Készült: 2024.03.29.10:26:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

145. ülésnap (2020.07.02.), 76-78. felszólalás
Felszólaló Dr. Orbán Balázs
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 13:50


Felszólalások:  Előző  76 - 78  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Először a technikai részekre, aztán a tartalmi kérdésekre válaszolnék. A salátatörvénnyel kapcsolatos megjegyzések esetén, a korábbi vitákban is bizonyára tapasztalták, én minden esetben megértő vagyok, mert az országgyűlési képviselők népképviseleti feladatot látnak el, tehát nem foglalkozási ágak szerint kerülnek megválasztásra, így ugyanúgy vannak köztük kétkezi foglalkozásúak, mint közgazdászok, jogászok. Nyilván, egy nem jogász számára egy ilyen összetett kodifikációs dolognak a feltérképezése (Arató Gergely közbeszól.  Nacsa Lőrinc: Na!), hogy mondjam, komolyabb erőforrásokat igényel. Én ezért mindig megértő vagyok, és ebben kérem a türelmüket. (Arató Gergely: Szégyelld magad! Tisztességes jogász nem adja a nevét ilyenhez!)

ELNÖK: Arató képviselő úr!

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: De, de, de és egy nagy de: azt viszont, amikor egy 40 paragrafusos, 10 oldalas törvényjavaslatra  napok álltak rendelkezésre, hogy tanulmányozzák  minden ellenzéki frakcióvezető azt mondja, hogy egész egyszerűen nem voltak képesek, és egyébként a kérdésekből, pár kérdésből látszódott is, hogy tényleg nem voltak képesek feltérképezni azt, hogy mi a jogalkotási szándék ezekkel a javaslatokkal kapcsolatban, nem tudom elfogadni. Azért nem tudom elfogadni, mert azt gondolom, hogy az országgyűlési képviselőknek, minden országgyűlési képviselőnek, pártpolitikai hovatartozástól függetlenül, az a feladata, hogy megértse, mi van ezekben a törvényjavaslatokban, és annak alapján tudjon megalapozott véleményt mondani róluk, mert erre bízták meg a választópolgárok.Még egyszer: én megértem, hogy kivételes eljárásban tárgyalunk 15 törvényt módosító javaslatot, de 40 paragrafusról van szó, 10 darab nyomtatott oldalról. Tehát aki azt mondja, hogy itt valamilyen jogalkotási turpisság történik, annak fixációja van, a fixáció kezelése pedig nem a parlamentbe, hanem az orvosi szobába való.

Ha átmegyünk a technikai részekről a tartalmi részek tárgyalására, és itt felírtam az ezzel összefüggő kérdéseket is, egyrészt kezdeném a településkép védelmével kapcsolatos, tehát a plakáttörvénnyel összefüggő megjegyzéssel. Itt megint az a helyzet, mint a klasszikus viccben: ha van rajta sapka, akkor az a baj, ha nincs rajta sapka, akkor az a baj.

Itt arról van szó, hogy jelen pillanatban is olyan a hatályos szabályozás, ami az ellenzék szerint jó, annak módosítása nem volt jó, és ennek a plusz három évig tartó megtartására teszünk javaslatot gazdaságélénkítési és szektortámogatási célból. Tehát vagy az egyik állítás lehet igaz, vagy a másik állítás lehet igaz. Ha nem így van, akkor pedig a kritika nem jogos, hanem csak arról van szó, hogy valami negatívat mondani kell minden olyan javaslattal összefüggésben, amit a kormány letesz a parlament asztalára, mert ez van a pártpolitikai sorvezetőben, amit az ellenzéki képviselők megkapnak. Remélem, hogy nem erről van szó, de azért most nagyon gyanús, hogy mégis ez áll az ügy hátterében.

A felsőoktatás kérdése. Abszolút megértő vagyok, nagy dolgok történnek a magyar felsőoktatásban, olyan reform és olyan megújulás indult el, ami a rendszerváltoztatás utáni Magyarországon az elmúlt 30 évben nem történt meg. Kétségtelenül a modellváltás egy rendkívül komoly változást jelent, de megnyugtatok mindenkit: teljesen egyértelmű, hogy ezek a vagyonkezelő alapítványok, amelyek létrejöttek, egyrészt nagyobb függetlenséget jelentenek, mert ezek az egyetemek eddig költségvetési szervek voltak. Hát, milyen függetlenségről beszélünk? Ezeket az egyetemeket a minisztériumból irányították eddig, most pedig alapítványok, ráadásul vissza nem hívható kuratóriumi tagokkal fogják őket irányítani.

Tehát aki amiatt aggódik, hogy az egyetemek függetlensége csorbul, az ne tegye, hanem olvassa el a jogszabályokat, és aki pedig az iránt aggódik, hogy hogyan fog alakulni ezeknek az alapítványoknak a sorsa, az nézze meg, hogy milyen finanszírozási, infrastruktúra-fejlesztési és szakmaiprogram-fejlesztési tervek vannak az adott egyetemek vonatkozásában, és akkor meg fog nyugodni, mert végre ezek az egyetemek megkapják azt a figyelmet és megkapják azt a támogatást, amit megérdemelnek, és amit bizonyos kormányoktól nem kaptak meg, mert ők nem foglalkoztak velük. Bizonyos kormányok pedig a gazdasági helyzetet kellett hogy rendbe rakják, és ezt követően a felszabaduló és az összegyűjtött forrásokat a jövőbe tudják fektetni, a magyar felsőoktatás támogatásába.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A másik a kisajátítással kapcsolatos kérdés. Ugyan Mesterházy képviselő úr elment, de azért mégis válaszolnék a kérdésére. Itt semmilyen turpisságról nincs szó, itt arról van szó, hogy az adott kisajátítási törvényben szereplő jogszabályhely, az adott kisajátítási ok a hatályos törvényben is ugyanígy néz ki. Ezzel kapcsolatban egy pontosítást tartalmaz a javaslat, hogy melyek azok a dokumentumok, melyek azok a jogszabályok, amelyek figyelembevételével a kisajátításról egyébként alkotmányos és törvényes keretek között minden egyes esetben dönteni lehet, és ezen dokumentumok, jogszabályok, tervek közé felkerül a kormány által meghozott rendeletben foglalt szabályozási terv is számos más jogszabály mentén. Tehát nincs itt semmi, hogy mondjam, turpisság, vagy főleg nincs új kisajátítási ok, főleg nincs magántulajdon megsértése. Ez egy olyan pontosítás, amelyik egyébként a kisajátításban részt vevő hatóságok és bíróságok, tehát jogalkalmazók munkáját segítik.

A másik a sportberuházások ügye. Szóval, én nem is értem az ezzel összefüggő kritikákat. Arról van szó, hogy vannak olyan sportrendezvények, amelyek nagyobb szervezési, humánerőforrás, anyagi ráfordítást nem igényelnek, ezek tömegével, hála istennek, zajlanak Magyarországon, és vannak kiemelt nemzetközi jelentőségű sportberuházások, és van a Miniszterelnökségen egy olyan államtitkár, aki a Budapest fejlesztéséért és a nemzetközi sporteseményekért felelős államtitkár, tehát ez van az ő névjegyén. Szerintem az egy nagyon logikus dolog, hogy az ilyen kiemelt, nemzetközi jelentőségű sportesemények pályáztatásával kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnökség államtitkára végzi. Most is említette, hogy milyen jól sikerült az előző vizes vb. A 2020-as (sic!) vizes vb-re is pályázunk, annak a pályázati csapatnak például Fürjes államtitkár a statútumrendelet alapján a vezetője.

(12.00)

Szerintem nagyon logikus, hogy az ilyen típusú szervezési, elszámolási, infrastruktúra-fejlesztési szakmai kérdések oda kerüljenek, akinél a felelősségi kör egyébként van. Bevallom őszintén, sportolói berkekben én még soha senkitől nem hallottam azt, hogy bármi probléma lenne, és bárki megkérdőjelezné az EMMI sportügyi államtitkár asszonyának a kompetenciáját. Nem is érinti, mert ez a hatásköri szétválasztás: kiemelt sportrendezvények, nemzetközi rendezvények és hazai rendezvények, ezzel összefüggésben most is van egy feladati lehatárolás, most ezt egyértelművé tesszük. Egyébként államtitkár asszony természetesen kiváló munkát végez.

Említette kritikai kontextusban Mesterházy képviselő úr a Mathias Corvinus Collegium Alapítványt. Ebben én személyesen is érintett vagyok, ezért röviden arra is szeretnék reagálni. Tehát azt szeretném kérni képviselő úrtól, hogy nézze meg az ezekre az alapítványokra vonatkozó szabályokat, nézze meg az ezekre az alapítványokra vonatkozó vezető testületek összetételét. Az, amit ön állít, hogy ennek milyen üzleti körökkel és milyen gazdasági érdekekkel van összefonódása, ez egész egyszerűen nem igaz. Nyilvánosság által ellenőrizhető információk vannak. Egy olyan tehetséggondozási intézményről van szó, ha itt a parlamenti vitában részt vett volna, az általános vitában anno, akkor az összes ellenzéki párt képviselője megerősítette azt, hogy kiváló szakmai tevékenység folyik (Arató Gergely: Éppen arról beszéltünk, hogy nincs saját kormányintézmény…  Az elnök csenget.), és azt gondoljuk, hogy a tehetséggondozás ügye ugyanolyan fontos, mint a felsőoktatás megújítása. A tehetséggondozást is az általános iskolától egészen az egyetemi képzés végéig végezni kell, erre egy nemzeti intézményt kell létrehozni, és a felsőoktatásban az egyetemek modellváltását is folytatni kell.

Említette Keresztes frakcióvezető úr a víziközmű-hálózat és egyéb, vasútiinfrastruktúra- és közösségiközlekedés-fejlesztés kérdéseit. Itt csak azt szeretném jelezni önnek, hogy ugye, ön sem gondolja komolyan, hogy ezeket a kérdéseket egy kivételes eljárásban behozott törvényben kellene kezelni, miközben azt kritizálja, hogy kivételes eljárásban hozunk be szabályokat?! Ezek szerintem fontos kérdések; ha azt szeretné, hogy mondja ki a kormányzat képviselője  sokadik alkalommal tesszük ezt meg , hogy ezek fontos kérdések, mi is készülünk, ezek nemcsak szabályozási kérdések, hanem pénzügyi kérdések is. Tehát az ezzel összefüggő feladatot a kormány végzi, az ezzel összefüggő előkészítő munka zajlik, megfelelő időben ezeknek a kérdéseknek a parlamenti tárgyalására is sor kerülhet, de azt gondolom, hogy ezt pont nem egy kivételes eljárásos törvényben kellene megtenni.

Amit pedig Z. Kárpát képviselő úr említett, én mindig nagy örömmel hallgatom az ő felszólalásait, mert ő egyszerre tud jó zsaru lenni és rossz zsaru lenni. Egy személyben megvalósítja egyik felszólalásában a rossz zsarut (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), az első felszólalásában minden alkalommal ránk hányja a gyűlöletmantrát (Felzúdulás a Jobbik soraiban.), tehát hogy mi mennyire vagyunk elfogadhatatlanok, mennyire elképesztő az, amit mondunk; és akkor mindig van egy második felszólalása, amikor pedig a szakmai összefüggések jönnek, és egy nagyon barátságos, nyitott tónus kerül elő. Ezek mindig szépen el vannak választva egymástól. Úgy látom, hogy képviselő urat ez nem zavarja meg, én azonban az egyik felszólalás támadó és sértegető tartalmát a másik felszólalás konstruktív hangvételétől nem tudom elválasztani, nem tudunk egyszerre két szempontnak is megfelelni.

Én csak azt szeretném javasolni, amit Nacsa képviselő úr mondott, tudakozódást szeretnék javasolni. Tehát meg kell nézni a nyilvánosan elérhető adatokat, és ott a nemzeti vagyon bővítésével kapcsolatos elmúlt tíz évben elért eredmények teljesen egyértelműek. Az elmúlt tíz évben számos esetben azzal támadtak minket, hogy a költségvetési forrásokat miért arra fordítjuk, hogy a nemzeti vagyont gyarapítjuk, miért vásároltuk vissza a különböző társasági portfóliókat, államosításról beszéltek bizonyos stratégiai ágazatokkal kapcsolatban. Most akkor vagy az nem volt igaz, mert azt nem tettük meg, vagy ha igaz volt, akkor abból óhatatlanul az következik, hogy a nemzeti vagyon bővül. Tehát megint arról van szó, hogy a két állítás egyszerre nem lehet igaz. Legalább azt döntsék el, hogy milyen álhírek mentén támadják a kormányt, de ahhoz akkor tessék konzekvensen ragaszkodni, mert így se füle, se farka nincs a dolognak.

Említette, hogy egy korábbi leltár tárgyalása kapcsán a nemzeti vagyonnak része a Lánchíd vagy nem része. Nem tudom, de én nem javaslom azt, hogy merüljön föl a Lánchíd értékesítése.

Volt már olyan, amikor a Lánchíd magántulajdonban volt, 1870-ben vissza kellett vásárolnia a magyar államnak. Tehát ez a kormány mindig az a kormány lesz, amelyik gyarapítja a nemzeti vagyont, szimbolikus ingatlanok esetében is, szimbolikus létesítmények esetében is, és egyébként a társasági portfóliók és az egyéb ingó eszközök kapcsán is. Mi örülnénk annak, ha ebben támogatást kapnánk, és nem pedig támadást az ellenzéki pártok részéről, de tudomásul vesszük, hogy ilyenre nem számíthatunk.

Azt hiszem, az időm is most már a végéhez közelít. Egy áttekinthető, egyértelmű, kétségtelenül szektorspecifikus, de áttekinthető, egyértelmű, jól követhető törvényjavaslatról van szó, amelyik igazgatási szempontból egyszerűsítéseket hoz, és a különböző szektorokban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a gazdaság újraindítását segíti, éppen ezért azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat méltó az önök támogatására. Köszönöm szépen a konstruktív hozzászólásokat, a konstruktív kritikát is, és kérem a támogatásukat. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  76 - 78  Következő    Ülésnap adatai