Készült: 2024.03.29.16:38:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

79. ülésnap (1999.06.15.), 60. felszólalás
Felszólaló Dr. Horváth Balázs (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:34


Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HORVÁTH BALÁZS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Miniszter Urak! Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum az önkormányzatiságot mint gondolkodásmódot, mint kapcsolatrendszert egyrészt, másrészt mint a helyi hatalomgyakorlás jogi és szociológiai keretét mindig támogatta, támogatni fogja. Nem csinálok belőle titkot, büszke vagyok arra, hogy belügyminiszter lehettem akkor, amikor kidolgoztuk és a parlament kidolgozta, létrehozta e törvényt - az SZDSZ némi hathatós akadályozásával és segítségével, másrészt.

Ugyanilyen jelentőséget tulajdonítunk a regionalizmusnak mint gondolkodásmódnak, mint kapcsolatrendszernek és mint intézménynek is. Pontosan ezért a törvényjavaslatot támogatni fogjuk abban az esetben, ha a módosító indítványainkat a tisztelt Ház elfogadja, és most a Fórum frakciója és elnöksége, választmánya nevében közlöm, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy nem fogjuk támogatni. Hogy erre a lehetőség meglegyen, kérjük azt - és a frakcióvezető a szerdai házbizottsági ülésen kérni fogja -, hogy az általános vitát pontosan a tudományosan megalapozott módosító indítványok befogadhatósága okából ne zárja le jövő héten kedden a Ház, hanem a rendkívüli ülésszakot követően az őszi rendes ülésszakon zárjuk le. Ez egy olyan kifutást biztost, olyan laufot - ne haragudjanak, kérem, a kifejezésért - ad mindenkinek, önöknek, képviselőknek és a kormánynak is, amely lehetővé teszi azt, hogy ezen nagy jelentőségű, a jövőnket részben meghatározó törvényt széles társadalmi, szakmai és értelemszerűen politikai támogatottsággal tudjuk meghozni.

Értjük és megértjük, értem és megértem a kormány lehetetlen helyzetét, rendkívül nehéz helyzetét, amikor úgy döntött, hogy e törvényjavaslatot beterjeszti. Így kellett döntenie, hiszen a XXI. törvény és - elmegyek idáig - a 35-ös OGY-határozat is rossz volt. Rossz volt, s kérdés az, hogy e törvényjavaslattal ezeket módosítani lehet-e, és ha lehet, milyen formában, milyen tartalommal. Nagyon pontosan emlékszem arra - kérem, ne haragudjék, Baráth Etele képviselő úr -, hogy az OGY-határozat elfogadása előtt, amikor nem voltam országgyűlési képviselő, felhívtam, és beszélgettünk az elfogadandó, akkor még országgyűlési határozati javaslatról. Akkor is elmondtam azt az álláspontomat, hogy ha belelopatik - mint ideiglenes intézmény - a hét régió az országgyűlési határozatba, ismerve a magyarországi viszonyokat, mindenki az "ideiglenes", "nun tempe" jelzőről el fog feledkezni, és az ideiglenesből olyan szép végleges lesz, mint a szovjet csapatok Magyarországon történő tartózkodása. Kérem, ez történt!

Tehát született egy rossz törvény, egy rossz országgyűlési határozat - finomítok: részleteiben rossz országgyűlési határozat -, és most a rosszból kell jót csinálni, így gyakorlatilag a lehetetlenre vállalkozunk, ha módosítunk. A minap elmondtam, hogy amikor Michelangelo a Dávid szobrot megcsinálta, egy elrontott márványdarabot kapott, és amikor megkérdezték tőle, hogyan sikerült ezt a csodálatos alkotást kifaragnia, azt mondta: a felesleget levéstem róla. Az alaptörvényről, a XXI-esről a felesleget nem lehet levésni, mert úgy rossz, ahogy van, ez a véleményünk. Legfeljebb - hogy egy irodalmi idézetet is mondjak - az juthat eszembe róla, hogy Sarkadi minden könyvének végére berakott egy fedőmondatot, amellyel megfordította az egésznek az üzenetét. Az Oszlopos Simeon-ban, amely a konstruktivitás írása, a fedőmondat úgy szól, hogy "rontsuk tovább a rosszat". Nem tudom, hogy mi lesz ezzel a törvényjavaslattal, az 1207-essel.

A régiókkal kapcsolatban néhány gondolat, mielőtt a konkrét törvényjavaslatra térnék:

Tisztelt Ház! Mindegyik érv elfogadható és támogatható, és mindegyik érv elfogadhatatlan és támogathatatlan, amely a NUTS-besorolás szerint választani kíván, hogy hová soroljuk be a magyarországi regionalizmust. Ezzel most érdemben nem kívánok foglalkozni, azt hiszem, az álláspontomat mindenki ismeri, elég konzekvensen hajtogatom, mint egy száraz malom, hogy ez a hét régió abszurdum, nagyon sok. Nekünk az uniós csatlakozást tekintve a régiókra elsősorban azért van szükségünk, és azért van nagy régiókra szükségünk, mert azoknak értelemszerűen nagyobb az érdekérvényesítő képessége. Az érdekérvényesítő képesség mögé pedig sokkal több szervezettséget, szakismeretet, értelemszerűen persze forrást is be lehet pakolni.

(11.40)

De kérem, még egy dolog miatt szükségünk van a nagy régiókra. Nem szoktam ilyenről beszélni, de most kénytelen vagyok nemzetpolitikát belevinni. A trianoni békeszerződést követően az országról a peremek letörtek. Az eurorégió mint intézményrendszer e peremeket képes visszailleszteni. Senki ne ringassa magát abban a naiv hitben, hogy egy gyerekmaroknyi, mostani magyarországi régióra rá lehet az eurorégió örve alapján rakni Dél-Baranyát, a Partiumot vagy bármit. Itt gazdasági kapcsolatról és nyilván informális, részben egyszerűen hangulati kapcsolatról van szó, de gazdaságiról. Ez indokolja már önmagában, számomra kényszerítő erővel parancsolja azt, hogy ne legyek híve az apró, kis régióknak. Én és a Fórum öt régióban gondolkodott, de elfogadunk ennél kevesebb számú régiót is, odáig elmenve, hogy e régiókon belül nyilván az azon belüli területi egységek által kidolgozott, tudományosan megalapozott s a többi projektek ugyanúgy fölfuthatnak az Unióban, és támogathatók és támogatandók is; sőt mi több: forrás is rendelhető ezekhez. Ennyit talán a régiókról.

Kérem szépen, akkor, amikor a bevezetőmben arról beszéltem, hogy a Fórumnak, az MDF-nek és személy szerint nekem is szívügyem az önkormányzás, a települési önkormányzatok, nem mehetek el szó nélkül a XXI. törvény egyik alapvető és kardinális hibája, és ennek folytán, e törvénymódosítás, ezen javaslat azon hiátusa fölött, mely szerint a kistérségi társulások vagy nincsenek kezelve, vagy rendkívül mostohán vannak kezelve.

Az az érzésem, hogy e körön belül egy egységes kormányzati koncepció sérelméről van szó a törvényjavaslat kapcsán a következők miatt. Az utóbbi időben elfogadott törvények sorozata, az egyik szelete belenyúlt a közigazgatásba akkor, amikor az előző ciklusban a gyámügyet, az építésügyet odarakta, odapakolta bizonyos - kérem, ne botránkozzanak meg, ne értsék félre -, a járásokra emlékeztető térségekhez. Ez nyilván nem járás, de körülbelül megfelel annak. Ide fogjuk rakni vagy raktuk már az okmánytárakat is. A közigazgatás fejlődése tehát arrafelé mutat, hogy a kistérségeket - átvitt értelemben értsék, kérem, e vonatkozásban - egy bizonyos kormányzati akarat támogatja.

Épp az imént raktuk rá számítógépre a gyámügyi igazgatást, az építésügyi igazgatást, az okmánycsalád-telepítést, és hallatlan érdekes megállapításra nyílt alkalmunk. Arra, kérem, hogy természetesen vannak eltérések, de ez a közigazgatási folyamat fedi egymást a kistérségi társulásokkal. Ez nagyon egyszerűen modellezhető. Ha pedig ez így van, akkor nemcsak a közigazgatás modernizálása, szükségszerű és természetes modernizálása indukálja azt a szándékot, hogy ezt a folyamatot folytassuk, hanem ez azt is jelenti, hogy ebbe építsük bele, ha úgy tetszik, a kistérségi társulásokat is, tehát magát a területpolitikát.

Ezért a Fórumnak nagyon egyértelmű döntése született abban a kérdésben, hogy e törvényjavaslatot csak abban az esetben tudjuk módosítani, illetve a módosításához akkor tudjuk a szavazatunkat adni - mint a jövővel szemben felelősséggel tartozó országgyűlési képviselők -, ha a kistérségi társulások fokozottabb támogatást kapnak. Tudom, hogy a helyzetünk rendkívül nehéz, hiszen a törvényjavaslat a kistérségi társulásokkal kapcsolatban gyakorlatilag talán egyetlen helyen nyitotta meg az alaptörvény módosításának lehetőségét, de nagyon remélem, hogy meg fogjuk találni erre a technikai megoldást; abban biztos vagyok, meg is fogjuk keresni.

A törvényjavaslat ezzel összefüggésben jelentkező hiátusa a helyi szereplők súlytalanná tétele. Illetve az az igazság, hogy az alaptörvény sem adta meg nekik a súlyt megfelelő erővel, módon, és ezért valamilyen okból a törvényjavaslat ezzel a kérdéssel nem foglalkozott. Amivel viszont foglalkozott a törvényjavaslat, az az, hogy a gazdaság szereplőit a regionalitás szintjén háttérbe szorította. Ezzel összefüggésben nem látom olyan tragikusnak a helyzetet, és e vonatkozásban engem nem zavar, hogy bizonyos kormányzati túlsúly - talán így fogalmazott Baráth képviselő úr - jelentkezik e tanácsoknál.

Azt hiszem, hogy a tanácsoknál is felelősséggel gondolkodó emberek vannak, és ezt egyébként korrigálni lehet azzal, amivel kapcsolatban a frakciódöntést vagyok kénytelen közölni a Házzal: amennyiben e regionális tanácsokba nem engedjük be a gazdasági kamarákat megfelelő súllyal, úgy a törvényjavaslatot a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja nem fogja megszavazni. A törvényjavaslatnak ez persze technikai hibája, de az az érzésem, hogy bizonyos olyan rendelkezéseket tol föl a politika - értelemszerűen a törvényalkotás - szintjére, amelyek nem oda tartoznak, és ezzel nagyon komoly konfrontatív felületet nyit meg. Ezzel meg kell birkóznunk, de ez tulajdonképpen technikai hiba.

Tisztelt Ház! Amivel a magam részéről nem tudok egyetérteni, az a térségi társulások jelenlegi szabályozása - a javaslat szerinti szabályozásra gondolok. Hangsúlyozom, hogy önmagában a térségi tanácsok létrejöttét, ilyen formában történő létrehozását maximális módon támogatom, a céljaival egyetértek, ugyanis a pillanatnyi helyzetet tekintve más lehetséges megoldást nem látok arra, hogy ezt az egészen rossz régiórendszert az OGY-ben írt és most nagy valószínűséggel törvényre emelendő régiórendszert megbontsuk, mint azt, hogy a térségi - nem jó kifejezés -, a funkcionális tanácsokat bevisszük e törvényjavaslattal, de ennek eredménye csak akkor lesz, ha a térségi tanácsokat megerősítjük. Ezzel kapcsolatban a Fórumnak kidolgozott javaslatai vannak, amelyeket be fogunk nyújtani, és ez az a harmadik pont, amit el kell mondanom önöknek, hogy akkor tudjuk megszavazni a törvényjavaslatot, ha a kistérségek mellett a térségi tanácsok szerepe felértékelődik.

Kérem, nehogy bárki félreértse! Nem a személyes elfogultság, indulat vagy személyes érdek vezet, hiszen csakúgy, mint Wekler képviselő úr, én is egy ilyen térségi tanácsnak - vagy funkcionális tanácsnak; teljesen mindegy, hogy minek nevezem - az elnöke vagyok, pont a 8-as út építésével kapcsolatban, amely nem fut szinkronban a régióval, hiszen Vas, Veszprém és Fejér megyét fedi le, de a magunk bőrén érezhetjük azt, hogy e törvényjavaslat ilyen formában történő elfogadása ezeket a funkcionális tanácsokat tökéletesen kiüríti, gyakorlatilag azzá teszi - és itt egyetértek Horváth Béla frakcióvezető-helyettes úr előadásával, megállapításával -, lobbycsoporttá degradálja, amihez, nyilvánvaló dolog, én a magam részéről nem fogom a nevemet adni, és ehhez én nem fogok asszisztálni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Ilyen körülmények között is kénytelen vagyok azt mondani, hogy e módosításokkal a törvényjavaslatot támogatni fogjuk. Kérem önöket, hogy ennek függvényében hozzák meg döntésüket. Köszönöm. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai