Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Láthatjuk, hogy a bevándorlással kapcsolatos vita nem csitul, hiszen Brüsszelben az Európai Bizottság továbbra is olyan megoldási javaslatokkal áll elő, amelyek betelepítési programokról szólnak. Hiába áll ellen számos ország, Brüsszel továbbra is központosítani akarja a határvédelmet, ezzel elvéve a tagállamok jogát, a jogunkat, hogy mi döntsünk arról, kik tartózkodhatnak Magyarországon és Európa többi országában. Az Európai Bizottság javaslataival szemben Magyarország határait magyar katonák és magyar rendőrök fogják védeni, és az ország semmilyen betelepítési programot nem fogad el. A határvédelem nemzeti és uniós kötelezettség is, nemcsak a nemzeti jogszabályok, hanem a schengeni egyezmény is erre kötelez bennünket, így Magyarországnak és a többi országnak is eleget kell tennie e kötelezettségének. Magyarország e téren többször bizonyított: mi meg tudjuk védeni a határainkat, nem kell ehhez semmilyen felsőbb uniós hatalom ránk kényszerítése. A határvédelem szuverenitási kérdés, és Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy ellássa ezt a feladatot. Hiába növelnék meg a Frontex létszámát, ez nem tenné alkalmassá a feladat elvégzésére.

A migráció miatti véleménykülönbség odavezetett, hogy Magyarország ellen politikai köntösbe öltöztetett boszorkányüldözés folyik, a magyar bevándorláspolitikát most a Sargentini-jelentéssel próbálják sarokba szorítani, mindezt úgy, hogy az Európai Parlament a saját szabályait sem tartotta be. Megdöbbentő, hogy az EP két nappal a szavazás előtt még nem tudta, milyen szabályok szerint fog szavazni, és jogi szakvéleményt kellett kérnie. Ez az eljárás sérti a jogbiztonságot és a jóhiszemű együttműködés elvét.

A kormány az Európai Bírósághoz fordult múlt szerdán, mert vitatja a Sargentini-jelentés európai parlamenti elfogadásának szabályszerűségét. A magyar álláspont szerint az EU-alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás Európai Tanács előtti megindítására irányuló EP-szavazáson nem volt meg a szükséges kétharmados támogatás, a tartózkodások ugyanis leadott szavazatként kellett volna hogy számítsanak. Egyértelmű rendelkezés, hogy a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kell venni, a tartózkodás is egy szavazat, méghozzá „nem” szavazatnak minősül, és ez alapján nem volt meg a szükséges kétharmados többség az EP-szavazáson.

Ez egy nagyon fontos, precedensértékű ügy, hiszen az EU egy jogközösség, és ha a tagállamoktól elvárható a szabályok betartása, akkor ugyanígy az EU intézményeitől is, közöttük az Európai Parlamenttől is. A magyar jogállamisággal foglalkozó jelentés érzelmileg túlfűtött, a tényeket figyelmen kívül hagyta, ezért annak tartalmát is sokan vitatják. A jelentés oka az lehet, hogy a kormánynak határozott álláspontja van a migrációról, amin nem kíván változtatni. Ebben a visegrádi országok vezetőinek nyilatkozatai is megerősítenek minket, hiszen ők is látják, hogy Magyarország vegzálása és a kettős mérce használata velünk szemben az ő megfélemlítésükről is szól. Pontosan tudják, hogy ha ezt szó nélkül hagyják, akkor amennyiben nem értenek egyet a brüsszeli döntéshozók véleményével, könnyen abban a helyzetben találhatják magukat, mint most Magyarország.

Ebből is látszik, hogy a brüsszeli és a strasbourgi bürokraták, fittyet hányva a szabályokra, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a jövő májusi EP-választás előtt lejárassák Magyarországot és megfélemlítsék a közép-kelet-európai országokat. Szomorú, hogy mindehhez a hazai ellenzék asszisztál, és még szomorúbb, amikor ennek a folyamatnak magyar politikusok válnak a vezéralakjaivá.

(12.10)

A magyar emberek a bevándorlás témájában már számos alkalommal egyértelműen állást foglaltak, hiszen másról sem szólt az áprilisi kampány, mint a bevándorlásról és ezzel összefüggésben hazánk jövőjéről, nem beszélve a 2016-os népszavazásról, ahol több mint 3 millió magyar állampolgár nyilvánította ki véleményét, hogy nem kér a bevándorlásból. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)