Felszólalás adatai

DR. VERES JÁNOS, a számvevőszéki és költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A bizottság kisebbségi véleményét megfogalmazóként elsősorban három kérdéskörben felmerült aggályokról kell szólnom. Elsőként: egyik benyújtott indítványhoz, sem a költségvetési törvény módosításához, sem pedig az országgyűlési határozati javaslathoz nem került olyan melléklet benyújtásra a költségvetési bizottságnak, amely számszerű megalapozását adta volna a költségvetési törvény módosításának, illetve az országgyűlési határozati javaslatnak. Miután általános gyakorlat - a Fidesz által elfogadott jogalkotási törvény is előírja -, hogy a költségvetési törvény módosításához be kellett volna nyújtani, ezért ezt hiányolták az ellenzék részéről, több hozzászóló is.

A második kérdéskör egy sok kérdésből álló vita volt, nevezetesen a miniszter úr a bizottsági meghallgatásán már utalt rá szóban, majd pedig két írásbeli kérdéssorra is írásbeli válaszként június 9-ei dátummal azt a választ adta, hogy a tranzakcióval kapcsolatos valamennyi információról - és szó szerint idézném a miniszter úr válaszát, ahogy a bizottsági ülésén is tettem -, "a határozati javaslat parlamenti vitájában a kormány a legteljesebb nyilvánosság előtt ad minden részletre kiterjedő és alapos tájékoztatást az Országgyűlés és így a képviselő urak számára is".

Én felolvastam a bizottsági ülésen mintegy tíz kérdést, amelyre nem kaptunk választ a bizottsági ülésen. Az előterjesztés nem tér ki ezekre a kérdésekre. Én most azt vártam és azt várom most is, hogy ebben a parlamenti plenáris vitában ugyanakkor a miniszter úr ki fog térni ezekre a kérdésekre. Ezek közül a kérdések közül kettőre tért ki a szóbeli expozéban, azt gondolom, a többire pedig majd a vita során el fogom mondani, hogy milyen kérdések voltak azok, amelyek felmerültek. Alapvetően abban a kérdéskörben merültek fel a kérdések, illetve az elmaradt válaszok, miszerint a költségvetést vajon hogyan érinti ez a tranzakció, nem a vétel önmagában, hiszen a miniszter úr úgy fogalmazott például most a szóbeli expozéban, hogy hasznot termel majd a költségvetés számára ez a befektetés.

Senki nem tudott a jelen lévő kormányképviselők közül arra nézve semmilyen választ mondani, hogy vajon mi alapozza meg ezt a feltételezést, ezt a kijelentést milyen számszerű számítás, milyen logika alapozza meg. Olyannyira nem tudtuk erre a választ, hogy még azt a kérdést sem tudták megválaszolni, hogy vajon mit kap ezért a részesedésért, amit a kormány megvásárol a továbbiakban kormány mozgástérként. Tehát milyen lehetőségekhez jut, figyelembe véve a társaság alapszabályát és sok minden mást is a kormány a későbbiek során? Azaz ezek a kérdések a bizottsági vitában teljes mértékben megválaszolatlanul maradtak. A kormányt képviselő két államtitkár nem érezte magát feljogosítva arra, hogy ezekről a kérdésekről a bizottság tagjait tájékoztassa, így a bizottsági tagok tájékozatlanok maradtak ezekben az ügyekben.

Van egy harmadik kérdéskör, amely a bizottsági vitában markánsan felmerült, és ez sem került a kormány képviselője által megválaszolásra. Annak idején mi is részesei voltunk, előterjesztői és megszavazói voltunk annak a törvényjavaslatsornak, amely tulajdonképpen a MOL külföldi befektetővel szembeni védelmét biztosította. Részben e javaslatsorból következően, illetve részben e javaslatsor után meghozott alapszabály-módosításra támaszkodva 2009 áprilisától kezdődően az orosz tulajdonost a MOL nem fogadta el olyan tulajdonosként, amely részt vehetett volna a MOL közgyűlésein, azaz nem tekintette átlátható tulajdonosi hátterű cégnek a Szurgutnyeftyegazt, és ilyen módon tartotta távol a közgyűléstől, illetve a cég ügyeibe történő betekintéstől.

A kérdés úgy merült fel a bizottság ülésein, és úgy merül fel most is, hogy ha egy ilyen céggel szemben ilyen cégjogi eljárást alkalmazott a MOL, akkor ugyanazt a tulajdonost a magyar kormány mint az Európai Unió tagállamának kormánya, miért tekintette megfelelő szerződési partnernek, azaz mi az a különbség, mi az az újonnan rendelkezésre álló információ, amely alapján egy Magyarországon bejegyzett nyilvános részvénytársaság nem tekint a közgyűlésén részt vehető partnernek egy társaságot, ugyanakkor a magyar kormány pedig szerződő partnernek elfogadja, annak tekinti, és egy meglehetősen részletes szerződéstervezetet aláír ezzel a társasággal, várva az Országgyűlés jóváhagyását.

Ez a három kérdés, amely a bizottság ellenzéki tagjai számára nem tette teljes mértékben elfogadhatóvá az előterjesztést, és az ellenzék részéről ez a kisebbségi vélemény megfogalmazásra kerülhetett.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)