Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Fenyvesi Zoltán képviselőtársam az előző vezérszónoki felszólalásában már utalt a keleti nyitás stratégiájára, illetve ennek a programjára. Ezt én magam is kiemelném, hiszen a Jobbik Magyarországért Mozgalom volt az, amelyik 2010-ben amikor bekerült ide, az Országgyűlésbe, akkor kiemelten kezelte ezt a kérdést, és az erre vonatkozó javaslatokat mi tettük le először, és mi indítványoztuk ezt a keletinyitás-programot, amit aztán szerencsére a kormány is magáénak fogadott el. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a keleti régió országait, Közép-Ázsiát, a közel-keleti, távol-keleti országokat minél jobban bevonjuk a magyar gazdasági fejlődésbe is, illetve minél jobban fejlesszük ezeket a partneri kapcsolatokat ezekkel az országokkal, így nyilván mi is támogatjuk a jelenlegi, napirenden szereplő javaslatot.Kirgizisztán is egy ilyen ország, amely Közép-Ázsiában fekszik, és fontos kereskedelmi partnernek tekintjük mi is ezt a közép-ázsiai országot. Egyébként néhány érdekesség róla: ez egy hegyvidéki ország, magas hegyekkel rendelkezik, hiszen az Altaj hegység és a Tien-san is itt található, közel 7500 méter magas a legmagasabb csúcsa. Egy régi történelmi ország, hiszen az országnak a történelme egészen az időszámításunk előtti III. századra nyúlik vissza.

Még egy érdekesség az országról, illetve a kirgiz népről: ezer évvel ezelőtti kínai források rögzítették, írták érdekességképp, hogy a kirgiz emberek vörös hajúak, illetve szőkék, illetve zöld és kék szemű nép, tehát ez egyáltalán nem illik bele abba a rendszerbe, amit mi elképzelünk a közép-ázsiai emberekről, illetve nyilván ebben is volt változás.

A történelem viharai Kirgizisztánt sem kímélték meg, egészen odáig, hogy a XIX. század második felében az Orosz Birodalom befolyása alá került az ország, 1876-ban pedig csatolták is az Orosz Birodalomhoz, majd aztán így lett a Szovjetunió egyik tagállama. És milyen érdekes, hogy 1991-ben, amikor dönteni kellett arról, hogy maradnake a Szovjetunió része, akkor a kirgiz embereknek a 88,7 százaléka a Szovjetunióban való maradásra szavazott annak idején, de mégis milyen érdekes, hogy a Szovjetunió széthullott, és így 1991-ben kikiáltotta függetlenségét ez az ország is.

Egyébként lakosságszáma szerint kisebb, mint Magyarország, hiszen 6,2 milliós lakossággal rendelkezik, míg a területe jóval nagyobb, 200 ezer négyzetkilométer, tehát a népsűrűség a magashegység folytán kisebb. Lakosságának 70 százaléka kirgiz, illetve üzbégek, oroszok vannak még itt. A legjellemzőbb vallás a muszlim, a szunnita, 75 százaléka az országnak. Elsősorban mezőgazdasági ország, és a nomád pásztorkodás is jellemző, illetve a gyapottermesztés. Ipara eléggé jelentéktelen, de fejlődő, gazdasági kapcsolatai elsősorban Svájccal, Kazahsztánnal, Oroszországgal, Kínával, Üzbegisztánnal és Törökországgal vannak, és nyilván szükséges a fejlesztése Magyarországgal is. A GDP-je azért elég alacsony; ha már a mai napon beszéltünk Szaúd-Arábiáról, szinte ötvenszeres egy főre jutó GDP-vel rendelkezik Szaúd-Arábia, mint Kirgizisztán.

A jelen szerződéssel mindkét szerződő fél a saját területén tisztességes és méltányos bánásmódot ígér, teljes körű védelmet és biztonságot a másik szerződő fél beruházóinak és az általuk létesített beruházásoknak; kölcsönösen biztosítják az államok, hogy biztosítják ugyanazt a jogot, amit saját állampolgáraiknak biztosítanak, illetve amit harmadik állam beruházóinak megadnak. Rendelkezik a megállapodás a kártalanításokról, a kisajátításokról, a banki átutalások szabadságáról, a beruházási viták rendezéséről, a jogviták rendezésének módjáról.

Tehát azt gondolom, ez egy olyan jogszabály, illetve olyan megállapodás, amely mindenféleképpen támogatandó, ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatja. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.