Készült: 2024.03.29.16:15:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

230. ülésnap (2001.10.15.), 10. felszólalás
Felszólaló Dr. Katona Béla (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:16


Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KATONA BÉLA (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A napirend előtti hozzászólások elvileg országos jelentőségű, kiemelt ügyekről szólnak. Én mégis mindennapi ügyeinkről szeretnék ma beszélni. Az emberek többsége ugyanis úgy érzi, hogy ezek a mindennapi, látszólag kis ügyek, amelyek igazán jelentősek. Ezeket nem tudják sokszor megérteni és megoldani, ezek miatt érzik kiszolgáltatottnak, megalázottnak magukat sokszor. Azt várják, hogy ezekről is essék szó az ország Házában.

Arról akarnak hallani, hogy miért kell órák hosszat sorban állni az okmányirodákban, a telekkönyvi hivatalban vagy az adóhivatalban; arról, hogy miért bánik velük még mindig a Posta, a Matáv vagy az Elektromos Művek úgy, mintha nem az üzletfelük, hanem az alattvalójuk lenne; arról, hogy miért érzi az ötvenesek korosztálya úgy, nincs jövője, ez az ország már nem tart igényt tudásukra, tapasztalatukra és szorgalmas munkájukra.

Látni és hallani akarják, hogy itt, a parlamentben mi is tudjuk, mi zavarja az életüket. Nem ismerik a bűnügyi statisztikát, de azt tudják, hogy az ő városukban esténként mindössze egyetlenegy rendőrautó járőrözik, és a körzeti megbízott szobája mindig zárva van. Tudják, hogy az utcán és a szupermarketben jobban kell szorítani a táskát, a nagymamát látogatása után a harmadik utcába is haza kell kísérni, és nem tanácsos a gyereket egyedül otthon hagyni este a lakásban. Félnek, és kiszolgáltatottnak érzik magukat. (Csurka István: Oszama bin Laden!)

A bolti eladó nem tudja, miért kell szabadságot kivennie a nemzeti ünnepen, de nem mer szólni, mert félti az állását. A szakma minden fortélyát ismerő lakatos nem érti, hogy harmincévi becsületes munka után miért kell tűrnie, hogy a huszonéves kft.-vezető úgy beszél vele, mint egy kapcaronggyal. Nem akarja elhinni, ha három hónapja nem kapott fizetést, s ezért bírósághoz akar fordulni, akkor kirúghatják és a szemébe röhöghetnek. Amikor mégis megtörténik, nagyon bizonytalannak és megalázottnak érzi magát.

A határszéli kis faluban élő munkanélküli legnagyobb problémája pedig az, hogy meddig ad a boltos hitelbe kenyeret és tejet a családjának, és elég lesz-e a segély, hogy a hó elején kifizesse a tartozást - és nagyon kilátástalannak érzi az életét. Talán irigykedik a szomszéd gazdára, mert nem tudja, hogy hetek óta azt számolgatja, betakarított búzájáért kap-e annyit, hogy legalább a vetőmagot meg tudja venni. Nem kap! Rá kell jönnie, itt és most senki nem fog segíteni rajta.

Az egészséges ember nyugodtan hallgatja a családjára büszke miniszter maihoz hasonló optimista nyilatkozatait, amíg kórházba nem kerül. Ott viszont azt tapasztalja, hogy négy kórteremre jut egy WC, nem működik a csengő, a vizsgálathoz szükséges műszer végleg elromlott, és a nővérhiány miatt a kiszolgáltatott betegek egymáson próbálnak segíteni.

A szélütött, fél oldalára béna, beszélni alig, de gondolkodni még tudó rokkant, az istennek sem érti, hogy miért pont most kellett megvonni a járadékát, amikor már telik új Nemzetire, múzeumokra, Széchenyi-filmre is. Már nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is rokkantnak érzi magát.

A nyugdíjasok örömmel hallják a miniszterelnöktől, hogy emelkedik a nyugdíjuk reálértéke, csak azt nem értik, miért jönnek ki belőle hónapról hónapra olyan nehezen. Magukban keresik a hibát, lelkiismeret-furdalásuk van, azt gondolják, hogy pazarlóan élnek. De nem ők a hibásak. Valóban kevesebb kenyeret, tejet, szalonnát és gyógyszert vehetnek az idén, mint tavaly. A parlamenti takarító néni pedig azt nem érti, miért nem köszönnek vissza neki azok a fiatal és demokrata képviselők, akik az unokái lehetnének (Felzúdulás, közbeszólás a Fidesz soraiból.), nem érti de nagyon megalázottnak érzi magát. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

 

(14.30)

 

Azt gondolom, ezekből a példákból világosan látszik: ma még milliók életét keserítik meg a durvaságok, a kisebb-nagyobb igazságtalanságok, rossz döntések vagy számukra egyedül megoldhatatlan élethelyzetek. Az új évtizedben a politikusok nemcsak az EU-csatlakozással, a NATO-val, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harccal vagy egymás szokásos lejáratásával kell hogy foglalkozzanak, hanem elsősorban azzal, hogy ebben az országban egyre kevesebb kilátástalan helyzetben lévő, kiszolgáltatott, megalázott ember legyen. Csak így lehet a nemzet igazán erős és egységes. Mi, szocialisták ezt tekintjük a legfőbb feladatunknak. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban. - Moraj a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai