Készült: 2024.03.29.15:43:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

145. ülésnap (2020.07.02.), 192. felszólalás
Felszólaló Dr. Maruzsa Zoltán Viktor
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 7:00


Felszólalások:  Előző  192  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon köszönöm a szót. Nagyon elszaladt az idő, nem szeretném a teljes időkeretet kihasználni, mégis muszáj reagálnom egy dologra a kezdet kezdetén, a sérelemdíj kapcsán. Rögzítsük, és válasszuk azt külön, amikor nem tetszik egy ítélet. Szerintem véleménye mindenkinek lehet egy ítéletről, és ahogy a képviselőtársak megerősítették, a kormány egyébként végre fogja hajtani ezt az ítéletet, az azonban megint egy másik, és azt gondolom, egy felelős kormányzati pozíció, amikor egy ítélet indoklásába is belenézünk. Ha azt tapasztaljuk, hogy a bíróság, annak a legmagasabb foka azt mondja, azt állítja ebben az indoklásban, hogy neki tulajdonképpen nem is volt joga megvizsgálni, hogy esetleg valahogy máshogy is dönthetne, hogy az igazságosság valami másféleképpen is érvényesülhetne, hiszen a jogszabályi környezet számára csak és kizárólag egyféle döntést tett lehetővé, akkor, azt gondolom, a labda bizonyos értelemben a jogalkotáshoz kerül. A jogalkotó felelőssége lehet az, hogy megvizsgálja, hogy egyébként az a jogszabályi környezet, amiben a bíróság nem él véleményünk szerint a számára lehetőségként fennálló döntési jogkörével, hanem visszamutat a jogi környezetre, akkor ezen kíváne változtatni, és innentől kezdve ez egy jogalkotási munka, a jogszabályi háttér rendezése ennek a tisztelt Háznak a feladata és felelőssége.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Szeretném azt is világossá tenni, hogy természetesen a bíróság a jövőben is megállapíthat szegregációt. Ez a törvénymódosítás nem zárja ki, hogy ilyen ügyekben bírósághoz lehessen fordulni, sőt a bíróság a jövőben is megállapíthat sérelemdíjat az oktatásban bármilyen olyan körülményért, hátrányért, ahol egyébként sikerül azt bizonyítania bárkinek is, hogy őt az oktatás-nevelés során olyan hátrányok érték, amik miatt neki sérelemdíj jár. A törvénymódosítás egyetlen dolgot változtat meg: ilyen jogcímen nem pénzben, hanem oktatásban kell ezt a reparációt, ezt a sérelemdíjat megállapítani.

Magyarul, a magyar állam a jövőben, ha ilyen ítélet születik, akkor oktatást kell szervezzen, biztosítson, még egyszer aláhúzva, hogy nem ugyanabban az iskolában, ha általános iskoláról beszülünk, nem is feltétlenül általános iskolai tantárgyak biztosításával, nem kell újra az 5. meg a 6. osztályt ugyanott járni, de igenis lenne arra mód, és munkaerőpiaci szempontból abszolút megtérülő lehetőség lehet, ha ezen állampolgárok számára informatikai ismereteket, nyelvtudást vagy bármi olyat, akár a szakképzésben olyan lehetőséget biztosítunk, amivel nem egy egyszeri anyagi juttatásban részesülnek, hanem adott esetben 10-20-30 évig olyan munkalehetőséghez tudnak jutni az oktatási lehetőség következtében, ami igenis nekik tartósan egy sokkal kedvezőbb jövedelmi helyzetet eredményez, eredményezhet.

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy az ítélet végrehajtása után egyébként mi fog történni az érintettekkel. Biztos, hogy lesznek erre olyan szociológusok, akik ezt a kutatást helyettünk is el fogják majd végezni. Javaslom, hogy 5-10 év múlva tekintsünk majd erre rá egyszer közösen, hogy vajon milyen hatása lett, milyen életpálya-korrekciók következtek be azoknál a magánszemélyeknél, akik esetén a bírósági ítélet végrehajtása révén ez az összeg hamarosan a házhoz áll.

A 2009-es viszonyok kapcsán, amikor azt mondta Arató képviselő úr, hogy önök akartak, de nem tudtak lépni, mert az önkormányzaté volt az iskola, ugye, mindannyian érezzük szerintem, hogy ez egy kicsit abszurd, de hozzá kell tennem, egyébként igaza van. 2010 után ez a kormány sem volt képes azonnal lépni ennek az iskolának az ügyében, hiszen nem tartoztak hozzá az intézmények fenntartói jogai.

Zárójelben jegyzem meg, ha egyébként tudta az ellenzék, hogy micsoda problémákat tud generálni az önkormányzati iskolafenntartás, akkor lehet, hogy talán ennek az érvelésnek teret lehetett volna engedni akkor, amikor ez a kormány átvette az önkormányzatoktól az iskolafenntartást, és ilyen módon, ha lehet így mondani, akkor kerítésen belülre kerülve tudott, akart és fel is tudott lépni például szegregációs ügyekben. Nagyon sokat dolgozunk azon, hogy olyan intézményeket, ahol egyébként ez a probléma fennáll, fejlesztéssel, támogatással egy olyan egységes fenntartói rendszerben, amely az állami intézmények esetén ki tudja egyensúlyozni a különbségeket…  ma már a PISA-mérésekben is látható módon csökken Magyarországon a családi háttér szerepe az oktatási eredményesség terén, ezt világosan bemutattuk tavaly decemberben, amikor a legutóbbi PISA-eredményeket mutattuk.

Azt gondolom, hogy ez visszavezethető például a 3 ezer önkormányzati iskolafenntartó világához képest jóval stabilabban, kiegyensúlyozottabban az oktatás hátterét megszervezni képes tankerületi intézményfenntartás rendszerére, de nem szeretnék ebbe mélyebben belemenni.

Nagyon sok érv és ellenérv elhangzott, azt gondolom, hogy mindenki, minden képviselő tudatában van a törvénymódosítás jelentőségének. Én azt szeretném aláhúzni, hogy miközben nagyon sokat foglalkoztunk ezzel az egy kérdéssel, eközben  a kormány nevében szeretném még egyszer elmondani  ez a törvényjavaslat rengeteg jó dolgot tartalmaz. Tartalmazza a tankönyvellátás kiterjesztésének ügyét, megerősíti az alapfokú művészeti oktatást, támogatja a nemzetiségi oktatás fejlesztését, és egyébként elvi deklarációt tartalmaz a pedagógusok védelme és az iskolai erőszak ellenében, amiben egyébként  és ezzel a szép gondolattal szeretném zárni  egység uralkodik itt a Házban, hogy nincs helye az iskolában semmiféle erőszaknak. Ez a tétel kerül be egyébként a törvénybe, a pedagógusok megvédése az iskolai erőszak bármely formájával szemben.

Én azt kérem, hogy ezekre is figyeljünk, ne csak a sérelemdíj körüli nézetkülönbségekre, hanem a törvényben szereplő, a magyar oktatás rendszerét a minőség irányába lendítő rendelkezésekre. Ezért támogatja, és kéri a kormány az Országgyűlés minden képviselőjét, hogy támogassa, és örömmel fogadjuk, ha egyébként a törvényjavaslatot a Jobbik támogatni fogja. Köszönöm szépen.

(16.10)




Felszólalások:  Előző  192  Következő    Ülésnap adatai