Készült: 2024.03.29.07:00:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

211. ülésnap (2017.04.04.), 118. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:01


Felszólalások:  Előző  118  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Talán a javaslat fontosabb annál, mint ahányan jelenleg a képviselők közül a teremben tartózkodnak, bár tény, hogy technikai ‑ sok szempontból lehet egy technikai javaslatnak mondani ‑, és nem is gondolom, hogy túl nagy vita alakulna ki köztünk. Talán arra hívnám fel a figyelmet, amit Vejkey képviselőtársam elmondott, hogy május közepén, második felében, talán 22-én jár le az átültetési határidő. Én azt mindig el szoktam mondani, hogy ne centizzük ki ennyire, ez általában egy olyan intelem, amit képviselői részről megfogalmazunk a kormány felé, hiszen a kormány terjeszti be a minisztereken keresztül ezeket a javaslatokat. Ezeket célszerű időben megtenni, annál is inkább, mert ha hasznos a tartalma, akkor ne várjunk a hatálybalépéssel és a magyar jogszabályok hozzáigazításával, az irányelvben elvárt, pontos megfelelések átültetésével.

(14.40)

Hiszen akkor ez esetben már a Magyar Országgyűlés részéről megvalósulnak azok az előremutató folyamatok, amelyek egyébként ebben az esetben, azt kell mondanom, támogathatóak. Ahogy előttem is elhangzott, az egy alapvető, eminens igény, hogy ha egy büntetőeljárást lefolytatnak egy adott tagállamnak az állampolgára ellen, egy másik hatóság, bíróság ezt lefolytatja, akkor az kerüljön be az állampolgárság szerinti tagállamnak a nyilvántartásába, és ezáltal egyébként a jövőben is lekérdezhető legyen, és a bíróságok által, illetve az egyéb nyomozó hatóságok által elérhető legyen, illetve figyelembe vehető legyen.

Ez jelen pillanatban olyan módon kerül megvalósításra, illetve ez a rendszer azt célozza, hogy minél inkább automatikussá váljon, hogy ‑ ahogy elmondtam ‑ az adott állampolgárság szerinti tagország fogja ezt nyilvántartani, és nyilvánvalóan ha születik egy ítélet az ő állampolgárával szemben, akkor arról a nyilvántartó államot értesíteni kell, mielőbb értesíteni kell, és olyan módon, hogy külön eljárást ne igényeljen ennek a bejegyzése az állampolgárság szerinti tagállami nyilvántartásba. Természetesen a XXI. századi rendszerek alapulvételével, kvázi formanyomtatványok kitöltésével, tehát előre adott rendszereken keresztül ezeket be lehet jegyezni. Bizonyos esetekben probléma merülhet fel, hogy egy országban meghozott ítélet egy másik országban pontosan, ha a jogrendszer között különbségek vannak, akkor hogyan, milyen módon értelmezendő, erre természetesen egyéb eljárások szolgálnak, hogy ezt tisztázni lehessen, de az is igaz, és egyetértek azzal, hogy a legtöbb esetben még erről sincs szó, és könnyen átemelhetőek, illetve könnyen értelmezhetőek a másik tagország hatóságai által is ezek az ítéletek.

Ennek a rendszere az ECRIS-rendszer, ez is elhangzott már itt többször előttem, ami 2012 áprilisában kezdte meg a működését, és az információcserének a naprakészsége, illetőleg a hatékonysága el tudja érni azt, hogy ne maradjon egy korábbi ítélet szankció nélkül abban a tekintetben sem, hogy akár egy büntetett előélet szempontjából figyelembe vehető legyen.

Azt is el kell mondanom, hogy örömmel olvastam, hiszen felmerülhet a kérdés, hogy mi van akkor a harmadik országbeli állampolgárokkal, ez egy szabályozási hiányosság volt, hiszen ha valaki egy országnak, tagállamnak az állampolgára, akkor nyilvánvalóan ebbe a rendszerbe ő már eddig is alkalmazható módon beletartozott, és volt egy olyan ország, amely nyilvántartotta az ő büntetéseit, ítéleteit. Az esetben nyilván, ha egy harmadik országbeli állampolgárról beszélünk, ez nem valósulhatott meg, és ez esetben úgy tűnik, hogy talán egy új irányelvjavaslat elfogadása erre is megoldást jelenthet, amely már a harmadik országbeli állampolgárok korábbi, másik tagállamban történő elítélését is valamennyi tagállam esetében elérhetővé teszi.

Én azt mondom, hogy ha ez egy jól működő rendszer lesz, ez talán még fontosabb, ha lehet ezt mondani, mint az uniós állampolgárok esetében működő rendszer, hiszen az uniós országok között azért a különböző jogsegélyeljárások is gyorsabban tudnak megtörténni, a különböző hatóságok, akár a különböző minisztériumok, ha erre kell hogy sor kerüljön, gyorsabban megértik a hangot, mint egy harmadik országbeli állampolgárnál.

És ráadásul azt láthattuk, hogy bizony a migrációs vagy bevándorlási, menekülthelyzet ‑ mind­kettőről beszélhetünk, mert nemcsak menekültek jelentek meg a déli határszakaszokon, hanem nagyon sokan voltak, akik gazdasági bevándorlóként jelentek meg ott ‑, nos, ez esetben sem mindegy, hogy az ő esetükben a jövőben akár egy Unión belüli elítélés is, egy másik tagállamban való elítélés is mennyiben tud majd az Unión belül a többi tagállam számára egyértelművé válni, és mennyire tudja majd egy ilyen személy előéletének a megállapításánál, ha mondjuk, akár újabb bűncselekményt elkövet, ezt majd figyelembe venni az éppen adott eljárást lefolytató hatóság.

Úgyhogy bízunk benne, hogy ez a rendszer is működni fog. A kétharmados rendelkezések így áttekintve technikainak tűnnek, tehát nincs benne semmi olyan, ami ne ezekbe a szabályozási rendszerekbe tartozna bele, úgyhogy jelen pillanatban én a javaslatot előremutatónak tartom. Attól függően természetesen, hogy lesz-e vagy milyen módosító javaslat lesz hozzá, ki fogjuk alakítani a véleményünket, de egyelőre azt mondhatom, hogy az irány jó, uniós aktusnak vagy több uniós aktusnak az átvezetését tartalmazza, úgyhogy azt kell mondanom, hogy ilyen formában akár támogatható is lehet. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  118  Következő    Ülésnap adatai