Felszólalás adatai

DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Az éghajlatváltozás tény. Korunk egyik legjelentősebb globális problémája, amelynek megoldása csak nemzetközi összefogással lehetséges. Bolygónk éghajlata változóban van az üvegházhatású gázok emberi eredetű kibocsátásának növekedése miatt. Az átlagos földi hőmérséklet majdnem 0,7 Celsius-fokkal emelkedett az utóbbi száz évben, és az ENSZ legutóbbi jelentése szerint az évszázad végéig akár összesen 6 Celsius-fokkal is emelkedhet.

(17.40)

Attól függ, hogy mennyivel, hogy mikorra és milyen mértékben sikerül visszafogni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az éghajlatváltozás számos káros hatással jár, mint amilyen az elsivatagosodás, a növény- és állatfajok ezreinek kipusztulása, a rendkívüli időjárási események, az aszályok, az eddigieknél sokkal súlyosabb árvizek kialakulása, a tengerszintek emelkedése, de még inkább fenyegetnek ezek nyomán komoly társadalmi és gazdasági válsághelyzetek. Ezek kezelése akár a világ összesített gazdasági termékének 5 és 20 százaléka közötti összeget is igénybe vehet. Amennyiben a jelenlegi trendek folytatódnak, egy évszázadon belül katasztrofális következményekkel járó éghajlatváltozásra készülhetünk.

Annak érdekében, hogy Magyarország minél kisebb veszteséggel szembesüljön majd, még ebben az évben a tisztelt Ház elé fogom terjeszteni az éghajlatváltozásról szóló nemzeti stratégiát, és remélem, hogy ezzel tudunk enyhíteni a következményeken. De tény, hogy a legfontosabb az a nemzetközi összefogás, amellyel csökkenteni lehet a káros kibocsátásokat. Ennek a felismerésnek a jegyében született meg 1992-ben az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye, majd 1997-ben a kiotói jegyzőkönyv. Ehhez a jegyzőkönyvhöz hazánk a 49/2002-es országgyűlési határozat elfogadásával csatlakozott.

A kiotói jegyzőkönyvben az ipari országok nagyobb része kötelezettséget vállal az üvegházhatású gázok kibocsátásának a korlátozására, illetve csökkentésére a 2008 és 2012 közötti időszakra nézve. Magyarország az 1985-87-es évek átlagához képest 6 százalékos kibocsátáscsökkentést vállalt. A jelenleg ismert előrejelzések szerint ennek a követelménynek - éppen az ország 1990-es években történt gazdasági szerkezetváltása miatt - megszorítások különösebb erőltetése nélkül az ország eleget tud tenni. (Zaj. - Az elnök csenget.) A kiotói jegyzőkönyv 2005. február 16-án lépett hatályba, és ma több mint 150 ország, köztük Magyarország is a részes fele.

Tisztelt Ház! Meggyőződésem, hogy az éghajlatváltozás káros hatásainak a csökkentése mind nemzetközi jogi, mind politikai, mind a jövő nemzedékek iránti saját személyes felelősségünk. Ezért kérem a tisztelt Házat, hogy az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményben részes felek konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott kiotói jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)