Készült: 2024.03.29.07:01:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

180. ülésnap (2012.04.16.), 223. felszólalás
Felszólaló Dr. Gulyás Gergely (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 5:21


Felszólalások:  Előző  223  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A vádak egy részével talán nem kellene foglalkozni, mert egyáltalán nem a zárószavazás előtti módosítókkal foglalkoztak, de mégis röviden ezekre is fogok reagálni, de először talán mégis azok érdemelnek említést, amelyek legalább a Házszabálynak annyiban megfeleltek, hogy a zárószavazás előtti módosítókkal foglalkoztak.

Az első ilyen a költségvetési fegyelem és a Költségvetési Tanács kérdése. Először is, a szocialista frakció, amikor költségvetési fegyelemről beszél, akkor kellő visszafogottsággal, alázattal és szerénységgel kellene tennie. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Lukács Zoltán Majd tőled fogjuk megkérdezni, nem?) A Költségvetési Tanácsnak az az eljárása, ami ebbe a törvénybe záró módosítóval bekerült, megfelel annak a törvénynek, amelyet az Országgyűlés stabilitási törvényként még a tavalyi év végén elfogadott.

Ez egyébként négy esetben teszi lehetővé a Költségvetési Tanács számára, hogy érdemben véleményt mondjon a törvényről, sőt, a kormánynak még a benyújtás előtt, a benyújtás feltételeként, legalább tíz nappal a szeptember 30-ai dátumot megelőzően kötelezően meg kell küldenie a költségvetés törvény javaslatát a Költségvetési Tanácsnak (Lukács Zoltán: Az év közbeni módosításokkal mi van?), majd a végszavazást megelőzően is a Költségvetési Tanács egy napig élhet a vétójogával. De miután előtte az egész folyamatot végigkísérheti, ezért egy nap alatt nagyon jól eldönthető az (Dr. Józsa István: Egy egész napig?), hogy egy költségvetés tartható vagy pedig tarthatatlan.

(18.00)

Ami a következő észrevételt illeti, az pedig a nyilvánossággal kapcsolatos. Ha jól tudom, ez már délután az önök pártelnök-frakcióvezetőjének a sajtótájékoztatóján is elhangzott. Szeretném jelezni, nem biztos, hogy szerencsés még egy közepes nagyságú frakciónál sem, ha nincs arra szakértői háttér, hogy az egységes javaslatot is elolvassák, ne csak a záró módosítót. Az ugyanis, amit rajtunk számon kérnek, a bizottsági ülések jegyzőkönyvének a nyilvánossága, illetve az Országgyűlés üléseinek a nyilvánossága, teljes egészében biztosított. Ha az egységes javaslatot is elolvasták volna és nemcsak a záró módosítót, akkor láthatták volna, hogy az 56. § (2) bekezdése szerint az Országgyűlés nyilvános ülésének jegyzőkönyveit és a nyilvános ülésen tárgyalt irományokat, valamint az ezzel összefüggő szavazási listát az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. Pontosan ugyanezt tartalmazza a bizottság tekintetében az 58. § (5) bekezdése. Tehát azt a javaslatot ajánlanám a szocialista frakció figyelmébe, ami a szakértői kereteket egy kicsit megemeli. Ebben az esetben lesz lehetőség arra, hogy ha már a képviselők nem olvassák el az egységes javaslatot, akkor olyan bírálatokat fogalmazzanak meg, amelyeket a törvényjavaslat ismeretében indokolt megtenni. Ez a jelen esetben teljesen indokolatlan. Egy koherenciazavart kiküszöbölő módosító volt az, amivel kivettük a kétszer szereplő, bizottsági jegyzőkönyvek nyilvánosságára vonatkozó szabályozást.

Ami az adatkezelés ügyét illeti: a Ház rendszeresen kap nyomozó hatóságtól megkereséseket. Most is van olyan megkeresés a Ház vezetésénél, amely négy és fél évvel ezelőtti belépésről kér adatokat. Úgy gondoljuk, hogy az Országgyűlésben folytatott lobbitevékenység, az ide való belépés kérdése a demokrácia szempontjából, az átláthatóság szempontjából olyan kiemelt fontosságú, hogy ebben az egy esetben és ennél az egy intézménynél még ilyen hosszú ideig is az adatok tárolására és célhoz kötött felhasználására van lehetőség.

Schiffer képviselőtársam felszólalását figyelemmel hallgattam; ez egy kicsit marxista alapon álló felszólalás volt ez. (Derültség.) De arra talán alkalmas, hogy bizonyítsa, az LMP valóban nem liberális, hanem baloldali párt, ha a marxizmust a baloldaliság gyökerének tekintjük. Ebben az esetben ez a felszólalás kiváló volt. Annak az összeférhetetlenségi szabálynak, amivel kapcsolatosan valóban a kormánypártok között is volt vita, egyértelmű logikája van. Ez a logika pedig az, hogy a képviselő teljes munkaidejét a képviselői munkájának szentelhesse. Ezért ha valakinek osztalékjövedelme van, az egyáltalán nem zavarja a képviselőt abban, hogy a képviselői munkáját végezhesse. Egyébként annak az összeférhetetlenségi szabályozásnak, amely az egységes javaslat részévé vált, és amely egyébként nem része a zárószavazásnak, mert az Országgyűlés már a múlt héten döntött róla, arról azt tudjuk mondani, hogy húszéves gyakorlata van a magyar jogban, ezért egyáltalán nem lesz nehéz értelmezni. Az elmúlt húsz évben bőséges jogirodalma van az összeférhetetlenség értelmezésének.

A mentelmi joggal kapcsolatos észrevételekre szeretném jelezni, hogy a mentelmi joggal kapcsolatos szabályozás és a védett tárgykör a törvényjavaslat értelmében szűkül. Nem fog kiterjedni a mentelmi jog a jövőben a közösség elleni izgatásra, nem fog kiterjedni a nemzeti jelkép megsértésére, és nem fog kiterjedni a kommunista és nemzetiszocialista bűnök tagadására. Remélem, az ellen, hogy a mentelmi jog szűkült e területen, a Jobbiknak sincs semmilyen kifogása. Azzal, hogy a képviselői tevékenységgel összefüggésben a rágalmazásnál és a becsületsértésnél a mentelmi jogot kiterjesztettük, ott pedig a polgári jogi felelősség szabályai szerint bárki követelhet elégtételt.

Mindezekre tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy az egységes javaslatot támogatásukról biztosítani szíveskedjenek. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  223  Következő    Ülésnap adatai