véletlen, hogy ilyen későn került ez sorra!), Balczó Zoltán képviselő úrnak is és Balczó Andrásnak, az olimpikonnak is.Tehát kifogásolta a kitiltott képviselő helyettes útján történő szavazását. Szeretném tájékoztatni önöket, hogy ez a jogintézmény ismert a francia szenátusban, ismert a luxemburgi parlamentben, és ismert a brit alsóházban is. Pontosan az volna az alkotmányosan aggályos, hogyha bármikor bármelyik levezető elnök intézkedése nyomán megváltozhatnának a parlamenti erőviszonyok, és a szavazati arányokat ilyen módon befolyásolni lehetne. Ezért kell biztosítani azt, hogy a kitiltott képviselő a nyílt szavazásokon helyettes útján, a titkos szavazásokon pedig személyesen vehessen részt.

Demeter Márta azt mondta szó szerint, hogy „törvényben szüntetnek meg minden tájékozódási lehetőséget”. Minden tájékozódási lehetőség változatlanul fennmarad, amint az üléstermi viselkedési szabályok is változatlanul maradnak fenn. Egy dolog változik, tisztelt képviselő asszony, ez pedig a törvénysértés ára. Itt nem a képviselői jogokról, hanem az önök által vélelmezett törvénysértéshez való jogról beszélgetünk és annak a költségeiről.

Nincs joga senkinek lábbal tiporni a törvényt, a házszabályt, és igenis az itt előírt (Dr. Vadai Ágnes: Nagyon sokan fognak fizetni!) és kötelező magatartási normákat be kell artani. Eddig ezt viszonylag olcsón tudták megszegni; e törvény elfogadása után ez többe fog kerülni. De ugyanazt tilos ma is, mint a jövőben, és ugyanazt szabad ma is, mint a jövőben. A kérdés az, hogy ami tilos, azt azért lehet, csak az mibe kerül, ez itt a kérdés, erről beszélgetünk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.  Csárdi Antal tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 288 2019.11.20. 2:05  263-521

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon gyorsan: Demeter Márta képviselő asszony azt kérdezte, hogy mi a teendő, ha az állami szervek megtagadják a tájékoztatást. Azt tudom válaszolni, hogy a törvényben ezután is benne lesz, ahogy eddig is benne volt, hogy az állami szervek kötelesek a képviselőket a munkájukban segíteni, az ahhoz szükséges információkat megadni, és a közintézményekbe való belépés is lehetséges lesz. Itt reagálnék Bősz Anett szavaira is. Ő a helyszíni ellenőrzés ellehetetlenítéséről beszélt. Egyáltalán nincs ellehetetlenítve a helyszíni ellenőrzés. Természetesen nem éjnek évadján, nem a földön fetrengve, nem egy közintézménybe azzal az illegitim céllal betörve egy felhevült tömeg élén (Dr. Vadai Ágnes: Nem volt betörés, beengedtek minket!), hogy ott követeléseket beolvastassanak a televízióban. Ez mind-mind törvénytelenség, tisztelt képviselő asszony, és egyben nevetséges is.

Hohn Krisztina kifogásolta, hogy a kormány nem képviselteti magát a vitában. Tisztelettel tájékoztatom, hogy a kormány általában soha nem képviselteti magát az országgyűlési törvény és a házszabály vitájában  tessék visszanézni az elmúlt időszakot , tekintettel arra, hogy mindezt az Országgyűlés belügyének tekinti.

Szilágyi György az SMA-betegségben szenvedők kérdését emelte ki. Szeretném tájékoztatni a tisztelt házat, hogy az állam minden 18 év alatti SMA-ban szenvedő beteg számára biztosítja az Európa-szerte elfogadott kezelési lehetőséget. (Dr. Vadai Ágnes: Nem igaz!) Idén 1,6 milliárd, jövőre ezen felül még további 1 milliárd forintot biztosítunk erre a célra. Vannak Európában gyógyszerként még nem forgalmazható, egyébként méregdrága készítmények, és az orvosszakma még vizsgálja, hogy ezeket miként lehet bevonni a kezelésbe. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(0.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 451 2019.11.20. 2:14  263-521

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A világ nem ma kezdődött. Ezt azért mondom, mert magyarázatot kér Csárdi Antal is és Keresztes László Lóránt is a tekintetben, hogy bizonyos kazuisztikus példákat felhoz, hogy mi van akkor, ha, és ha ez ezt csinálja, az mit csinál. Kérem szépen, a törvényben semmiféle változás nincs a tekintetben, hogy mit szabad és mit tilos. A magatartási szabályok azonosak maradnak. Tehát önök most a hatályos törvényt firtatják, hogy azt én értelmezzem önnek, hogy majd ha valaki valamit csinál vagy nem csinál, majd a házelnök mit fog csinálni, aztán a jogorvoslat ügyében eljáró Mentelmi bizottság, aztán másodfokon a plénum mint jogorvoslati fórum mit fog csinálni. Természetesen erre nem lehet válaszolni, tisztelt képviselőtársam. Egy a lényeg, hogy semmivel több kötelezettséget nem tartalmaz az új törvény, mint a hatályos, és ugyanazok a magatartási szabályok érvényesek.Ami változik, az a szankciók súlya, a büntetések, amelyek ezekért a jogsértésekért járnak. Itt nem a képviselői jogokról van szó, tisztelt Országgyűlés, hanem a jogsértés költségeiről. Erről folyik ez a vita. Természetesen ha ugyanazt szabad, mint eddig, és ugyanaz tilos, mint eddig, akkor felmerül az a kérdés, hogy persze ami tilos, azt azért lehet, és mibe kerül, ha valaki egy tilos, ám lehetséges dolgot elkövet. Ez az előterjesztés tárgya. Tehát semmivel nem terhesebb az egyes képviselők helyzete. Ugyanazokat a szabályokat kell betartaniuk, mint jelenleg is.

A képviseleti megbízás egyébként a kitiltás teljes időtartamára szól, a kitiltott képviselő csak egy képviselőtársának adhat képviseleti megbízást, és a megbízott egyidejűleg csak egy képviselő nevében adhat le szavazatot. Nem tudom ezt ennél részletesebben elmagyarázni, de talán nem is szükséges. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 26 2020.11.09. 4:23  25-28

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A járványhelyzet folyamatosan romlik az egész világon, ezen belül különösen Európában. A fertőzés sajnos egyre többeket ér el, egyre többen betegszenek meg, és egyre magasabb azoknak a száma, akik kórházi ápolásra szorulnak.Nálunk is felszálló ágban van a járvány, ezért a védekezés gyors intézkedéseket követel meg. Éppen ezért indokolt, hogy a kormány ismét rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett. Ez gyors döntések meghozatalára ad lehetőséget. Most nincs idő a 2-3 hetes normál parlamenti döntéshozatalra, mert veszélyhelyzetben ez egyszerűen nem fér bele. Hol egészségügyi, hol gazdasági vagy más intézkedéseket kell sürgősen meghozni, akár órákon belül.

Tisztelt Ház! Ma már sajnos szinte mindenkinek van valamilyen közvetlen tapasztalata a járványról, mert a vírus elérte a családot, a munkatársakat. A helyzet nehéz, de az esélyeink nem rosszak. Világszínvonalú orvosaink és ápolóink vannak, akik hősiesen küzdenek. Elláttuk őket a lehetőségek határáig minden szükséges felszereléssel, és az anyagi megbecsülésükről is gondoskodtunk. Tavasszal azért kezeltük sikeresen az első hullámot, mert összefogtunk. Most sokkal felkészültebbek vagyunk, és ha mindenki betartja a szabályokat, akkor együtt újra sikerülni fog. A miniszterelnök úr által röviddel ezelőtt bejelentett intézkedések újabb lépések arra, hogy megvédjük az emberek életét, egészségét és a kórházak működőképességét.

Tisztelt Ház! Holnap a veszélyhelyzet 90 napos meghosszabbításáról fog tárgyalni az Országgyűlés. Tavasszal nem számíthattunk ebben a baloldalra, akkor nem támogatták azt, sőt nem szavazták meg a koronavírus-törvényt, külföldön támadták igaztalanul Magyarországot, és még kamuvideót is készítettek a magyar egészségügy lejáratására. Akkor nem lehetett előre látni, hogy mikor lesz vége a járványnak, ezért nem szabtunk határidőt. Végül a kormány 98 nap után maga kezdeményezte a veszélyhelyzet megszüntetését.

Most a helyzet másként fest. Biztató hírek vannak a vakcináról, már látótávolságon belül van. (Dr. Lukács László György: Az a kérdés, melyik irányban van a látótávolság!) Magyarország az Unió minden vakcinaprogramjában részt vesz, és tárgyal Oroszországgal, Kínával és Izraellel is annak érdekében, hogy a magyar kormány az elsők között tudjon vásárolni, és meg tudja kezdeni az oltást. Éppen ezért reméljük, hogy a 90 nap elég lesz a rendkívüli jogrend fenntartására.

Arra kérem az Országgyűlés minden képviselőjét, pártállásra való tekintet nélkül, hogy segítse a védekezést, mert ez most nem a politikai viták ideje. A szavak ideje lejárt, eljött a tettek ideje. Innen is részvétemet fejezem ki a járvány áldozatai hozzátartozóinak, és jobbulást kívánok minden betegnek. Közösen fohászkodunk azért, hogy az egészségügy neves és névtelen hősei kapjanak elég erőt, bátorságot és kitartást hősies küzdelmükhöz a láthatatlan ellenséggel, a koronavírussal szemben.

Tisztelt Országgyűlés! Talán még soha nem volt ennyire világos Széchenyi István mondatának igazsága: „Minden magyar felelős minden magyarért.” Felelős a kormány, felelős döntéseket kell hoznunk nekünk is. De felelősséget visel mindenki, nemcsak a saját, de mások egészségéért is. Most a legtöbb, amit mindenki megtehet  és egyben köteles is megtenni , az a helyes maszkviselés, a távolságtartás, a gyakori kézmosás és minden újabb korlátozó rendszabály maradéktalan betartása akkor is, ha az kényelmetlenséggel vagy nehézségekkel jár.

Isten segítsen mindnyájunkat! Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 67 2020.11.10. 5:51  38-89

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A koronavírus-járvány második hulláma hazánkat sem kíméli; ahogy egész Európában, úgy itthon is egyre gyorsabban terjed a vírus. Több ország ismételten bevezette a rendkívüli jogrendet, sőt van, ahol az első hullám óta folyamatosan meghosszabbítva hatályban van. Ismert, hogy a helyzet nehéz, az esélyeink azonban nem rosszak, elsősorban azért, mert hazánknak olyan világszínvonalú orvosai és ápolói vannak, akik bátran, hősiesen és hathatósan veszik fel a küzdelmet a láthatatlan ellenséggel szemben. Tavasszal azért kezeltük sikeresen az első hullámot, mert mi, magyarok össze tudtunk fogni. A második hullám jelentette embert próbáló időben mindez újra sikerülhet, ha ismét összefogunk. A mai vitát hallgatva ez nem tűnik túlságosan egyszerűnek, de a reményt nem adjuk fel.

Úgy vélem, nagy írónk, Szabó Dezső szavai nyomatékosítják leginkább a teljes körű nemzeti összefogás fontosságát ezekben a nehéz időkben. Szabó Dezső azt mondta, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Természetesen a kormánynak is óriási felelőssége van, az egész Országgyűlésnek is óriási felelőssége van, de ugyanígy minden egyes ember felelős a sajátján kívül a többi magyar ember, a környezetében élők, különösen az idősek és krónikus betegek egészségéért. Ezért olyan fontos, hogy akkor is, ha nagyon kényelmetlen, akkor is, ha rengeteg kellemetlenséggel jár, betartsuk az összes olyan korlátozást, amelyeknek egy jókora adagját tegnap jelentette be a miniszterelnök úr, és a mai szavazásunk eredményétől függően ma éjféltől lépnek hatályba ezek az újabb korlátozások.

(15.00)

Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény 53. cikke lehetőséget biztosít arra, hogy a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményének az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdessen ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezessen be.

Az Alaptörvényünk, amely a jogrendszerünk alapja, nemzetközi összehasonlításban is rendkívül részletesen és garanciákkal igen alaposan körülbástyázott módon rögzíti, hogy rendkívüli helyzetekben mi a teendő, és melyik alkotmányos szervnek mi is a feladata. A veszélyhelyzet hatályának 15 napon túl történő meghosszabbítása az Országgyűlés felelőssége, ennek a vitáját folytatjuk most.

A kormány a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. számú kormányrendelettel az Alaptörvény 53. cikkében biztosított felhatalmazás alapján az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó koronavírus-világjárvány következményének elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére teljesen indokoltan és megalapozottan veszélyhelyzetet hirdetett ki. A kormány az ilyen veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amely 15 napig marad hatályban, azonban a kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján a rendelet hatályát meghosszabbíthatja. Az előttünk fekvő törvényjavaslat tehát ezen felhatalmazás megadására irányul.

A felhatalmazás időbeli hatályát tekintve a javaslat a törvény hatályvesztéséig, vagyis a hatálybalépésétől számított 90. napig biztosítja az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazást, ugyanakkor a javaslat egyértelművé teszi, hogy e döntés visszavonható, továbbá a jogalkotásról szóló törvény szerint az Országgyűlés törvényben hatályon kívül is helyezheti azt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat garanciális jelleggel előírja, hogy a kormány a veszélyhelyzet elhárítása érdekében megtett intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást adjon az Országgyűlés ülésén, ha pedig ez valamilyen okból, például a járvány előrehaladtával, ne adja isten, az Országgyűlés határozatképtelensége miatt nem lehetséges, ez esetben a frakcióvezetők kapnak majd tájékoztatást. Ez a magatartása, ez a cselekvése a kormánynak valóban nélkülözhetetlen a demokratikus párbeszéd hatékony megvalósulása érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! A mai vitát figyelve kissé félve mondom azt, hogy ebben, az állampolgároktól mérhetetlen türelmet és fegyelmezettséget igénylő, kihívásokkal teli időszakban kiemelten fontos, hogy a politikai paletta valamennyi szereplője lehetőség szerint egyetértésre jusson. Most csak egy számít, mégpedig az, hogy a magyar emberek élete biztonságban legyen, és hogy Magyarország sikeresen vívja meg a koronavírussal szembeni harcot. Éppen ezért itt a Házban valamennyiünknek, pártállásra való tekintet nélkül támogatnunk kell az előttünk fekvő törvényjavaslatot.

Felszólalásomat a hajdani bölcs államférfinak, Tisza István miniszterelnöknek a szavaival zárom. „A világtörténelem serpenyőjébe dobattunk, és saját súlyunktól függ, hogy e serpenyő mily eredményt fog mutatni.” Mutassuk hát meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy a szabályok fegyelmezett betartásával és egymásra való odafigyeléssel képesek vagyunk sikeresen szembenézni a világjárvánnyal! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 156 2020.11.18. 15:53  153-216

HENDE CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Előttünk fekszik T/13679. számon az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Felmerül gyakran, főként a túlsó padsorokból az a kérdés, hogy mégis miért és miért most szükséges a magyarországi választások szabályaihoz hozzányúlni, mi lehet mindennek az indoka. Hallunk olyan, teljesen félrevezető véleményeket is, hogy a veszélyhelyzet idején, a különleges jogrendben nem is szabadna ilyesmivel foglalkozni, hanem csak olyan kérdésekkel, amelyek a járvány egészségügyi vagy gazdasági hatásainak az elhárításával foglalkoznak. Pont ellenkezőleg van, tisztelt Országgyűlés! A veszélyhelyzetnek éppen az a lényege, hogy az Országgyűlés múlt heti szavazásunkkal, amely szinte egyhangú volt, az előttünk álló, most már kicsit kevesebb, mint 90 nap idejére a pandémiával összefüggő törvényhozási tárgykörök kapcsán engedte át hatásköreit a kormánynak, aki ezekben a törvényhozási tárgykörökben rendeleteket tud alkotni.

Mindazok a kérdések, amelyek nem tartoznak szorosan a pandémia kezelésének tárgykörébe, természetesen változatlanul kell hogy megoldásra kerüljenek, az ügyek kell hogy haladjanak, és itt a parlamentnek van változatlanul hatásköre. Tehát pont fordítva van, mint ahogy egyesek mondják ezt a túloldalról.

Tisztelt Ház! A magyar választójogi rendszerre az első szabad választások óta jellemző egy olyan fokú demokratikus szabályozottság, amely minden tekintetben biztosítja a választójog általános, egyenlő, titkos és közvetlen érvényesülését minden választópolgár tekintetében.

Természetesen újabban felmerülnek tetszetős javaslatok, amelyek szűkítenék a választójog terjedelmét, az aktív választójog gyakorlását például írni-olvasni tudáshoz kötnék. Ez egy igen veszélyes ajtót nyitna ki, hiszen ez az állampolgári jogegyenlőséget sértené, és egyébként is az ügyek eldöntéséhez, a politikai kérdésekben való állásfoglaláshoz bár nem árt némi iskolázottság, egyáltalán nem feltétele annak.

A választójogi szabályozással kapcsolatban mindig is alapvető társadalmi igény volt, hogy a választópolgár biztos lehessen abban, hogy szavazata érdemben hozzájárulhat a választási eredményekhez. Láthatjuk, hogy a világ egyes nagy demokráciáiban bizony létezik olyan választási rendszer, amelyben ez a társadalmi igény nem mindig tud maradéktalanul érvényesülni, mert az eljárási rendszert nem alakítják a gyakorlatban felmerült problémák, tapasztalatok alapítják, vagy éppen nem érdeke bizonyos politikai erőknek a korrekt rendszer kialakítása.

A magyar választójogi rendszer azonban nem ilyen. A javaslat minden egyes rendelkezése a korábbi választási időszakokban felmerült problémák kezelésére törekszik, az aktuális társadalmi igények megjelenítésére.

Ebből következően tehát a 2018. évi országgyűlési képviselők választása és a 2019. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása gyakorlati tapasztalatai, valamint az Alkotmánybíróság 22/2020. (VIII. 4.) határozatában foglaltak teszik indokolttá a benyújtott javaslatban szereplő módosítási szándékok megfogalmazását és jogrendszerünkbe illesztését.

(13.20)

Idekívánkozik egy kellemes nyári emlék: a teremben jelen lévők közül többekkel, így Harangozó Tamás képviselő úrral is együtt voltunk egy szép augusztusi reggelen az Országos Választási Irodában, ahol tanácskoztunk a választójog továbbfejlesztésének a kérdéseiről. Ott Harangozó képviselőtársam, ha jól idézem fel, de majd bólintson, hogy helyesen emlékszeme, valami olyasmit mondott, hogy az Országgyűlés 2010 óta az Alkotmánybíróság felhívásainak ellenére számtalanszor nem teljesítette jogalkotási feladatait. (Dr. Harangozó Tamás: Most sem teljesíti, de majd beszélek.) Jó, helyes, helyes!

Képviselő Úr! Szeretném megkímélni önt az ezzel kapcsolatos további tévedésektől, ha megengedi nekem ezt. (Dr. Harangozó Tamás: Nem!) Nem engedni meg? Nem baj, ha nem engedi meg, akkor is elmondom, amit szeretnék mondani. Az Alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépése után meghozott alkotmánybírósági határozatok alapján az összes mulasztás 39 darab jogszabály-módosítást, törvénymódosítást indokolt; ezek mindegyikét teljesítette, illetve jelen törvénnyel teljesíti az Országgyűlés (Dr. Harangozó Tamás: Hogy mondhat ilyet a Törvényalkotási bizottság elnöke?! Hogy mondhat ilyet?  Az elnök csenget.), igaz, hogy 13 darabot késéssel. (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.)

Ehhez képest szeretném elmondani, tisztelt Országgyűlés (Dr. Harangozó Tamás: Ez hihetetlen!), hogy 2002 és 2010 között, amikor önök kormányoztak, képviselő úr, kedves képviselőtársam  és tessék megnyugodni, mert semmi sértőt nem mondtam én, úgy gondolom, csak… (Dr. Harangozó Tamás: Csak hazudik!) Köszönöm szépen a minősítését, de én akkor is elmondom a valóságot. Tehát összesen 39 olyan mulasztás volt, amit pótolt és teljesített az akkori többség, az akkori Országgyűlés az összesen 64 darab mulasztásból. Tehát ha jól számolunk, akkor 25 olyan mulasztásos alkotmánysértést követtek el, amely közül aztán 2010 után kellett számosat nekünk pótolnunk  ezt csak az igazság kedvéért. Természetesen, ha ön más számokat tud, akkor darabra vitassuk meg! Úgy látom a metakommunikációjából, hogy erre sor is fog kerülni, örömmel vesszük. Mindenesetre ez az előttünk fekvő törvényjavaslat egy újabb pipát helyez el ebben a listában, tehát a 22/2020. alkotmánybírósági határozatot hajtjuk végre.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tervezet mindeddig legnagyobb visszhangot kiváltó rendelkezése az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 8. § (1) bekezdésének módosítása, amely így szól: „Pártlistát az a párt állíthat, amely  legalább kilenc megyében és a fővárosban  legalább ötven egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.” Korábban elég volt 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állítani egy pártnak ahhoz, hogy pártlistát állítson, országos listát. Azonban ezzel a szabályozással számos, valódi társadalmi támogatottsággal nem rendelkező törpepárt, de nevezhetjük kamupártnak is őket, hogy egy manapság kicsit divatosabb kifejezést használjak, visszaélt, és a listaállítás után járó állami támogatást egyáltalán nem, de főleg nem kizárólag a választási kampány időszaka alatti legális, törvényes kiadású finanszírozásra fordította. Milliárdok folytak ki így az államkasszából. Az Állami Számvevőszék külön jelentésben is rámutatott erre, és megállapította ezeket a visszaéléseket.

Ám azzal, hogy 50 egyéni jelölt indítása lesz az országos lista állításának a feltétele, egyrészt biztosítottá válik, hogy csak valós társadalmi támogatottságú pártok állíthassanak országos listát, másrészt pedig fellépésre ad lehetőséget az olyan jelölő szervezetekkel szemben, akik indulásának csupán az a célja, hogy a választási szabályok megengedő voltával visszaélve a választási pénzügyi támogatásokat megszerezzék.

Szeretnék utalni arra, hogy a parlamenti ellenzéki pártok észrevételeinek figyelembevételével került elénk ebben a formában a javaslat szövege, ugyanis a kormány levonta azt a következtetést, amelyet éppen az ellenzék fogalmazott meg a leghangosabban, hogy tudniillik szigorúbb követelmények kellenek az indulásnál ahhoz, hogy valaki kampánytámogatásban részesüljön. A kampányfinanszírozási szabályok, mint mondtam, jelenleg számos visszaélésre adnak lehetőséget.

A mostani módosítás azt szolgálja, hogy csak azok a pártok kapjanak támogatást, amelyek legalább 50 egyéni választókerületben jelöltet tudnak állítani. A szabályozás további garanciája az, hogy amennyiben egy listával rendelkező jelölő szervezet egyéni képviselőjelöltjeinek száma 50 fő alá csökken, akkor a listát törölni kell.

Nyomatékosítanám tehát, hogy indokolt és szükséges a választójogi törvény módosítása, és ez egyáltalán nem érinti a baloldali ellenzék összefogásának lehetőségét. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy két nappal ezelőtt az igen tisztelt baloldali ellenzék, a Jobbiktól a Párbeszéd nevű törpepártig, bejelentette, hogy egy közös listát fog állítani 2022 tavaszán. A javaslat azonban azt is megengedi (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.), amint arról korábban terveiben szó volt, hogy akár két önálló országos listát is állíthatnak a közös egyéni jelöltek szintén már bejelentett állítási szándékának megtartásával.

Tehát úgy gondolom, a jelenlegi ellenzék komolyan vehető, a jelenlegi kormánypártokkal valódi konkurenciában álló és választási küzdelmet folytatni tudó részét semmiben, de semmiben nem gátolja és nem akadályozza ez az új szabály, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a hatályos törvény hatályban léte alatt már kijelentették, hogy ha törik, ha szakad, így is, úgy is egy közös listájuk lesz. Nem értem, hogy mi zavar egyeseket, hogy mi ez a zajgás a parlamentben csakúgy, mint a sajtóban, mert ez ugyebár az önök szándékaival teljes mértékben egybevágó módosítás, ha szigorúan és igazságosan megvizsgáljuk.

Tisztelt Ház! Az elmondottakon túlmenően érdemes azért a törvényjavaslat további pontjaira is röviden rávilágítani. Államtitkár úr az expozéjában igen részletesen ismertette a tervezet célkitűzéseit, jómagam csupán néhány lényegi elemet szeretnék kiemelni itt a plenáris ülésen.

A javaslat rendezi a mentelmi jog egyes kérdéseit is. Volt ennek aktualitása a mögöttünk hagyott időszakban, és félek, hogy lesz az előttünk álló időszakban is. A hatályos szabályozás szerint az országgyűlésiképviselő-jelölteket továbbra is mentelmi jog illeti meg, a jelölti minőség azonban a megválasztással megszűnik. A meg nem választott egyéni és listás jelöltek esetében azonban nem teljes és nem kerek a szabályozás: míg az előbbiek, vagyis az egyéni jelöltek vonatkozásában a jelölti minőség a választással megszűnik, addig a mandátumot szerzett listás jelöltek a listán maradnak, és később vagy egy listás mandátum megüresedésekor még mandátumot szerezhetnek, azaz a jelölti minőségük tulajdonképpen nem szűnik meg ebben az értelemben. A mentelmi jog ily módon való fenntartása ezen időtartam alatt viszont lehetőséget teremt annak visszaélésszerű alkalmazására, a törvénytervezet ezért igen előremutatóan rögzíti, hogy a választási eredmény jogerőre emelkedésével egyidejűleg megszűnik a képviselőjelölti mentelmi jog.

Tisztelt Ház! A hazai jogalkotásban nincs egyetértés a tekintetben, hogy ha csak maga a szavazás van megismételtetve, akkor vajon mely normákat kell alkalmazni és melyeket mellőzni. Éppen ezért a törvénytervezet nagyon helyesen írja elő, hogy a szavazás megismételtetése során a szavazatszámláló bizottságot le lehet cserélni, továbbá a delegálásra jogosult jelöltek, szervezetek is megbízhatnak tagot olyan szavazatszámláló bizottságba is, amelyben a megismételtetett szavazáson egyáltalán nem volt delegáltjuk.

(13.30)

Ez láthatóan erősíti a transzparenciát, és egy újabb jogállami garancia a választójogi rendszerünkben, ezért emelem ki beszédemben.

Amennyiben pedig csak a szavazókörök egy részében ismétlik meg a szavazást, és valamely lista vagy jelölt időközben kiesik, akkor az eredeti szavazás napján a kiesett jelöltre, listára az ismétléssel nem érintett szavazókörökben leadott szavazatok a szavazatösszesítés alkalmával érvénytelennek tekinthetők. Remélem, tudták követni.

A korábbi választásokat követően bírálatként hangzott el a szavazóhelyiségek előtti sorban állások ügye. Nagyon sok választópolgárnak, választójogával élni kívánó magyar embernek okozott ez bosszúságot. Annak érdekében, hogy a jövőben ezt elkerüljük, a kijelölt szavazókörök kialakításának szabályozását rugalmasabbá kell tenni, mégpedig úgy, hogy az átjelentkezésre irányuló kérelem megérkezése határidejének módosításával hosszabb felkészülési időt indokolt biztosítani. A választási iroda számára így biztosítható az, hogy meg tudja oldani az akadálymentes, fennakadásmentes szavazás lebonyolítását.

Szintén rendezetlen volt annak kérdése, erről már szó esett államtitkár úr részéről is, hogy mi van akkor, hogyha a választópolgár magáncélra felvételt készít. Nos, ez meg lesz engedve. Ugyanígy szeretném elmondani, hogy a 22/2020-as alkotmánybírósági határozat az aláírásgyűjtő listákkal kapcsolatos bírságok kérdését rendezi.

Mindezek alapján támogatom a törvényjavaslatot a Fidesz-képviselőcsoport nevében, és erre kérem önöket is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 194 2020.11.18. 1:51  153-216

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kialakult itt egy vita Keresztes László Lóránt képviselő úr és köztem a tekintetben, hogy mit is hoztak nyilvánosságra e hét hétfőn az ellenzéki pártok közösen.Nos, én időközben előkerestem az MTI-közleményt, ez pedig így szól: a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd vezetői megegyeztek abban, idézem: a pártelnökök kinyilvánították, hogy a felkészülési menetrend alapján a demokrata ellenzéki szövetség legkésőbb 2021. október 23-án, az előválasztások lebonyolítását követően közös miniszterelnök-jelölttel és 106 közös jelölttel áll a választók elé.

Ez involválja nyilvánvalóan a közös listát is, tehát amit ön cáfolni próbált, az valóság. Ön azt mondta, hogy az önök közös nyilatkozatához igazítjuk a benyújtott törvényjavaslatot. Ez nem igaz. A törvényjavaslatot a múlt héten nyújtottuk be, önök mint pártvezetők meg e hét hétfőn tették ezt a nyilatkozatot. Hangsúlyozom azonban, hogy jelen formájában a törvényjavaslat azt sem zárja ki, hogy akár két listát állítsanak, bár ez 106 közös egyéni jelölt és egy közös miniszterelnök-jelölt esetén elég érdekes lenne, mert akkor melyik listát vezeti vajon a közös miniszterelnök-jelölt? A politikának van egy bizonyos logikája, képviselő úr. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 36 2021.02.16. 7:08  33-92

HENDE CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Személyes meggyőződésem, hogy ezekben a megpróbáltatásokkal teli időkben nélkülözhetetlen a lehető legszélesebb körű nemzeti összefogás és társadalmi szolidaritás biztosítása, mára ugyanis egyértelművé vált, hogy a koronavírus terjedésének akadályozása, lassítása, illetve a fertőzés elleni küzdelem támogatása, az emberi egészség megóvása és a magyar gazdaság újraindítása valamennyiünk közös feladata. Vészterhes időkben a felelős döntéseket az Országgyűlésnek és a kormánynak kell meghoznia. A mostani szokatlan korlátozások nagy türelmet kívánnak meg valamennyi honpolgártól, de kellő fegyelmezettség tanúsításával és összefogással a közös cselekvés ereje sikerre fog vezetni minket.

Tisztelt Képviselőtársaim! A járvány, amint azt önök is látják, és ahogy arról államtitkár úr is szólt, Magyarországon is felszállóágban van, mindez azt indokolja, hogy szükség van és lehet a jövőben is a vírus terjedését korlátozó gyors és hatékony intézkedésekre. Üdvözlendőnek tartom, hogy a kormány újra a parlamenthez fordul, hiszen rendkívüli jogrendet hirdetett, és annak meghosszabbítását kérte a magyar Országgyűléstől.

Mindannyian beláthatjuk, hogy veszélyhelyzetben akár órákon belül készen kell állni a kormánynak döntések meghozatalára és azok hatályba léptetésére az egészségügyi intézkedések vagy a gazdasági újraindítási akcióterv intézkedéseinek meghozatala miatt. Csökkenteni kell a koronavírusos megbetegedések számát, egyúttal újra kell indítani a gazdaságot, ami gyors és hatékony intézkedéseket kíván, ezért támogatandó a rendkívüli jogrend, illetve a kormány gyors intézkedési lehetőségeinek a megteremtése.

Azért sikerült jól kezelni az első és második hullámot, mert az ország összefogott. Természetesen kellettek a kiváló szakemberek, és szükség volt az állampolgárok fegyelmezettségére is. Most az ország annyival jobb helyzetben van, hogy mind az infrastruktúra, mind a tapasztalat szempontjából felkészültebbek vagyunk, és van már vakcina  ha minden igaz, akkor hamarosan megérkezik Kínából az első nagyobb szállítmány , és ha mindenki betartja a szabályokat, akkor együtt újra sikerülhet megfékezni a világjárvány hazai terjedését és újraindítani egyben a gazdaságot.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat 2. §-a tartalmazza az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazást, melynek tárgyi és időbeli kereteinek meghatározásakor a jogalkotó figyelemmel van arra, hogy mivel a kormány intézkedéseit több kormányrendelet tartalmazza, ezért a hatálymeghosszabbítással érintett kormányrendeletek körét nem merev hivatkozással, hanem a rendkívüli intézkedések bevezetésére vonatkozó, jogalkotói hatáskört megalapozó alaptörvényi rendelkezés feltüntetésével állapítja meg.

A benyújtott javaslat a törvény hatályvesztéséig, vagyis a kihirdetésétől számított 90. napig biztosítja a felhatalmazás időbeli hatályát, ám a 2. § (2) bekezdése egyértelműsíti, hogy az Országgyűlés eme döntését visszavonhatja. Megjegyzendő, hogy a felhatalmazás visszavonására az Országgyűlésnek az intézkedéseket tartalmazó egyes kormányrendeletek kihirdetését követő 16. naptól van lehetősége.

A törvény elfogadásával az Országgyűlés ugyancsak megerősíti a kormány azon döntését, amellyel rendkívüli intézkedésként a 478/2020. kormányrendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt kiadott egyes kormányrendeleteket a 2021. február 7-én hatályos szövegükkel újból hatályba léptette. Ez egy fontos döntés, hiszen ily módon biztosítható a jogállamiság egyik sarokkövének számító jogbiztonság, azért, hogy a jogalanyok továbbra is kiszámíthatóan tudjanak alkalmazkodni az elmúlt hónapokban már megszokottá vált körülményekhez. Már, ha meg lehet szokni ezeket a körülményeket egyáltalán.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat szükséges, de konszolidált, mértéke nem haladja azt, ami elvárható, a kormánynak viszont lehetőséget ad a folyamatos, gyors és hatékony beavatkozásra.

Közös célunk, hogy a lehető leghamarabb magunk mögött hagyjuk a járványt. A reményeink szerint hamarosan kellő mennyiségben rendelkezésünkre álló vakcináknak köszönhetően az esélyeink jók, ezért is nagyon fontos, hogy továbbra is fenntartsuk a fegyelmezettséget.

Köszönetet kell mondanunk az egészségügy hőseinek, a kórházakban dolgozó orvosoknak, ápolóknak és a személyzet összes tagjának, a mentőknek, valamint a háziorvosoknak és kollégáiknak, akikre egyre nagyobb teher hárul az oltási kampány terv szerinti előrehaladásával. Köszönet illeti a szociális ellátásban és a szociális intézményekben dolgozókat, a pedagógusokat, a rendőröket, a közigazgatásban és a kereskedelemben dolgozókat példás helytállásukért. Mindenkit köszönet illet, aki hivatását bátran és híven gyakorolja az emberek érdekében a járvány idején is.

Köszönjük minden állampolgárnak a fegyelmezettséget és a türelmet, amellyel elviselték az elmúlt hónapok keserves korlátozásait. Egyben további kitartást és még egy kis türelmet kérünk mindenkitől. Még egy nagy, közös erőfeszítésre van szükség, hogy az oltások elegendő számával véglegesen legyőzzük a koronavírust, és végleg magunk mögött hagyhassuk a járvány szomorú, sőt tragikus időszakát.

Megragadom az alkalmat, hogy őszinte részvétemet fejezzem ki a járvány áldozatai hozzátartozóinak.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott javaslatot. Kérem valamennyi képviselőtársamat, pártállásra való tekintet nélkül, hogy szintén támogassák szavazatukkal, a járvány elleni védekezésben pedig most kivételesen tegyék félre a politikai hatalmi megfontolásaikat. Talán naivnak tűnik ez az óhajom, de ahogy mondani szokás, a remény hal meg utoljára. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)