Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY (DK): Őszintén szólva, azon nem csodálkozom, hogy Maruzsa államtitkár úr nem ismeri és különösen nem ismeri el a korábbi kormányok antiszegregációs tevékenységét. Ha ezt tenné, akkor valószínűleg nem is ülhetne ott, és nem is vállalná azt, amit most csinál. És arra sem tartok igényt, hogy az én tanácsaimat figyelembe vegye a kormány, hála istennek, vannak nálam sokkal jobb szakemberek is az országban a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása és az antiszegregáció ügyében. Egy baj van, államtitkár úr: ezek azok a jó szakemberek, akiket önök meghívtak 2014-ben az antiszegregációs kerekasztalba, és miután semmibe vették minden javaslatukat, minden ajánlásukat, 2016-ban sorban otthagyták önöket. Hozzáteszem, a legutóbbi hírt erről a csodálatos antiszegregációs kerekasztalról 2018-ban találtam; a választás előtt fontos volt összehívni és beszélni róla. Lehet, hogy azóta is működik, csak akkor elfelejtenek róla tájékoztatni, bár én sejtem, hogy nem ez a valós helyzet.Szóval, mégiscsak az a helyzet, mert ennyit azért bizonyára ön is tud, hogy 2010 előtt önkormányzati fenntartás volt az iskolákban, és miután az akkor egy jogállam volt, és az akkori kormány komolyan vette a jogállami elveket (Nacsa Lőrinc: Jaj, jaj!), ezért aztán nem volt módja arra, hogy önkormányzati döntéseket kormánydöntésekkel írjon felül. Anélkül, hogy most ebbe hosszasabban belemennénk, szeretném jelezni, hogy akkor nem volt más jogi eszköz a szegregáció kimondására és megszüntetésére, mint az a per, ami akkor indult. A különbség az, hogy a mi kormányunk azt mondta, hogy rendben van, van egy per, az meg fogja állapítani azt, hogy vane szegregáció vagy nincs, és a döntés alapján mi gondoskodni fogunk arról, hogy a bíróság ítéletét végrehajtsák. Önök megpróbálták megakadályozni minden perben, ebben a perben is, hogy a bíróság kimondja azt, hogy mi a valós helyzet, most pedig megpróbálják aláásni azt a lehetőséget, hogy a továbbiakban a bíróság érdemben dönthessen abban, hogy történte ilyen kár, és egyébként milyen kárpótlást állapít meg.

Abból a történetszálból, amit ön itt felvázolt  Horváth képviselő úrhoz fordulok , egy aprócska elem hiányzik. 2012-ben mondta ki a bíróság azt, hogy jogellenes ez a fajta gyakorlat, és 2016-ban vagy 2015-ben indult el a per. Ez alatt a három év alatt számos kísérletet tettek az érintettek arra, hogy valamifajta kárpótlást kapjanak azért a kárért, ami őket érte. Nem a perrel kezdték, nem az a helyzet, képviselő úr, hogy az érintettek pénzhez akartak jutni, vagy hogy a gonosz Soros-ügynökök felbiztatták a népet. Az történt, hogy sem az önkormányzat, sem az állam nem volt hajlandó tárgyalni sem arról, hogy bármilyen módon kárpótlást adjon azoknak, akiket jogsérelem ért. (Nacsa Lőrinc: Nem igaz!) Innen kezdve nem maradt más lehetőség, mint a per.

És ne haragudjon, képviselő úr, de azt mondani, hogy ha valaki pereli az államot azért, hogy a jogait érvényesíthesse, vagy ha valaki képvisel olyanokat, akik az államot perelik, az megbontja a társadalmi békét, arra azt kell önnek mondanom, hogy nagyon eltérő elképzeléseink vannak a jogállamról. Az nem jogállam, képviselő úr, ahol mindig az államnak van igaza, az nem jogállam, képviselő úr, ahol külföldi ügynök az, aki segít a jogot érvényesíteni, az nem jogállam, ahol el lehet venni valakitől azt a jogot, hogy egyébként a saját érdekeiért kiálljon.

Továbbra is azt kell mondanom, hogy az az érvelésnek egy rendkívül alantas, rendkívül kevéssé tisztességes módja, amikor ön kiemel egyes eseteket, és anélkül, hogy egyébként ismerhetnénk a körülményeket és ismernénk a körülményeket, erre hivatkozik. Nem tudjuk, hogy aki távol maradt az iskolától, az miért maradt távol az iskolától. Nem tudjuk, hogy ezek szerint a bűnözés útjára lépés és a javítóintézetbe kerülés az előtt történt, hogy egyébként ez a szegregáció őt érte, vagy esetleg, nem mondom, hogy ennek következtében, mert ez kevés ehhez  mert egyébként az érintettek jó részéből nem lett bűnöző, élnek, csak szegényen és nehezen, mert nem kaptak jó oktatást , de bizonyára talán része volt ebben annak is, hogy nem kapott az illető jó oktatást. Ez egy nem tisztességes érvelési technika, hadd fogalmazzak így, hogy mondjam, anélkül, hogy hangulatot próbálnék kelteni.

Azt kell mondanom, hogy egyébként az önöket ebben támogató Jobbik jóval tisztességesebben érvel ebben a kérdésben, mint önök. Szerintem az téves út, amire Ander képviselőtársunk hivatkozik, hogy a családok együttműködését ilyen módon el lehet érni, mert valóban ez a kritikus kérdés, hogy a családok együttműködésével mit lehet tenni. Azt gondolom, hogy a jogsértés jóváhagyása, a jogsértés szankcióinak korlátozása nem alkalmas arra, hogy kialakuljon egy párbeszéd az iskola és a családok vagy a fenntartó és a családok között bármilyen helyzetben. Azt gondolom, hogy megnyugvás, együttélés, jó megoldás csak egymás jogainak tiszteletben tartásán alapulhat. Önök azt mondják, majd erről fogunk a következő törvényjavaslatnál beszélni, hogy itt természetesen ennek sokfajta feltétele van. Ez igaz, de most ebben a konkrét esetben arról az esetről beszélünk, amikor az állam sért jogot. Az állam sem sérthet jogot, az állami jogsértés jóváhagyásán nem alapulhat semmilyen megoldás.

Azon kellene gondolkoznunk, azon kellene dolgoznunk, hogy hogyan lehet mindenkinek a jogait érvényesíteni, azoknak a tanulóknak a jogait is, akiket gyakran szegregálnak. Nem tudjuk, hány van ilyen, igaza van Maruzsa államtitkár úrnak, én itt nem bátorkodom, hogy elmondjam, ez ötszáz hely vagy kettő; ha kettő, akkor is kettővel több a kelleténél. Azt gondolom, az a helyes, az ideális az lenne, ha megtennénk mindent, hogy megszűnjenek ezek a helyek, és a legrosszabb esetben a bíróság tudja ezt kimondani.

De egy dolgot szeretnék nagyon világossá tenni: ez nem a megoldás része, amit önök javasolnak, hanem a probléma elfojtása. Ennek a következménye az, hogy még több diákot fog hátrány érni, felhatalmazva érzik majd magukat az iskolák és a fenntartók, hogy szegregáljanak, hogy megsértsék a diákok jogait, mert számíthatnak arra, hogy önök majd mögéjük állnak  ez nem megoldás, ez nem jó. Azt tudom mondani, persze majd a miniszterelnök megint hivatkozhat nemzetközi összeesküvésre (Az elnök csenget.) és az ellene való különböző dolgokra, hogy mondjam udvariasan, szóval, hivatkozhat arra, hogy őt mindenki bántani akarja, és mindenki összeesküszik ellene (Az elnök ismét csenget.), de ez a döntés nem fogja megállni a nemzetközi jog próbáit…

ELNÖK: Köszönöm.

ARATÓ GERGELY (DK): …nem felel meg sem az európai uniós, sem az általános emberi jogi szabályoknak. Elnézést, elnök úr! Köszönöm.