Felszólalás adatai

DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Előre kell bocsátanom, hogy erről az előterjesztésről tisztességes ember jót nem mondhat. Persze a szándékot, ami az előterjesztés mögött egykor ott volt, én is üdvözlöm. Sőt azt is mondom, hogy annak, amit államtitkár úr az expozéjában mondott, voltak olyan mondatai, amelyek nekem nagyon tetszettek.

Két költségvetés tárgyalása során minden alkalommal elmondtam önöknek - persze akkor is mindig kevesen voltunk -, hogy az, amit önök a költségvetés kapcsán csinálnak, alkotmányellenes. Most ezek a mondatok egy kérdő mondat kapcsán, de visszajöttek. Államtitkár úr is felvetette, hogy az, ami ma a vidékpolitika égisze alatt történik - ha ezt egyáltalán lehet vidékpolitikának nevezni -, az esélyegyenlőségeket sért, a különbségeket növeli és semmiképp sem csökkenti, s ilyen szempontból a vidéken, elsősorban a falvakban, ne adj' isten a tanyasi térségekben élő emberek alkotmányos jogait sérti. Néhány címszó, hogy be tudjuk azonosítani ezt a témakört: önkormányzatok és elsősorban a kistelepülési önkormányzatok megnyomorítása, óvodák, iskolák felszámolása, vagy ha nem felszámolása, akkor bekényszerítése vagy a mikrotérségbe, vagy a leendő járási központba, mégpedig pénzügyi eszközökkel. Nem valamilyen alkotmányos reform keretében, amire, mondjuk, felhatalmazásuk lenne önöknek, hanem pénzügyi kényszerek alkalmazásával történt, ami történt. Aztán a közlekedési nehézségek fokozása. Az oktatás világában büntető normatíva bevezetése. A 2006-os költségvetési törvény a szociális intézményeket kényszeríti be egy járási szervezetbe. Ferge Zsuzsa, ennek a területnek abszolút tótumfaktuma, a szociális kérdések nagyasszonya ebben az országban, egy Ferge Zsuzsa, akit a miniszterelnök kér fel tanácsadójának, ő is felemeli a szavát az ellen, amit tettek, mégis megtették a költségvetési törvényben. Ilyen előzmények után semmi másra nem számítottam, mint egy ilyen előterjesztésre.

Csak azért nem értem az egészet, mert én is tudom, hogy mi az, amit Glatz akadémikus úr csinált, de nemcsak az akadémikus, hanem az a nagyon sok hozzáértő ember is, akik az Akadémia regionális kutatóintézményeiben nyilvánvalóan a keze alá dolgoztak. Végigszántották az országot, több helyen egyeztettek. Sokan sok energiát beleöltek abba az előterjesztésbe, amit önök egy kormányülésen azonnal félredobtak - számomra rejtély, hogy miért -, és behozták ezt a minősíthetetlen anyagot, amit elkereszteltek Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsnak.

Szerintem ez a tanács semmiképpen sem nemzeti, mert ennek a tanácsnak az összetétele egy emberen múlik - s itt ellent kell mondanom Kis Zoltán képviselő úrnak -, a jelenlegi miniszterelnökön, aki hat évre előre eldöntheti, hogy kik kerülnek be ebbe a tanácsba. Ugyanis mi van itt leírva? Az Akadémia, mint egy jeles testület javaslatot tesz. Nem arról van szó, hogy elfogadják az Akadémia javaslatát, hanem arról, hogy a kancelláriaminiszter elmegy boltolni az Akadémia vezetőjéhez, egyeztet vele - ez van itt leírva -, és ha ezen az egyeztetési szűrőn is átesnek a jelöltek, akkor a miniszterelnök esetleg felkéri őket.

Nézzék meg a következő megalázó lépést, amit ebbe a törvénytervezetbe beépítettek! Amikor ez a testület összeáll, és megválasztja az elnökét és az alelnökét, hogyan lesznek ezek végül is funkcióba helyezve? Ha a kancelláriaminiszter elfogadja, gyakorlatilag egyetért a választás eredményével és ő erre javaslatot tesz, akkor a miniszterelnök felkéri az egyébként már megválasztott embereket arra, hogy lássák el az elnöki vagy az elnökhelyettesi teendőket. Ez több mint megalázó, és önök erre azt mondják, hogy ez egy nemzeti testület. Nemhogy az Országgyűlés közelébe nem kerül ez a testület, hanem egyértelműen a miniszterelnök rángatja ezt a testületet! Hat éven keresztül, azaz két kormány működése alatt dolgozna ez a testület, és ezt keresztelik el önök nemzetinek! Talán csak azért tették, hogy meg tudják különböztetni a kormány jelenleg is működő vidékpolitikai kabinetjétől. Ugyanis ez az intézmény ugyanúgy a kormány igazgatási rendszerébe integráltan működik, és a vidékpolitikai kabinet mellett majd egy nemzetinek elkeresztelt vidékpolitikai tanács is működne.

Semmi mást nem csináltak önök, mint hogy feltalálták a faluparlamentet a kormányzati igazgatás szintjén. Csakhogy ez nevetséges! Az a faluparlamenti rendszer, amit mi létrehoztunk vidéken a választókerületek szintjén, nyilvánvalóan hatáskör nélküli intézmények összessége volt. Beszéltettük az embereket, meghallgattuk az álláspontjukat, kikértük a véleményüket. Most önök a kormányzat igazgatási rendszerébe integrálva gyakorlatilag föltalálták a faluparlament intézményét. Hatáskör nélküli testületet hoztak létre. Felolvasom a törvénytervezetből, hogy mi az, amit a Nemzeti Vidékpolitikai Tanács tenne: helyzetfelmérést és tanulmányokat készít, közvetít, közreműködik, véleményez, de itt már nem minden esetben, mert az izgalmas kérdésekben - ezek a d) pontban vannak felsorolva - csak akkor véleményezhet, ha a kormány erre felkéri. Aztán állást foglal és figyelemmel kísér, sőt még önkormányzatokat is megszólíthat és tájékoztatást kérhet. Csak amit felolvastam, az is jelzi, ez nemhogy egy hatáskörszegény, hanem egy hatáskörhiányos testület. Egy látszattestület.

Ugyanakkor beleültetnek 23 embert, akik tagként vannak benne ebben a testületben. Most nem sorolom fel, hogy honnan verbuválódnak, de a 23 mellett 10 más tagja is van ennek a testületnek, akik tanácskozási joggal vesznek részt a munkájában - nyilvánvalóan ott is lesznek -, többek között a miniszterelnök. Ezek szerint a miniszterelnöknek is van energiája arra, hogy hatáskör nélküli testületekben múlassa az idejét. Tehát 23 plusz 10 fő, az már 33, és a törvény még azt is megengedi, hogy a civil világból gyakorlatilag annyi szervezetet hívjanak még be ebbe a tanácsba, amennyire a majdan elkészülő szervezeti és működési szabályzat lehetőséget biztosít. Ilyen szempontból is egy faluparlamentről van szó, mert egy nagy létszámú beszélőtestület jön létre, amelynek egyértelműen semmire sincs hatásköre.

Számomra rejtély, miért kell beírni egy törvénytervezetbe azt, hogy ha a 23 fős testület egy tagja lemond, ahhoz nem kell elfogadó nyilatkozat, ugyanis ha valaki lemond, az mindig egy egyoldalú jognyilatkozat, amihez nyilvánvalóan soha nem kell elfogadó nyilatkozat, amit önök beírtak ezek közé a mondatok közé. Ha a jogállását nézem meg - s ez újabb érv arra, hogy egy hatáskörszegény, a kormányzatba integrált faluparlamentről van szó -, azt mondják, hogy ez jogi személy, ami még rendben is van, de ennek a jogi személynek a gazdálkodására végül is a központi közigazgatási intézmények gazdálkodási szabályai vonatkoznak. Ez tehát csak egy részben önálló közigazgatási intézmény. Ez azt jelenti, hogy nincs önálló pénzügyi apparátusa, ami önmagában talán még nem is lenne baj, hiszen a pénzét a tárcagazda, a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésében kell megtervezni, de aki tudja, hogyan működik egy ilyen részben önálló intézmény - amely szakmailag önálló, de pénzügyileg gyakorlatilag nincs mozgáslehetősége -, az nagyon jól tudja, hogy ezzel a szervezeti lépéssel elérik azt, hogy a mindenkori kormány, a mindenkori miniszterelnök pénz megvonásával vagy pénz adagolásával úgy mozgatja ezt a testületet, ahogy akarja.

(23.50)

Én azt gondolom, hogy volt valamikor egy nemes szándék, és itt is felhívom a figyelmüket arra - nem szentségtörés ezt kimondani -, hogy ez a szándék akkor indult, amikor a traktorok itt voltak a Kossuth téren vagy a Felvonulási téren. Akkor indult ez a gondolkodás. Ekkor kéri fel Gyurcsány miniszterelnök úr Glatz Ferenc akadémikus urat, hogy ha már eddig nem volt a kormánynak vidékfejlesztési elképzelése, vagy amit tett, az mind a vidék ellenében történt, akkor legalább a ciklus végére valamilyen több oldalban megfogalmazott, nagy mondatokat álmodjunk meg. És még ezt se tudták teljesíteni. Ennek ez a végeredménye. (Felmutat egy iratot.) Bármennyire vagyunk mi partnerek abban, és én személy szerint is partner vagyok abban az ügy fontossága miatt, hogy egy jól működő, az Országgyűlés által létrehozott, hatáskörrel és pénzzel rendelkező Vidékpolitikai Tanácsot létrehozzunk, ezt gyakorlatilag elejétől végéig át kell ahhoz írni, hogy ez megvalósítható legyen egy ilyen előterjesztésen belül. Talán szerencsésebb lenne újraindítani az egész folyamatot, mert lehet, hogy akkor előbb érnénk ahhoz a célhoz, amit mindannyian kívánunk.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)