Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Teleki László képviselő úr azt vetette fel, hogy a számok mögött, a papírok mögött nem látszódnak az emberek.

Én azt gondolom, hogy a kormány olyan gazdaságpolitikát folytat, amelynek az eredményeit, a pozitív eredményeit nemcsak a makrogazdasági elemzők kell hogy lássák, hanem a mindennapok emberei is. Azon túl, hogy a makrogazdasági elemzők Magyarországon és nemzetközi színtéren is elismerik az eredményeket, amelyet jeleznek az Eurostat statisztikai adatai mind az államadósság, mind az államháztartási hiány, mind a foglalkoztatás, mind a növekedés, mind a folyó fizetési mérleg tekintetében, azon túl ez a gazdaságpolitika, azt gondolom, érezteti az eredményét a mindennapokban is.

Néhány adatot hadd mondjak. Több mint húsz hónapja növekednek a reálbérek. A kiskereskedelmi forgalom ennek köszönhetően radikálisan növekszik. Miért? Azért, mert több pénz van az embereknél, tudnak miből vásárolni.

A családosok kedvezményéről sok szó esett. Az egyik alapvető lépése volt a kormányzatnak 2010 után, hogy a családot vállaló szülőket helyzetbe hozza, ennek következményeként került bevezetésre az a családi adókedvezmény-rendszer, amelynek újabb lépését láthatjuk az előttünk lévő 2016-os költségvetési törvényjavaslatban. Bőven 200 milliárd forint feletti az az összeg, amely ezáltal a családoknál maradhat. Mindenki, akinek van gyermeke, tudja, hogy ez mit jelent. Mindenki, akinek van gyermeke, a fizetési papírján látja ezt a többletkedvezményt. (Heringes Anita: Ha van miből!)

Az előttünk lévő költségvetési törvényjavaslat az szja csökkenésén keresztül ‑ sokszor elhangzott ‑ több mint 4 millió munkavállalót érint. Ezt az emberek kell hogy lássák. (Horváth Imre: Érezzék!)

A foglalkoztatási adatok tekintetében több mint 400 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon, mint öt évvel ezelőtt. A közfoglalkoztatásban foglalkoztatottak száma 200 ezer környékén van, tehát hogyha a 400 ezret összevetjük a 200 ezres számmal, akkor látjuk, hogy a versenyszférában igenis, létrejöttek munkahelyek. Nézzék meg, kérem, a legutóbbi statisztikai adatokat (Heringes Anita: Nőtt a munkanélküliség!), és ezek szintén azt támasztják alá, hogy a legutóbbi bővülés az igenis, a versenyszférában valósult meg.

Tehát azt gondolom, hogy mindazok az emberek, akik most tudnak dolgozni és korábban nem tudtak, azok, akik gyermeket vállaltak, és ezáltal a nettó jövedelmük bővült, azok, akik a személyi jövedelemadó csökkentése keretében több forráshoz tudnak jutni, azok, akik anno be tudtak lépni az árfolyamgát rendszerébe, és most megszabadulnak a devizahiteltől, vagy azok, akik a mindennapok rezsiszámláit kifizetik, és kisebb összeget látnak, azok azt gondolom, hogy igenis, érzékelik ennek a gazdaságpolitikának az eredményét. (Heringes Anita: Igen, meg megmentettétek a devizahiteleseket is!)

Hadd említsem meg azt is, hogy a 2014-es költségvetés indoklásának az első mondata pont ebben a szellemben fogant meg, amely úgy szól, hogy a költségvetés arról szól, hogy mennyi forrás marad az embereknél.

Tehát azt gondolom, hogy igenis, ez a gazdaságpolitika, azon túl, hogy kedvező makrogazdasági számokat produkál, a fókuszát az emberekre, a családokra helyezi.

És végül engedjék meg, hogy néhány számmal még kitérjek Apáti István képviselő úr hozzászólására, ami az önkormányzati finanszírozást és az önkormányzati rendszereket illeti.

Én abban képviselő úrral is és minden hozzászólóval egyetértek, és lehet, hogy furcsa, hogy én mondom ezt államháztartásért felelős emberként, hogy tökéletes költségvetés nincsen, hiszen minden területen lehetne még több forrást biztosítani, illetőleg minden adóból lehetne még csökkenteni. A kérdés az, hogy felelősen tudja-e ezt megtenni az adott kormányzat, az adott országgyűlés.

Igaz ez az önkormányzatokra is. És hogyha egyes önkormányzatok azt mondják, hogy többletforrásra lenne szükség, én sok esetben meg tudom ezt érteni, de mégis azt látom az összefogó számokból, hogy az az önkormányzati rendszer-átalakítás, amelyet a kormány és az Országgyűlés végrehajtott, az igenis, sikeres ezen a téren is.

Miért mondom ezt? Azért, mert ha az önkormányzatok összevont mérlegét nézem, akkor azt látom, hogy 2010 előtt jellemzően súlyosan el voltak adósodva az önkormányzatok (Bangóné Borbély Ildikó: És kik vették fel azt a hitelt, államtitkár úr?), nemcsak évről évre növekedett az adósságuk, hanem az éves pénzügyi egyenlegük is jellemzően nagyon komoly deficitet mutatott. 2006-ban 160 milliárd forint környéki volt ez az éves deficit, 2010-ben 232 milliárd forint.

Ezt követően egy olyan rendszer-átalakítás valósult meg, amelynek egyik elemét említette Apáti képviselő úr, ami az adósságátvállalást illeti. Egy másik eleméről is szót ejtett, a gépjárműadó rendszerének az átalakításáról, de azt gondolom, hogy érdemes komplexen néznünk azt, hogy mi történt az önkormányzati rendszer átalakításában. A feladatok átstrukturálása történt, a feladatokhoz igazodóan a finanszírozási rendszer átstrukturálására került sor, ehhez igazodóan valósult meg az adósság átvállalása, és ami nagyon fontos, egy olyan új szabályrendszer került megalkotásra, amely meggátolta azt, hogy ismét eladósodjanak az önkormányzatok. Ennek az eredménye az, hogy az elmúlt években, 2011-től minden évben az önkormányzati alrendszer jelentős többlettel zárt, hangsúlyozom: nem hiánnyal, jelentős többlettel zárt.

Ami pedig az adósságkonszolidációban nem részesült önkormányzatokat illeti, én azt gondolom, hogy a korábbi adósság részben köszönhető a helyenként felelőtlen gazdálkodásnak, és bizony, jelentős részben annak, hogy az önkormányzati finanszírozási rendszer alapvetően magában hordozta a forráshiányos működést. Ezért amikor a kormány és az Országgyűlés a rendszer átalakításáról döntött, nem azt a döntést hozta, hogy a korábban eladósodott önkormányzatokat szankcionálja, hanem az adósság nélküli önkormányzatok számára juttatott többletforrást. Tette ezt a kormány 2014-ben és teszi 2015-ben is, és a tisztelt Országgyűlés előtt lévő 2016-os költségvetési törvényjavaslat is 12,5 milliárd forint plusztámogatást biztosít az adósságkonszolidációban nem részesült önkormányzatok számára.

Ezért azt gondolom, hogy e kérdés tekintetében nyugodt szívvel lehet támogatni a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)