A felszólalás szövege:
DANKÓ BÉLA, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A számvevőszéki és költségvetési bizottság október 5-ei ülésén tárgyalta az Országos Rádió és Televízió Testület 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat tárgyalása során megállapításra került, hogy az ORTT a 2009. évi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott költségvetési keretek között működött.
A főösszeg alakulása a következő volt: 1 milliárd 602 millió 736 ezer forint bevétellel szemben 1 milliárd 497 millió 580 ezer forint kiadás állt. A működési és felhalmozási kiadások fedezetére a Műsorszolgáltatási Alap által átutalt összes támogatás 1 milliárd 34 millió 110 ezer forint. A Műsorszolgáltatási Alaptól kapott rendkívüli finanszírozás 524 millió 230 ezer forint, az ORTT intézményi működési és felhalmozási bevétele 14 millió 148 ezer forint, az előző években képzett pénzmaradvány 29 millió 248 ezer forint, és a lakásépítési kölcsön visszatérülése 1 millió forint. A kiadások a következőképpen alakultak. Működési kiadás összesen 1 milliárd 446 millió 341 ezer forint, felhalmozási kiadás 51 millió 239 ezer forint. A működési kiadásokból személyi juttatás 850 millió 866 ezer forint, a munkaadókat terhelő 255 millió 78 ezer forint, és a dologi kiadás 341 millió 397 ezer forint. A pénzmaradvány 105 millió 156 ezer forint volt.
Az ORTT költségvetésen kívüli, ORTT kezelésű 2009. évi bevétele 7 milliárd 891 millió 100 ezer forint. A 2009. évi kiadása 7 milliárd 825 millió 757 ezer forint. Az Országgyűlés az ORTT zárszámadásának mellékleteként hagyja jóvá a Műsorszolgáltatási Alap 2009. évi mérlegét, amely szerint a bevételi oldalon 31 milliárd 620 millió 350 ezer forint, a kiadási oldalon 30 milliárd 932 millió 147 ezer forint, így 688 millió 203 ezer forint egyenleggel zárt a Műsorszolgáltatási Alap.
A bizottság az ORTT és a Műsorszolgáltatási Alap képviselőjének meghallgatása mellett meghallgatta a könyvvizsgálók, illetve az Állami Számvevőszék főigazgatójának véleményét is. Az ORTT pénzügyi beszámolóját a független könyvvizsgáló hitelesítette. A Műsorszolgáltatási Alap könyvvizsgálója elmondta, hogy az alap pénzügyi, jövedelmezőségi, vagyoni helyzete rendben van, az előírásoknak megfelelően járt el, de azon határozatok, amelyek szerint eljárt, és a vonatkozó törvények között aszinkront tapasztalt. Az Állami Számvevőszék főigazgatója megállapította, hogy 1996 óta a két szervezet a költségvetésen kívül gazdálkodik, ennek megfelelően külön költségvetési törvény készül, illetve külön törvényben hagyják jóvá a gazdálkodás kereteit.
Miután a könyvvizsgáló a Műsorszolgáltatási Alap korlátozását fogalmazta meg, és ez nem a gazdálkodásra vonatkozik, hanem a jogszabályi koherencia hiányára, ebből következően a gazdálkodás rendben van. Tehát a gazdálkodás alapján a Számvevőszék véleménye szerint ez a plenáris ülés elé kerülhet, általános vitára alkalmasnak tartható. Mindezek alapján a bizottság egyhangú döntése az, hogy a törvényjavaslatot elfogadásra javasolja a tisztelt Országgyűlésnek.
Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
DANKÓ BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Igazából én azt gondolom, hogy ennek az ügynek a kapcsán pró és kontra már gyakorlatilag minden érv elhangzott a mostani vita során, amit érdemes volt megemlíteni.
Ami miatt én szót kértem, és szeretnék néhány gondolatot elmondani önöknek, az az, hogy ellenzéki oldalról gyakorlatilag a hozzászólások mindegyike azt feltételezi, hogy a jelenleg megválasztott polgármesterek alkalmatlanok a pozíciójuk ellátására, és gyakorlatilag leértékelik ezt a pozíciót, és leértékelik azokat a választópolgárokat, akik megválasztják a polgármestereket. Én azt gondolom, hogy ezekben a székekben felelősen gondolkodó emberek vannak, és el tudják dönteni, hogy kik azok a kollégák, akikkel érdemes együtt dolgozni, és kik azok, akikkel nem.
Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy én voltam köztisztviselő is, és polgármester is lehettem hosszú éveken keresztül. Sőt, Káli Sándor képviselő úrnak szeretném mondani, hogy én is megéltem hasonló szituációt, ellenem is elindult egy kollégám, egy köztisztviselő MSZP-s színekben, és szeretném elmondani, hogy utána még hosszú ideig dolgozott a polgármesteri hivatalban nálunk. Nem rúgtam ki azért, mert ő ezt megtette, ő magától távozott jóval később, évekkel később a hivatalból.
Én azt gondolom, hogy nem szabad leértékelni a polgármestereket. Fogadjuk el, hogy megfelelő emberek ülnek ezekben a pozíciókban, és el tudják dönteni, hogy kik azok a kollégák, akikkel érdemes együtt dolgozni. Ez a változtatás csak lehetőséget ad arra (Az elnök a hozzászólási idő leteltét csengetéssel jelzi.), hogy a valóban nem oda illő emberek kikerülhessenek a rendszerből.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
DANKÓ BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Békés megye 75 településének belterületét érintő belvízérzékenysége összességében 43 esetben az országos és ezen belül az alföldi viszonylatban is jelentős mértékű. A belvízproblémák kialakulását több tényező kedvezőtlen együttállása okozza. Az egyik ilyen tényező, hogy Békés megyében a romániai csapadékvíz-beszivárgások és a felszíni lefolyások hatására az úgynevezett Maros-hordalékkúp határon túli feltöltődésének következtében az egykori folyómedrekkel szabdalt hazai hatásterületen a talajvíz időnként a felszínre tör és elöntéseket okoz. Ez a belvízi kockázat nem kifejezetten a mélyártérhez való kötődéstől függ. Az árvonulatok okozta talajvízáramlás jelentősen befolyásolja az úgynevezett hátsági, azaz nem mélyártéri települések belvízérzékenységét is. A legszemléletesebben ennek a tényezőnek a hatását a gyakorlatilag újra élő folyóként működő kiszáradt medrek mutatják meg. A legutóbbi nagy belvízi katasztrófahelyzet idején, az 1998-tól 2000-ig terjedő időszakban mért vízszintmagasságot a folyószabályozásokat megelőző időszak mederalakzataiban, a borotvaszerű holtmedrekben jelenleg közel 30 centiméterrel meghaladja a vízszint.
A másik tényező a csapadék mennyisége, amely a sokéves átlagot tekintve egy hidrológiai évben 560 milliméter a térségünkben. Ehhez képest 2010. október 31-ig, a hidrológiai év végéig 925 milliméter csapadék hullott. Ehhez jött 2010 novemberében 64 milliméter, december 1-jén 33 milliméter, és azóta is decemberben többféle halmazállapotú csapadék hullott a térségben. Mint köztudott, a hidrológiai év végét követően lehullott csapadék talajban való tározódása egyértelmű, mivel a párolgás minimálisra csökken. 2009 novemberéhez képest a 2010 novemberében mért talajvízszint egy méterrel magasabb. A talaj teljesen telített, csak felszíni vízmozgás lehetséges. Már párolgás sincs, és a magas talajvízszint miatt az elszivárgás, szikkasztás sem lehetséges, ezért nagyon fontos a harmadik tényező, a befogadók állapota. Sajnos, a legtöbb esetben forráshiányra hivatkozással a vízügyi igazgatóságok és a társulások a belvízhelyzet kialakulása után kezdik meg a csatornák kotrását, illetve az átemelő szivattyúk beindítását, a befogadókban lévő vízszint csökkentése érdekében.
A belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer többé-kevésbé alkalmas lenne a települések, lakóingatlanok megvédésére, azonban a befogadók szűk keresztmetszetet jelentenek a belvízvédekezésben. Így van ez most is, hiszen a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság csak december 3-án indította el az átemelő szivattyúit, amelyekkel csökkenteni lehetett a vízszintet a befogadókban, ennek következtében Szarvas egy részét elöntötte a belvíz, mivel a rendszer nem volt képes befogadni az érkező nagy mennyiségű vizet. Kezelendő ezt a helyzetet az igazgatóság lezárta a Dögös-Kákafoki-főcsatornát, hogy mentesítsék a szarvasi ingatlanokat, ezzel azonban lassítják a felsőbb szakaszokon a víz mozgását, így részben visszaduzzasztanak a felső szakasz településeire, illetve elárasztanak mintegy hétszáz hektár termőföldet. A mezőgazdasági területeken már eddig is komoly problémát okozott a belvíz, gyakorlatilag a területek 50 százaléka művelésre alkalmatlan állapotban van. Van olyan termelő, aki a mai napig nem tudta betakarítani a termését a területről, s nagy valószínűség szerint vetni sem fog tudni. Ez kétéves bevételkiesést jelent a költségek részbeni megléte mellett, s ezzel a csőd szélére kerülhetnek gazdálkodók.
A korábban felsorolt tények azt jelzik, hogy a mostani őszi állapot szerint rosszabb a helyzet, vagy legalább olyan rossz, mint a legutóbbi, az ezredfordulós belvíz idején, ezért valószínűsíthető, ha lesz nagy mennyiségű téli csapadék, tavasszal belvízi katasztrófahelyzet várható. Már most is sokkal nagyobb károkat okozott volna a belvíz, ha a települések nagy részében a 2000-es katasztrófát követően az első Orbán-kormány idején nem épült volna nagyon sok belterületi csapadékvíz-elvezető csatorna, és a szigetelés és alap nélküli lakóépületek nagy része állami forrásból nem lett volna felújítva. Bízom benne, hogy minden belvízvédekezésben érintett szervezet felismeri a mostani helyzet komolyságát, és időben fel tudunk készülni az esetleges tavaszi problémák kezelésére.
Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DANKÓ BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzás elve és gyakorlata az egyik legfontosabb érték a társadalmunkban. Ezen fontos elv gyakorlati érvényesüléséért azonban folyamatosan küzdenünk kell. A helyi önkormányzás és társadalom fejlesztése csak párhuzamosan valósulhat meg. Az önkormányzás megújítása a társadalmunk megújulását is követeli.
Alaptörvényünk tervezete a helyi közhatalomról a következőképpen rendelkezik - idézet a 31. cikkből -: "Magyarországon a helyi közügyek intézése és a közhatalom gyakorlása érdekében önkormányzatok működnek." A helyi önkormányzat működésére vonatkozó szabályozás alapvető részét sarkalatos törvényre bízza a javaslat, széles mozgásteret engedve a jogalkotónak a rendszer kialakítására.
A kormányzat álláspontja e tekintetben teljesen világos: a jó állam létrehozására törekszik, szolgáltató szemléletet kíván bevezetni a mindennapok során. Az állampolgárok jogos elvárása az, hogy ügyeiket minél gyorsabban, minél hatékonyabban intézhessék el. Az állam feladata, hogy ennek az elvárásnak a szubszidiaritás elvének csorbítása nélkül feleljen meg. Meg kell találni a lehető legjobb megoldást arra, hogy minden döntést és azok végrehajtását a lehető legalacsonyabb szinten hozzanak meg, ott, ahol az ügyek viteléhez a legnagyobb szakértelemmel rendelkeznek. Fontos, hogy az olyan kistelepülések lakói, mint például Kardos, Hunya, Örménykút, ne érezzék magunkat másodrendű állampolgárnak. Ugyanúgy, mint másutt, Magyarországon is új lokális viszonyok jönnek létre, amelyek napirenden tartják az állam és az önkormányzatok szüntelen megújításának igényét. Ennek a rendkívül összetett feladatnak a megoldása parlamenti ciklusokon átívelő cselekvést és folyamatos gondolkodást követel tőlünk.
A helyi önkormányzat nemcsak érzékeli a közvetlen működési környezetében bekövetkezett társadalmi-gazdasági változásokat, hanem azokhoz helyben és gyorsan alkalmazkodni is képes. Az önkormányzati típusú szervezet a helyi változások, a helyi sajátosságok felé nyitottabb. Az önállóság erősíti a helyi lakosok kezdeményezőkészségét, a helyi tudás és a helyi tartalékok jobb felhasználására ösztönöz. Az állam szerepe az elmúlt húsz év során folyamatosan változott. Az európai uniós kihívások is új típusú megoldásokat várnak el. Ez erőteljesen felveti az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás újragondolását.
Az örökölt, nehéz gazdasági helyzet a fenti folyamatokat felgyorsítja, egyúttal átgondolt stratégiai lépéseket követel. A kényszerű megtakarítások mellett elsődleges cél az állampolgárok érdekében a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása.
Az önkormányzati rendszer megújítása csak a közigazgatás, illetve az államszervezet más elemeivel összefüggésben értelmezhető. Az egymásra épülő, egymással harmonizáló intézkedések jelentős pozitív változást eredményezhetnek. A jövő épületének egyik alapköve, megbízható értékhordozója demokratikus, jogállami önkormányzati rendszerünk. Erre a szilárd alapra építve, megőrizve, sőt megerősítve az alapértékeket lehet, meggyőződésem szerint kell elindítani, kibontakoztatni a szükséges változtatások folyamatát. Van mire építkeznünk az önkormányzatok jövőjét illetően. Az elmúlt 21 év eredményei, tapasztalatai kiérlelték azokat a közjogi megoldásokat, amelyek a sikeres jövő zálogát jelenthetik.
Kormányunk azon fáradozik, hogy az előttünk álló esztendőben előkészítse az új önkormányzati és önkormányzati finanszírozási törvényeket. Ezen munka során ránk vár a feladat- és hatásköri szabályozás új alapokra helyezése, a társulások újraszabályozása, valamint a főváros és a kerületek viszonyának rendezése. A finanszírozási rendszer átalakításának központi gondolata az átláthatóság, követhetőség, kiszámíthatóság. Meg kell állítanunk az eladósodás folyamatát, át kell dolgozni a pályázati rendszert, biztosítani szükséges a kötelező feladatok elsődlegességét, ezek teljes körű állami finanszírozását. Jövőnk záloga a stabil értékekre építő, dinamikus változtatás lehet.
21 esztendős önkormányzati rendszerünk újabb erőpróbák és újabb lehetőségek előtt áll. A rendszer demokratikus alapértékei szilárdak. Bízom benne, hogy közös erőfeszítéssel meg tudunk felelni a gyorsan változó körülmények, az átalakuló világ kihívásainak.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DANKÓ BÉLA, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság szeptember 26-ai ülésén tárgyalta a törvényjavaslatot.
A kialakult rövid vitában a szigetvári események jelentőségét senki nem vitatta. Azt gondolom, hogy Zrínyi Miklós és katonái, a szigetvári várvédők hősiességének fontos üzenete van. Olyan értéket közvetít a mai kor embere számára, mint az önfeláldozás, a hazaszeretet, a hit, a köz érdekének az egyéni érdek elé helyezése. Nagyon fontos értékek ezek egy olyan korban, ahol ugyan nem idegen hadsereg ellen küzdünk, de a gazdasági válság és az eladósodottság komoly kihívásokat jelent mindannyiunk számára.
A bizottság a vita után 20 igen szavazattal és 4 ellenszavazattal általános vitára alkalmasnak ítélte a törvényjavaslatot.
Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)
DANKÓ BÉLA, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A víziközmű-szolgáltatás főbb jogszabályi kereteit jelenleg a helyi önkormányzatokról szóló törvény, az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvény és a vízgazdálkodásról szóló törvény, valamint a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. számú kormányrendelet, illetve a vízi közművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. számú környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi rendelet határozza meg. A lakossági vízszolgáltatási és szennyvíz-elvezetési díjakat az árak megállapításáról szóló törvény értelmében a helyi önkormányzatok mint árhatóságok határozzák meg.
A hatályos szabályozás azonban adós maradt a víziközmű-szolgáltatás alapelveinek, ellátási feltételeinek, és tekintettel az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés és -tisztítás kiemelt jelentőségére, a víziközmű-szolgáltatókkal szembeni szakmai, gazdasági és jogi követelmények meghatározásával. Ezért szükségessé vált a vízi közművek és a víziközmű-szolgáltatás önálló törvényben való szabályozása.
A törvényjavaslatnak számos olyan eleme van, amellyel a bizottság többsége egyetértett, ezért általános vitára alkalmasnak találta, azonban vannak olyan részei, amelyeket a többség, a kormánypárti oldal is kifogásolt. Ilyen része például a 36. § c) pontja, amely a kérelmező vonatkozásában meghatároz egy felhasználói egyenértéket, amely egy 200 ezres szám. Ezt maximálisan túlzónak találtuk.
Az 52. oldalon az indoklásban szereplő indokok értelmezhetetlenek számunkra, hiszen a bizottságunkban nagyon sok gyakorló polgármester van, akiknek az érdekeltségi területén víziközmű-cégek működnek, és a gyakorlatból tudjuk, hogy a megfelelő szolgáltatási színvonalat, valamint a költséghatékony víziközmű-szolgáltatást ezek a cégek mérettől függetlenül tudják biztosítani. Ezért nem tudunk egyetérteni azzal, hogy méretfüggő legyen a meghatározása annak, hogy kik kaphatnak működési engedélyt, illetve kik nem kaphatnak működési engedélyt. Ezért a mai bizottsági ülés után a kormánypárti képviselők és a bizottsági tagok közül számosan - annak ellenére, mint említettem, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk a törvényjavaslatot - módosító javaslatot nyújtottunk be ezeknek az problémáknak az orvoslására. Ennek ellenére - mint ahogy említettem is már - 17 igen szavazattal és 7 ellenszavazattal a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DANKÓ BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Igyekszem nagyon rövid lenni, de muszáj volt szót kérnem azért, mert az előttem szóló képviselőtársak néhány olyan dolgot említettek, amivel nem tudok egyetérteni.
Nem győzöm hangsúlyozni, nehogy véletlenül ellenzéki felszólalásnak tűnjön, a törvényjavaslat időszerűségét, illetve elfogadásának a fontosságát. És szeretnék még egy dolgot megemlíteni, ami az általános indoklás II/A. pontjában szerepel az ivóvízminőség-javító programmal kapcsolatban. Mindenféleképpen szeretnék rávilágítani az elmúlt évek sajnálatos gyakorlatára, amely alapján lendületes helyben járás volt ebben az ügyben, s tulajdonképpen nem történt semmi azért, hogy az uniós elvárásoknak megfelelhessünk.
Annak idején, 2003 telén, januárjában volt egy szegedi megbeszélés, ahol legelőször a szaktárca előadást tartott a dél-alföldi ivóvízminőség-javító programról, s emlékszem rá, a régióból egyetlen polgármesterként én vettem rajta részt. Rajtam kívül csak vízszolgáltató szakemberek vettek részt ezen a programon, ahol az elmondottak alapján nagyon pesszimista voltam és nem hittem abban, hogy ez a közeljövőben megvalósulhat, annak ellenére, hogy a szaktárca ezt ígérte. Beigazolódott, hogy a balliberális kormányzás nyolc éve alatt gyakorlatilag semmi nem történt ebben az ügyben, de az elmúlt másfél esztendőben is sajnos csak minimális előrelépés történt. Azonban igyekszik ez a törvény erre is rávilágítani és megoldásokat keresni.
(2.40)
Szeretnék rámutatni a törvény néhány olyan fejezetére, amelyek mindenképpen módosítást igényelnek ahhoz, hogy megfelelőképpen képviselje a szolgáltatást igénybe vevő, illetve a hálózattulajdonos önkormányzatok vagy az állam érdekeit, jogait.
Nagy Andor képviselőtársam említette, hogy az üzemméret meghatározását a szereplőkre bízza ez a törvény. Sajnálatos módon nem igaz, hiszen tételesen meghatározza azt, hogy milyen felhasználói egyenérték mellett kaphat működési engedélyt egy szolgáltató, ez ellentmond az ő kijelentésének. Illetve Sebestyén László képviselőtársam kijelentésére, miszerint a 200 ezer felhasználói egyenérték alatti szolgáltatók nem tudnak megfelelő szolgáltatási színvonalat nyújtani, én azt gondolom, ez mindenképpen kizárható. Eleve a 36. § b) pontja taglalja azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén egy szolgáltató a megfelelő szolgáltatási színvonalat nyújtja.
Mit is jelent egyébként, ha picit belegondolunk, a megfelelő szolgáltatási színvonal, mondjuk, a felhasználó szempontjából a víz- és szennyvízszolgáltatás esetében? Azt jelenti, hogy ha megnyitja a csapot otthon, akkor a megfelelően elvárható egészséges ivóvíz folyik belőle, és amikor ez a lefolyóba kerül, akkor ez onnan elfolyik. Ez a szolgáltatási színvonal, ezt kell nyújtani hozzá. Egyébként pedig a megfelelő szakhatóságok folyamatosan vizsgálják mind az ivóvíz minőségét, mind pedig a szennyvíztisztítás után elvezetett víz minőségét, és egészen konkrét adatokkal szolgálnak arról, hogy az adott szolgáltató megfelelő színvonalon szolgáltat-e, avagy sem. Tehát semmi köze a szolgáltatási színvonalnak ahhoz, hogy milyen felhasználói egyenérték van az adott szolgáltatónál.
Csizi Péter képviselőtársam rávilágított arra, hogy az önkormányzati tulajdonú szolgáltató cég a saját polgárainak, választópolgárainak érdekeit figyelembe véve mennyivel olcsóbban tud szolgáltatni. Ez is arra utal, hogy szerintem felelőtlen dolog lenne egy ilyen kritériumot beépíteni a törvénybe, amely kizárja a jelenlegi szolgáltatók nagy részét, akik - és ezt bizton tudom állítani, főleg az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók esetében - olcsóbban és kiváló színvonalon szolgáltatnak a polgáraik részére mind az ivóvíz, mind a szennyvízelvezetés és -tisztítás területén.
Még egy tényre szeretnék rávilágítani, hogy az egységes hatósági díj a többek által említett költséghatékonyság problémáját is kizárja, hiszen az élet eldönti azt, hogy egységes hatósági díjnál az adott szolgáltató ezzel a díjjal életképes tud-e maradni, avagy sem. Még egyszer mondom és hangsúlyozom, a jelenlegi gyakorlat és a jelenlegi valóság ellentmond az indoklásoknak, amik elhangzottak, tehát a jelenlegi gyakorlatban a kis szolgáltatók, a települési, az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók olcsóbban, hatékonyabban és kiváló színvonalon tudnak szolgáltatni a lakosság felé. Ezért mindenféleképpen hasznosnak tartanám, hogyha azok a pontok, amelyek kizárják az önkormányzati tulajdonú kis szolgáltatókat a működési engedélyt szerzők köréből, kikerülnek a törvényjavaslatból, ebben az esetben maximálisan tudom támogatni a törvényjavaslat többi pontjait.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok, az MSZP és a Jobbik soraiban.)
DANKÓ BÉLA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Békés megye gazdasági szempontból a rendszerváltás egyik legnagyobb vesztese. Ez részben azon rossz döntések eredménye, amelyek a magyar mezőgazdaságot nem készítették fel az uniós szabadpiaci versenyre, részben pedig a cukorgyárak, élelmiszer-ipari feldolgozóüzemek elhibázott avagy szándékosan rossz privatizációjának és bezárásának róható fel. E negatív hatások munkahelyteremtő beruházások elindításával ellensúlyozhatóak lettek volna, azonban a megfelelő közlekedési infrastruktúra hiánya megakadályozta ezen folyamatok elindulását.
A megye statisztikai mutatói nagyon beszédesek: míg a munkanélküliségi ráta 2000-ben 5,8 százalékos volt, 2011-re közel 13 százalékra emelkedett. A régióban regisztrált gazdasági szervezetek száma itt a legalacsonyabb. A népességszám változása szintén elszomorító. A drasztikus népességcsökkenés legjelentősebb oka az elvándorlás, hiszen a sok szakképzett, diplomás fiatal, akik felsőfokú tanulmányaik idejére elmennek a megyéből, a megfelelő munkahelyek hiánya miatt nem térnek ide vissza. A szocialista-liberális kormányok idején rengeteg ígéret hangzott el az M44-es út megépítésével kapcsolatban, érdekes módon általában a kampányidőszakokban.
A 2011-es állapotfelmérés szerint a teljes útszakasz három különböző előkészítettségű részre osztható fel. Az interpellációm a Kondoros-Tiszakürt közötti 62 kilométeres szakaszra vonatkozik, ahol az előkészítettség lehetővé tenné a kivitelezés mihamarabbi megkezdését. Már e szakasz megépítése is sokat segítene a térség megközelíthetőségén, a közlekedési balesetek visszaszorításában, negyedével csökkenhetne a menetidő, és ezáltal megnyílhatna Békés megye a befektetők számára.
Az első polgári kormányzás ideje alatt megépülő tiszaugi híd nélkül valószínűleg már csak élő skanzenként tartanák nyilván Békés megyét az ország és Európa polgárai és a gazdasági társaságok is. Megint a polgári kormánynak kell segítséget nyújtania a megyének, meg kell tennie, amit a balliberális kormányok nem tettek meg; meg kell szüntetni a megye elzártságát az ország többi részétől az M44-es út említett szakaszának megépítésével. Békés megyében a balliberális politikusok hitelüket vesztették amiatt, hogy a rengeteg ígéret ellenére nem tettek semmit a megye megnyitásáért. A békés megyeiek most a polgári kormánytól várják a megoldást.
Tisztelettel kérdezem az államtitkár úrtól: lát-e lehetőséget az M44-es Kondoros-Tiszakürt közötti szakaszának megépítésére, és amennyiben igen, véleménye szerint mikor indulhat el az M44-es Kondoros-Tiszakürt közötti szakaszának kivitelezése?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DANKÓ BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen az államtitkár úr biztató válaszát. Azzal az ígérettel tudom elfogadni, hogy egészen addig, amíg a konkrét dátum el nem hangzik, hogy melyik napon indul a kivitelezés, Békés megyei képviselőtársaimmal a tisztelt Ház elé fogjuk még hozni ezt a kérdést néhányszor.
Köszönöm szépen. Elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DANKÓ BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Teljesen jogos társadalmi igény fogalmazódott meg, amikor elhangzott az, hogy olcsóbb államra van szükség. Azonban azt gondolom, hogy azt elmondhatjuk, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy nem erre a választási ciklusra datálódik ennek az igénynek a megfogalmazása, ezért tűnik számomra álságosnak a szocialisták észrevétele, miszerint ők ennek a megvalósítását sokkal pontosabban, precízebben és szebben tudták volna megoldani. Talán be kellett volna mutatni abban az időszakban, amikor ők irányították az országot.
Járva a településeket, beszélgetve mind a választópolgárokkal, mind a választott tisztségviselőkkel, egyértelműen elmondható, hogy mind a két fél részéről ennek a törvénynek a támogatottsága, azt gondolom, hogy megvan. Teljesen egyértelmű az, hogy mind a két fontos része, amelyet szabályozni kíván, tehát mindaz a rész, amely azt célozza meg, hogy nem célszerű és nem elegáns dolog megváltoztatni olyan szabályozókat, amelyek megváltoztatnák azokat a feltételeket, amelyekkel adott tisztségviselő elvállalta bizonyos feladat ellátását, ezeket nem elegáns és nem célszerű megváltoztatni időközben, hiszen amikor erre a tisztségre őt megválasztották, illetve amikor elhatározta, hogy vállalja bizonyos feltételekkel a megmérettetést egy tisztség elnyerésére, akkor ezeket a feltételeket ismerte. Azt gondolom, úgy korrekt, hogy ha ezek a feltételek megmaradhatnak a ciklus végéig.
Valóban problémát okozott volna az - és ez teljesen jogos észrevétel -, hogyha mondjuk, egy időközi választást kellett volna kiírni a 2014-es parlamenti választások után azért, mert összeférhetetlenségi szabályok miatt le kellett volna mondjon polgármesteri tisztségéről a megválasztott képviselő. Ezért teljesen célszerű és a megkérdezett választópolgárok akaratával is egybecsengő az, hogy a ciklus végéig ez az engedmény lehetővé tegye a képviselő-polgármestereknek azt, hogy mind a két tisztséget ellássák a ciklus végéig.
Azt gondolom, hallgatva az ellenzéki felszólalásokat is, hogy tartalmában senki nem vitatja ennek a törvénynek a jogosságát. Arra kérem az ellenzéki képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal támogassák ezt a törvényt.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DANKÓ BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Baracskai képviselő úrral egy dologról beszélünk, és ráadásul nagyjából ugyanazt is mondjuk, csak kicsit másképpen értjük. Tehát valóban úgy van a jelenlegi rendszerben, hogy egy néhány száz fős kistelepülés polgármestere, aki főállású polgármester, éjjel-nappal ügyeletben van, ő írja a pályázatokat, ő ellenőrzi a közmunkásokat, és mindent ő csinál. Ez valóban így van. Azonban a jelenleg zajló közigazgatás-átalakítás során ez már nem így lesz a következő ciklustól. Társadalmi megbízatású polgármester lesz, aki a feladata mellett mást is fog csinálni, és ezáltal majd a javadalmazása is változik. Pont azért került benyújtásra ez a törvényjavaslat, hogy a mostani önkormányzati ciklus végéig, amíg ez az ötszáz fős kistelepülési polgármester, amit említett képviselőtársam, ugyanazt a munkát végzi még, és ugyanolyan feladatokat lát el, ugyanazt a javadalmazást kapja, mint eddig. Ez így korrekt, így tisztességes. A közigazgatás átalakítása után ez változni fog, és éppen ezért változhat a javadalmazás rendszere is.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
DANKÓ BÉLA (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Bizonyára ön is ismeri Magyarország és szűkebb hazám, Békés megye természeti viszonyainak egyre szembeötlőbb ingadozásait. Ezen szélsőségek a hőmérséklet és a csapadékmennyiség változásában érhetők tetten, ugyanakkor hazánk medencejellege miatt a környező országok vízgyűjtőin lehullott csapadék, illetve annak folyóinkon való levonulása is rapszodikus vízrajzi jelenség okozójává válhat. A Békés megyében élők és a gazdálkodók mindennapjait tehát nemcsak a belvíz, hanem a csapadék hiányából, a szélsőségesen magas léghőmérsékletből keletkező aszályok károkozása is nehezíti, pedig ezek a gazdák nem csupán hazánk, de sok tekintetben Európa legjobb adottságú termőföldjeit művelik meg, ezt Magyarországnál sokkal gazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak.
Szeretném a figyelmüket az elmúlt mintegy 120 év időjárási tendenciájára ráirányítani. A XIX. század utolsó évtizedétől a XX. század végéig összesen hét aszályos évet jegyeztek fel a Szarvasra és Békéscsabára vonatkozó meteorológiai adatokban. A 2002 óta eltelt tíz évben a kiemelten aszályosnak minősített évek száma viszont már hatra emelkedett, az ár- és belvizeket már nem is említve. A probléma komplex mivoltát jelzi, hogy gyakran egyazon földterületet sújt rövid időn belül aszály, árvíz és belvíz is, nem csupán a puszta károkozás, de a merőben eltérő védekezési módok okozta többletterhek által is.
A vízpótlást biztosító vízkészlet rendelkezésre állásához nélkülözhetetlen a most beinduló Tisza-Körös-völgyi együttműködő vízgazdálkodási rendszer beütemezett rekonstrukciójának végrehajtása.
(15.20)
A közelmúlt szélsőséges viszonyai azonban új kihívásokat hoztak, ezért szakítanunk kell egy téves elméleten alapuló gyakorlattal: egyazon csatornán egyidejűleg belvizet befogadni és öntözővizet biztosítani csak kivételesen szerencsés esetben lehet. A megfelelő mennyiségű vízkészlettel rendelkező folyókból, tározókból ki kell emelnünk a vizet, és magas vezetésű rendszerekkel kell a felhasználás helyére eljuttatni. A területen keletkező belvizek és az öntözés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) csurgalékvizei mélyvezetésű rendszeren jutnak vissza a befogadókba.
Mi, a Körös-Maros közén élők (Az elnök ismét csenget.) most elindítottuk a Tessedik-programot, amely segíthet a felvetett problémák megoldásában.
ELNÖK: Képviselő úr, nagyon túlmentünk az idővel!
DANKÓ BÉLA (Fidesz): Szeretném kérdezni a tisztelt államtitkár úrtól, hogy a jövőben milyen források állnak majd rendelkezésre (Az elnök ismét csenget. - Közbeszólások az MSZP soraiból.) a belvíz- és aszályérzékenység befolyásolására...
ELNÖK: Képviselő úr, meg kell vonjam a szót!
DANKÓ BÉLA (Fidesz): ...és az említett Tessedik-program megvalósítására. (Taps a Fidesz soraiból.)
DANKÓ BÉLA (Fidesz): Valóban igaza van államtitkár úrnak, a környezetet sikerült tönkretennünk, azonban az ebből kialakuló helyzetet kezelnünk kell, és öröm számomra az, amit az államtitkár úr mondott, hogy a kormány foglalkozik ezzel a kérdéssel, és nagyon komoly döntések születtek már ebben az ügyben. Azonban ismételten felajánlom segítségünket ezen problémák kezelésében, és felajánlom azokat a terveket, amelyek jelen pillanatban engedélyeztetés alatt állnak, és egy komplex vízkezelési rendszer kialakítását teszik lehetővé a Körös-Maros közében. Bízom a kormány támogatásában ennek a programnak a megvalósításában.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DANKÓ BÉLA, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság a március 11-ei ülésén tárgyalta a szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Miután Felkai László államtitkár úr válaszolt a felmerült kérdésekre, a bizottság 16 igen, 4 nem és 2 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
DANKÓ BÉLA, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: (Hordozható mikrofonba:) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság...
ELNÖK: Egy kicsit közelebb a mikrofonhoz, képviselő úr! Köszönöm. (A kijelzőn Nagy Csaba neve jelenik meg. - Jelzéskre:) Képviselő úr, tessék! Majd beszámítom.
DANKÓ BÉLA, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Bizottságunk május 21-ei ülésén megtárgyalta a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló T/11200. számú törvényjavaslatot. A javaslat benyújtása és a választási eljárási törvény kodifikációja a három országos jelentőségű választást hozó 2014-es év közeledése következtében vált szükségessé. A törvényjavaslat az önkormányzati választások eljárási szabályrendszerét is érinti, megállapítja többek között a helyi egyéni választókerületek kialakítására vonatkozó szabályokat. Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság a javaslatot 16 igen szavazattal, 7 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
DANKÓ BÉLA, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 2013. szeptember 9-i ülésén tárgyalta a Normafa Park történelmi sportterületről szóló T/12083. számú törvényjavaslatot. A törvényjavaslat egy európai színvonalú sportközpont kialakításának megalapozását célozza a budapesti Normafa területén. Tekintettel arra, hogy a Normafa környékén érvényes természetvédelmi, erdővédelmi és építésügyi szabályok elvileg nem teszik lehetővé a céloknak megfelelő infrastrukturális beruházások megvalósítását, szükségessé vált, hogy a Normafa Park terület számára a törvény eltérést engedjen az országos természetvédelmi, erdővédelmi és építésügyi szabályok tekintetében. A törvényjavaslat e szándéknak tesz eleget.
A fentiekre való tekintettel a bizottság a javaslatot 16 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz soraiban.)