Készült: 2024.03.29.10:29:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

79. ülésnap (1999.06.15.), 50. felszólalás
Felszólaló Dr. Kóródi Mária (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó Önkormányzati bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:15


Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KÓRÓDI MÁRIA, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Való igaz, hogy az önkormányzati bizottság ülésén egy kérdéskörben egyetértettünk, ez az egy kérdéskör pedig az volt, hogy módosítani kell a területfejlesztésről szóló 1996. évi törvényt. Módosítani kell azért, mert az az Európa, ahová igyekszünk, az erős régiók demokratikus közössége, valamint azért, mert a régiók felállításával és a területfejlesztési törvény módosításával kell meghatároznunk azt, hogy a jövő évezredben milyenek lesznek a mindennapjaink, milyen lesz szűkebb és tágabb lakókörnyezetünk fejlődése.

 

(10.30)

Éppen ezért ez egy nagyon fontos törvényjavaslat, és mint minden nagyon fontos törvényjavaslat nem nélkülözheti, hogy alapos szakmai megfontolások után, hatáselemzésekkel alátámasztva, demokratikus egyeztetés és érdek-összehangolás mentén kerüljön a parlamentbe. Az önkormányzati bizottság szocialista és szabaddemokrata kisebbsége azonban, áttekintve a törvény-előkészítés folyamatát és magát a javaslatot, megállapította, hogy ez a törvényjavaslat szakmailag nincs előkészítve, legalábbis megfelelő módon, a hatáselemzésekkel nincsen alátámasztva, és demokratikus egyeztetés és összehangolás nélkül került a parlament elé.

Ezt a törvényjavaslatot látszólag egyeztették. Pontosabban, a témát magát egyeztették, mert januárban köröztettek a Vidékfejlesztési Minisztérium által előkészített törvénymódosítást önkormányzatok, önkormányzati érdekszervezetek között, de annak a köröztetett törvényjavaslatnak a benyújtott törvényjavaslathoz semmi köze nincsen. Ez a két javaslat egymással köszönő viszonyban sem áll, azt gondolom, hogy ez semmiképpen nem nevezhető demokratikus egyeztetésnek. Tartalmilag sem fogadható el számunkra ez a törvényjavaslat, hiszen nemcsak hogy nem épít az önkormányzatokra, hanem szabályszerűen agyonnyomja az önkormányzatokat. A pénzelosztás kormányzati kézben való tartása érdekében olyan központi dominanciát építenek ki, amely akadályává válik a társadalmi fejlődésnek.

Ez a törvényjavaslat nem szervezi és menedzseli a regionális érdekek megfogalmazását, hanem a tanácsokat a központi akarat végrehajtójává degradálja és devalválja. Nem épít a partnerségre, hiszen a regionális tanácsokban a minisztériumok darabonként vesznek részt, de nem jut hely a gazdasági kamaráknak, azoknak a partnereknek, akik a gazdasági érdekeket képesek közvetíteni a területfejlesztés irányában.

A törvényességi ellenőrzés feladatának ellátását olyan zavaros koncepció mentén, és olyan zavaros, jogi rendszerbe nem illesztéssel teszi be a törvényalkotó, amiből sok minden következik. Egyrészt következik, hogy nem tudjuk áttekinteni, hogy mit is jelent ez a típusú törvényességi ellenőrzés, amit a Vidékfejlesztési Minisztérium meg kíván valósítani, másrészt ez a fajta szabályozás módot adhat - nem állítjuk, hogy módot fog adni, de mindenképpen módot adhat - politikai visszaélésekre; ha valamely választott megyei vagy fővárosi tisztségviselő nem tetszik az adott kormányzatnak, akkor ilyen kerülő úton lehet eljutni a tevékenységének felfüggesztéséig. Én nem hiszem, hogy ez a cél, de mindenesetre ez a lehetőség megfogalmazódik épp azért, mert előkészületlen, szakmailag rossz megoldást választanak a törvényességi ellenőrzésre.

A kisebbség megállapítása szerint a főváros szerepét az ország fejlődésében ez a koncepció, mint ahogy általában is az a stratégia, amit a Vidékfejlesztési Minisztérium kidolgoz, nem a tényleges és a reális országépítő szempontok szerint ítéli meg. Szűk látókörű politikai hatalmi érdekek játszadoznak Budapest visszaszorítása érdekében, és ennek a kormányzati törekvésnek áldozatául eshet nemcsak Budapest, hanem az egész közép-magyarországi régió. Ma, amikor már nagyon jól látható, hogy Budapest nemcsak az ország szíve, de az Európai Unióhoz való csatlakozásunk motorja is, akkor nem szembe kellene állítani a fővárost a vidékkel, hanem a főváros húzóerejét kellene növelni. Ma mindenki azt hiszi, hogy elég megcsinálni a régiót, mindegy hogy hogyan, dőlni fog a pénz az Unióból, a strukturális alapokból és egyéb alapokból. Ez sajnos, nem így van. Csak akkor kapunk támogatást, ha érdemes (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) és értelmes feladatokat, projekteket készítünk, de ezekre is csak akkor, hogyha magunk is hozzájárulunk. Márpedig ezt csak akkor lehet megvalósítani, ha (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.) nem a társadalmi feszültségeket növeljük, hanem a társadalmi fejlődés irányába hozzuk meg a törvényeket.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai