Készült: 2024.03.29.16:32:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

160. ülésnap (2016.06.07.), 57. felszólalás
Felszólaló Dr. Harangozó Tamás (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:19


Felszólalások:  Előző  57  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Bizottság rendelettervezetéről és az azt támadó, most előttünk fekvő határozati javaslatról röviden összefoglalva az MSZP álláspontja következő.

(14.10)

1. Meggyőződésünk, hogy a menekültválságot csak közös európai fellépéssel lehet hatékonyan kezelni. Ehhez közös európai határvédelemre és menekültügyi rendszerre van szükség. Ennek terhei és felelőssége nem háríthatók kizárólag a határ menti tagállamokra.

2. Ezért elvi éllel elutasítjuk azt a fideszes álláspontot, miszerint a tagállamok egyedül hatékonyabban képesek kezelni a válságot, mint egy erős Európai Unió, ez a rövidlátó politika belső határok nélküli schengeni övezet teljes szétesésének veszélyét hordozza magában.

3. Az Európai Bizottság vitatott rendelettervezete viszont alkalmatlan a menekültválság kezelésére, mert nem visz közelebb a rendszerszintű megoldást jelentő, égetően szükséges európai intézményrendszer megteremtéséhez. Ráadásul az Európai Bizottság rendelettervezete 250 ezer euró/fő fizetési kötelezettséget ró azon tagállamokra, amelyek átmenetileg kimaradnak a menedékkérelmek elosztására kidolgozott mechanizmusból. Ez az összeg meghaladja a menedékkérelem elbírálását átvevő tagállamok költségeit, így ez a fizetési kötelezettség egyértelműen sérti az Európai Unió alapszerződésének 5. cikke szerinti arányosság elvét. Az arányosság elvének sérelme miatt az MSZP is meg fogja szavazni a sárga lapos eljárás megindításáról szóló határozati javaslatot.

A továbbiakban az MSZP e pontokba szedett álláspontját kívánom részletesebben ismertetni. Először is, meggyőződésünk, hogy a menekültválságot csak közös európai fellépéssel lehet hatékonyan kezelni. Egyetlen hosszú távú, működőképes, rendszerszintű megoldás a közös, uniós szintű határvédelem megteremtése, az uniós szinten megszervezett közös menekültügyi rendszer kialakítása, valamint a közös kül- és biztonságpolitika megerősítése és a válságövezetekben való aktívabb szerepvállalás. Az Unió külső határán kell megszervezni a menedékkérelmek elbírálását és a kérelmezők ideiglenes elhelyezését. Ugyancsak uniós szinten kell megszervezni a védelemben részesített személyek befogadását, továbbá közösen kell gondoskodni mindazoknak a hazajuttatásáról, kitoloncolásáról, akik nem jogosultak menedékjogra. Mindehhez uniós határvédelmi szervre, menekültügyi szervezetre és a menekültpolitikára vonatkozó uniós szabályok teljes megújítására van szükség. A hatályos uniós szabályozás, az úgynevezett Dublin III. rendelet ugyanis teljesen és javíthatatlanul alkalmatlan a kialakult helyzet kezelésére. A Dublin III. rendelet rendkívül igazságtalan módon mind a határvédelem, mind a menekültek tekintetében minden jogi felelősséget az Unió külső határain fekvő országokra hárít. Ezen alapvetően a Bizottság mostani rendelettervezete sem akar változtatni.

Az MSZP a közös európai szabályozás koncepciójára vonatkozó javaslatát múlt év szeptemberében benyújtotta az Országgyűlésnek. Az általunk kidolgozott határozati javaslat ennek a hatékony, egységes európai megoldásnak a képviseletére kötelezte volna a magyar kormányt. A múlt év szeptembere óta több alkalommal megfogalmazott MSZP-s javaslat visszaköszönt az európai politikában is. A közös uniós határ- és parti őrség kialakítása már az Európai Bizottság javaslatai között is szerepel, és a hétvégén az osztrák külügyminiszter fogalmazott meg a miénkhez hasonló javaslatokat.

Sajnos azonban az Európai Bizottság kellő muníciót szolgáltat az euroszkeptikus érvelésekhez is. Az Európai Bizottság javaslata alkalmatlan a menekültválság rendszerszintű, hatékony kezelésére, ugyanis az nem visz közelebb az uniós szinten megszervezett határvédelemhez, nem teremti meg a menedékkérelmek külső határokon történő elbírálásának feltételeit. Ehelyett az alapvetően elhibázott dublini rendeletet toldozgatja tovább, ami minden jogi felelősséget, mint ahogy mondtam, a külső országokra hárít. Az Unió külső határai védelme igenis minden uniós tagállam közös felelőssége kell hogy legyen, vállaljanak ebben felelősséget a nyugat-európai államok is. Ma talán úgy tűnhet, ez Görögország és Olaszország problémája, azonban az őszi parlamenti vitához hasonlóan ezúttal is szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét arra a szerencsétlen körülményre, hogy Magyarország sem az Unió szívében, hanem annak határán fekszik. Ez pedig nem puszta elméleti kockázat. Alig egy éve, hogy lecsengett a Koszovóból kiinduló menekülthullám, amit az útba eső legelső schengeni államként éppen Magyarországnak kellett volna kezelnie. Akkor a most oly dölyfös Orbán-kormány tudományából is csak annyira futotta, hogy egy regisztrációt követően mindenkit hagytak Nyugatra távozni. Ez is egyértelmű figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy az Unió külső határán fekvő országként Magyarországnak sem most, sem hosszabb távon nem érdeke egy olyan szabályozás fenntartása, amely minden terhet a határon fekvő országokra hárít. Éppen ezért összeurópai szempontból és a magyar nemzeti érdek szempontjából is elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság továbbra is ragaszkodik a dublini rendszerhez.

Elfogadhatatlan továbbá, hogy nem a menekülteljárások hatékonyabbá tétele, hanem a menedékkérők Európán belüli mozgatása áll az Európai Bizottság erőfeszítésének központjában. Nem annak kellene ugyanis a központi kérdésnek lennie, hogy hol bírálják el a menedékkérelmet, hanem annak, hogy a kérelmező jogosult-e egyáltalán menedékjogi védelemre vagy sem. Erről azonban az európai fórumokon alig esik szó. Ez a megközelítés nemcsak ész­sze­rűtlen és biztonsági szempontból aggályos, sőt kockázatos, de a menedékkérőkkel szemben is méltánytalan helyzeteket eredményezhet. Ugyanis az a menedékkérő, akit beengedtek az Európai Unió területére, és eljutott, mondjuk, Németországba vagy Svéd­országba, már azt hiheti, elérte célját, a csalódás annál nagyobb lesz, ha az eljárás végén kiderül, hogy visszatoloncolják hazájába.

Mindenkinek, azaz a menekülteknek, az Európai Unió tagállamainak és nem utolsósorban minden európai polgárnak az az érdeke, hogy minél gyorsabban, lehetőleg még az Unió külső határainál tisztázzák: ki az, aki valóban háború és üldöztetés elől menekül és ki nem. Láthatóan azonban ezt a lényegi kérdést az Európai Bizottság sokadlagosnak tekinti, és ez tükröződik ebben az alapvetően elhibázott rendelettervezetben is. Szemben a Bizottság ősszel ismertetett rendelettervezetével, ez az újabb javaslat nemcsak célszerűtlen, ésszerűtlen és koncepcionálisan hibás, de egyes rendelkezései az Unió alapszerződését is sértik, ugyanis nyilvánvalóan aránytalan 250 ezer euró/fő fizetésére kötelezni azokat a tagállamokat, amelyek átmenetileg nem vesznek részt a menedékkérelmek elosztására vonatkozó mechanizmusban. Ez az összeg meghaladja, mint mondtam, a menedékkérelem elbírálását átvevő tagállam feltételezhető költségeit. Emellett a rendelettervezet hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, miszerint a határ menti államok a menedékkérő határátlépésétől számított egy év után mentesülnek a menekültügyi eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól. Így az úgynevezett dublini átadási eljárás keretében a menedékkérőket akár évek múltán is vissza lehetne toloncolni a határ menti országokba. A határ menti országokra vonatkozó időkorlátozás nélküli kötelezettség szintén aránytalan terhet jelent.

Mindezekre figyelemmel az Európai Bizottság rendelettervezete megítélésünk szerint sérti az Európai Unió alapszerződésének 5. cikke szerinti arányosság elvét. Ezért az MSZP a Bizottság javaslatát nem támogatja, a határozati javaslatot, a sárga lapos eljárást pedig igen szavazatával támogatni fogja, és meg fogja szavazni. Azt szeretnénk elérni, hogyha a magyar kormány, a magyar parlament és egyébként az Unió tagállamainak döntő többsége rá tudná bírni az Európai Bizottságot, hogy értse meg: az európai menekültválságot mindaddig nem lehet kezelni, amíg világosan el nem választjuk a valódi üldöztetés, háborús övezetből vagy politikai okokból menekülő embereket az egyébként bevándorlási céllal, munkavállalási céllal érkező migránsoktól, bevándorlóktól. Ez a bizottsági javaslat erre egyetlen mondatot nem szán. Ez a bizottsági javaslat csak arról szól, hogy a már ideérkező embereket hogy osztjuk szét egymás között.

Ennek a javaslatnak hiányzik az eleje és hiányzik a legvége. Az eleje az, hogy amint az előbb mondtam, legyen világos, hogy ki a menekült és ki nem, és azt gondolom, nincsen fideszes képviselő, maga Orbán Viktor is világossá tette, hogy valódi háborús menekülteknek és politikai menekülteknek egyetlenegy európai ország sem fordíthat hátat. És derüljön ki, hogy ki nem az, azokkal kapcsolatban pedig minden tagállamnak megvan a saját szuverén joga, hogy eldöntse, hogy kívánja-e a saját munkaerőpiacán alkalmazni őket vagy nem, de az nem az európai menekültügyi eljárás része.

Ha ezt végre tudjuk tisztázni, akkor az európai menekültproblémának a legnagyobb kérdésére választ tudunk adni. És akkor, azt gondolom, lehet méltányos egy európai akár elosztási mechanizmus, ami nyilvánvalóan nem milliókról és százezrekről, hanem maximum tízezrekről szólhatna évente, aminek a szétosztása, azt gondolom, hogy egyetlenegy európai ország szempontjából sem lehet más, mint alapvető erkölcsi kérdés, sem anyagi, sem más problémát nem okozhat.

Végezetül arról is szólni kellene majd egy bizottsági javaslatnak, hogy mit tud tenni Európa azokkal az ideérkezőkkel, akiknek semmilyen valódi jogalapja nincsen arra, hogy Európában tartózkodjanak, és itt maradjanak. Tehát sem nem menekültek, sem nem kaptak letelepedési, bevándorlási vagy munkavállalási engedélyt. Az ő hazajuttatásuk szintén olyan ügy, amit egyetlen tagállam sem tud ‑ és ezt Magyarország már kipróbálta ‑ önerőből megoldani.

Amíg ezekre a kérdésekre nem kapunk választ, addig az Európai Bizottság javaslata számunkra sem támogatható. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és az LMP soraiból. ‑ Szór­vá­nyos taps a Fidesz padsoraiból.)

(14.20)




Felszólalások:  Előző  57  Következő    Ülésnap adatai