Készült: 2024.03.28.13:05:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

123. ülésnap (2020.05.02.), 9. felszólalás
Felszólaló Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:42


Felszólalások:  Előző  9  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Urak! A mai napon van a 30. évfordulója a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés megalakulásának. Ez egy nagyon fontos aktus volt, egy nagyon fontos esemény volt a diktatúra lebontásában, mert valóban egy diktatúra ért véget a rendszerváltás folyamatában, amire utalt is köztársasági elnök úr a beszédében. Mi úgy gondoljuk, hogy ennek az évfordulónak a jelentőségét semmilyen módon nem szabad relativizálni, semmilyen módon nem szabad lebecsülni. A szabadság, a szuverenitás és a demokrácia olyan értékek, aminek a megvalósulását mindenképpen meg kell ünnepelnünk, és emlékeznünk kell rá. Nagyon fontos, hogy tisztelettel emlékezzünk mindazokra, akik tettek azért, hogy ez a változás bekövetkezhessen, tettek azért, hogy a nemzeti önrendelkezés megvalósulhasson. Nagyon jó lett volna, ha ma az Országgyűlésben a kormánypárti képviselők mint előterjesztők ezt egy olyan dokumentummal, egy olyan politikai nyilatkozattal szándékozták volna megtenni, ami kifejezi egyébként a társadalom mai problémáit, felhívja a figyelmet arra, hogy nagyon sok jogos és kemény csalódás érte a magyar embereket a rendszerváltás után, és kifejezhettük volna közösen azokat az értékeket, azokat a gondolatokat, amelyeket mindannyian vallunk, és így egyfajta nemzeti egységet is lehetett volna mutatni. Ez nem történt meg. Ezzel együtt is egy nagyon fontos eseményt kell hogy ünnepeljünk.

Néhány dolgot szeretnék kiemelni az elmúlt 30 évből, az elmúlt 30 év vívmányaiból úgymond. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy meg tudott valósulni, megvalósulhatott a határon túl élő magyarsággal kapcsolatos felelősségvállalás mind a jogalkotásban, mind pedig a cselekedetekben is. Nagyon fontos, hogy ez a kérdés a jövőben  ugye, ez sajnos még nem valósult meg  egy valódi nemzeti minimum lehessen. Nagyon bízom benne, hogy ez meg fog valósulni. Jelenleg sajnos nem ez a helyzet. Látható, hogy ebben a kérdésben akár kormányerők, akár néhány ellenzéki párt néha bizony az aktuálpolitikai érdekeit helyezi szem elé, ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a sorsunk közös, tehát nagyon-nagyon bízom benne, hogy a következő időszakban  mint ugye, az egyik legfontosabb feladatunk  megvalósulhasson egy olyan nemzetpolitika, egy olyan nemzeti minimum legyen, ami soha nem lehet az aktuálpolitika vagy politikai haszonszerzésnek a tárgya és célja.

Nagyon fontos arról is beszélnünk, és ez a politikai nyilatkozat is szól róla, hogy a posztkommunizmus időszaka véget ért-e, hogyan ért véget. És ugye, van egy fontos utalás ebben a politikai nyilatkozatban, hogy a kommunisták több mint négy évtizednyi uralma során lepusztított, elszegényített, súlyosan eladósított, adóssággal terhelt és szellemileg, lelkileg is megnyomorított ország helyreállítása történelmi súlyú kihívás elé állította az új törvényhozás tagjait; ez tökéletesen így van.

A probléma sajnos az, és ezt ki kell mondanunk, hogy az elmúlt három évtized parlamenti többségeinek súlyos mulasztása, hogy a rendszerváltást nem fejezte be valójában azzal, hogy nem biztosította az állambiztonsági múlt feltárását. Tehát a mai napig nem tudjuk azt, hogy a diktatúra egykori fenntartói miképpen hálózták be a rendszerváltó pártokat, és miképpen befolyásolták a rendszerváltás folyamatát. És nagyon fontos kimondani, hogy ez nemcsak a múltról szólt, hanem akkor olyan döntések születtek, és olyan folyamatok indultak el, amelyek a mai napig meghatározzák az életünket, akár a társadalmi, akár a gazdasági folyamatokat.

Mi úgy gondoljuk, hogy az áldozatok emlékének megsértése, súlyos megsértése az, hogy az elmúlt három évtizedben nem volt olyan bátor parlamenti többség, amely megtette volna ezt, és biztosította volna az aktanyilvánosságot.

Azt tudni kell, hogy az LMP frakciója 2011-től kezdve húsz alkalommal terjesztette be az Országgyűlés elé az állambiztonsági múlt feltárására vonatkozó javaslatát, ezt minden egyes alkalommal érdemi vita nélkül utasította el az egykor magát antikommunistaként aposztrofáló és meghatározó kormánytöbbség.

És még egy nagyon-nagyon fontos dologról kell beszélni, és ezzel szeretném zárni: a kivívott nemzeti szuverenitásunkat most is nagyon komoly kihívások, nagyon komoly veszélyek érik. Láthatjuk akár csak az elmúlt tíz év politikájának a nyomán, hogy sokan, sok százezren voltak kénytelenek elhagyni ezt az országot, és mára már minden hatodik anyaországi magyar gyermek külföldön születik.

De láthatjuk azt, hogy igen gyakran a döntések során bizony a nagyhatalmi érdekek előtérbe kerülnek a nemzeti érdekekkel szemben. És ha feltesszük, mert fel kell tenni azt a kérdést, hogy vane most Magyarországnak olyan kormánya, amely következetesen és megalkuvás nélkül képviseli a magyar nemzeti érdekeket, akkor azt kell mondanunk, hogy nincs.

És ezzel együtt is, és mindannyiunknak ezt tudni kell, hogy akkor tudunk méltóképpen emlékezni elődeinkre, ha nemcsak szavainkban, hanem a tetteinkben is mindig a magyar nemzeti érdek szolgálata irányít bennünket. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiból.)




Felszólalások:  Előző  9  Következő    Ülésnap adatai