Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt levezető Elnök Úr. Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha megengedik, egy idézettel kezdeném: „A magyar nemzet mindig hűen ragaszkodott saját alkotmányos önállásához, és mindig határozott ellenszenvvel viseltetett a hatalomnak és még inkább a hatalom némely kezelőinek azon törekvései ellen, amelyek Magyarország alkotmányának mellőzésére, sőt megsemmisítésére és némileg az ország beolvasztására voltak irányozva. Mert azon hű ragaszkodás és a beolvasztás elleni határozott ellenszenv csakugyan nemzedékről nemzedékre szállt a magyarnál, s ma épp olyan elevenen él, mint száz évvel ezelőtt, s ha a mindenható kegyelme tőlünk el nem fordul, élni fog még századok múlva is.” Ezt írta Deák Ferenc 1865. április 16-ai húsvéti cikkében. Van-e ennek a gondolatnak aktualitása ma, 2018-ban, amikor Magyarország önként vállalt tagságot nemzetközi szervezetekben, s az európai népekkel való együttműködés intézményesített formájának, vagyis az Európai Uniónak is büszke és önkéntes tagja? Van-e ennek annyi racionalitása, mint 1865-ben, nyilván más történelmi status quo mellett? Hogyne lenne, az a határozott meggyőződésem, hiszen pont erről szól a deáki idézet: a szuverenitáshoz, alkotmányos önálláshoz való ragaszkodás nemzedékről nemzedékre, politikai status quótól függetlenül határozza meg a magyarok gondolkodását.

S, hogy miért van ez? Valószínűleg azért, mert a magyar történelem azt tanítja nekünk, hogy csupán bizonyos történelmi peremfeltételek, úgymond peremfeltételek teljesülése mellett tudtunk sikeresek lenni. Melyek ezek a peremfeltételek? Mindenekelőtt a külső függetlenség és a belső önálló politikai alkotás képessége. Való igaz, hogy volt idő, amikor ezek a peremfeltételek teljesültek, de mégsem tudott Magyarország sikeres lenni. De úgy, hogy a külső függetlenség és a belső politikaalkotás képessége nem állt fenn, úgy még az ország nem tudott sikeresnek lenni.

Rögzítsük az alapokat: Magyarország az Alaptörvényben rögzítettek szerint közreműködik az európai népek szabadságának, jólétének, biztonságának kiteljesítésében, és Magyarország az Európai Unió tagállamaként az abban az együttműködésben való részvétel érdekében egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, európai intézmények útján gyakorolja. De szuverenitásunkról nem mondtunk le, csupán a hatáskörök közös gyakorlásáról. A hatáskörök gyakorlása pedig nem jelentheti azt, hogy a nép elveszíti végső ellenőrzési lehetőségét a közhatalom gyakorlása felett. És emellett, ahogy az Alkotmánybíróság is 2016-os döntésében megállapította: Magyarország alkotmányos önazonossága olyan érték, amelyet nem az Alaptörvény hoz létre, hanem az csak elismerés. Erről nemzetközi szerződésben sem lehet lemondani. Ezek a keretek.

Mit látunk mégis most? Azt látjuk, hogy a nemzetközi szervezeteknél, illetve a számunkra is legfontosabbnál, az Európai Unióban a migráció kérdésében a lefektetett keretek, az alapszerződések megváltoztatása nélkül olyan európai jogszabályok elfogadásának küszöbén vagyunk, aminek eredményeként Magyarország szuverenitása sérülhet, amelynek eredményeként a magyar nép, a magyar parlament, önök is, minden képviselő, illetőleg a magyar alkotmányos szervek is elveszítik ellenőrzési lehetőségeiket a közhatalom gyakorlása felett. Erre a helyzetre a magyar alkotmánynak reagálnia kell, az alkotmányozónak olyan módosítást kell elfogadnia, amely a magyar alkotmány ellenálló képességét növeli. A kormány álláspontja szerint a most, a parlament asztalán lévő alaptörvény-módosítás alkalmas arra, hogy megerősítse a magyar alkotmány vázát, meghatározza, hogy melyek azok a területek, amelyeken Magyarország nem enged a szuverenitásából, és körülbástyázza, hogy melyek azok az értékek, amelyek az alkotmányos önazonosságát jelentik. Teszi mindezt oly módon, hogy az Európai Unióban való részvételünket és együttműködésünket nemhogy nem akadályozza, hanem kifejezetten elősegíti.

Ebből következően a javaslat rögzítené az alkotmányos önazonosság védelmét, rögzítené, hogy Magyarország szuverenitása nem oldódhat fel az Európai Unió jogrendjében, rögzíti az idegen népesség betelepítésének tilalmát, és rögzíti, hogy nem jogosult menedékre az a külföldi állampolgár, aki olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek nincs kitéve. És a Stop Soros törvényjavaslat révén pedig rögzíti, hogy bűncselekmény ezentúl az illegális bevándorlásnak a szervezése.

Mi úgy gondoljuk, hogy ezek olyan javaslatok, amelyek azt mutatják, hogy az ország 2018-ban is ugyanúgy ragaszkodik a deáki kifejezéssel élve az alkotmányos önállósághoz, ahogy azt akkor Deák Ferenc leírta, és ahogy nagyon pontosan előrevetítette a jövőre nézve. Éppen ezért a Miniszterelnökség nevében minden képviselőt arra szeretnék kérni és biztatni, hogy támogassa az alkotmánymódosítást és a Stop Soros javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)