Készült: 2024.03.29.09:57:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

218. ülésnap (2009.06.22.), 238. felszólalás
Felszólaló Tellér Gyula (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:48


Felszólalások:  Előző  238  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TELLÉR GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Vince Elnök Úr! Tisztelt Kovács Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint az elhangzott, a május 19-ei kulturális és sajtóbizottsági ülésen a többségi állásponttal szemben a bizottság határozati javaslatát a Fidesz nem fogadta el, illetve az ellenzék nem fogadta el, nem szavazta meg, és ennek következtében magát a beszámolót sem javasolta tudomásul venni, illetve elfogadni.

Hogy pontosan miért történt mindez, úgy gondolom, talán ez volna a legcélszerűbb tartalma a mostani felszólalásomnak, bár eredeti tervem szerint én is elmondtam volna sok mindent azokból az általános körülményekből, amelyekről a véleményük az idők folyamán kvázi kikristályosodott és mintegy kanonizálódott.

(21.00)

Egyik ilyen megjegyzésem - tulajdonképpen nem is mondom el őket részletesen, inkább csak felsorolom -, hogy maga a törvény számos ponton tökéletlen, és az Országgyűlésnek mint tulajdonosnak vagy mint a tulajdonos megszemélyesítőjének nincsen módja arra, hogy a maga tagolatlanságában tulajdonosként lépjen fel, a Magyar Távirati Iroda tevékenységét ilyenképpen ellenőrizze, irányítsa, a stratégiáját meghatározza és a többi. Még hozzátehetjük, hogy létrehozhatott volna az Országgyűlés egy olyan szervezetet, amelyikre ráruházza ezeket a feladatokat, akkor talán a tulajdonosi vezetés eredményesen megvalósulhatott volna, azonban ilyen szervezetet az Országgyűlés nem hozott létre.

Meg kell említeni, ami ugyancsak elhangzott, hogy a tulajdonos nevében ezeket a funkciókat voltaképpen a Tulajdonosi Tanácsadó Testületnek kellene elvégeznie, vagy kellett volna elvégeznie. Hogy elvégezte-e vagy sem, egyáltalán vállalta-e ezeket a feladatokat, nem tudjuk megállapítani, mert a törvényben nincsen előírva a Tulajdonosi Tanácsadó Testület számára beszámolási kötelezettség, és nem is számol be a Tulajdonosi Tanácsadó Testület. De elhangzott... - bocsánat, nem hangzott el, én mondom, hogy azok a döntési kompetenciák, amelyeknek az együttese szükséges ahhoz, hogy a Távirati Iroda Zrt.-t vezetni lehessen, a törvény előírásai révén úgy szét vannak darabolva, különböző instanciákhoz rendelve, hogy zavaros, bizonyos esetekben konfliktuózus helyzet teremtődik. Számomra a legabszurdabb az, hogy a Magyar Távirati Iroda hírtermelésével kapcsolatos tartalmi elemzés - ahelyett, hogy ez az elemzés magára a Távirati Irodára volna bízva, jó esetben a Tulajdonosi Tanácsadó Testület felügyelete alatt - az Országos Rádió és Televízió Testületre van bízva, ők végzik el ezt az elemzést, már amikor és ahogyan elvégzik.

Megemlíthetjük azt, ami az Állami Számvevőszék jelentésében szerepel, hogy tudniillik a szabályozásban nincs ösztönzés a nyereséges gazdálkodásra, illetve a veszteségnek nincsen következménye, azaz bizonyos mércék hiányzanak.

Pető Iván bizottsági elnök úr megemlítette, én is megemlítem mint a vita és az elfogadási probléma legfontosabb tételét, hogy tudniillik legalább három fontos tartalmi mozzanata van a beszámolónak, amelyeket egy szavazással kell elfogadni, amelyekkel kapcsolatosan az álláspontok ellentmondhatnak egymásnak. Ilyen a pénzügyi, illetve a gazdálkodási beszámoló, ilyen a tevékenység tartalmával kapcsolatos beszámoló, és Pető Iván nem említette, de én megemlítem, hogy a beszámoló végén van egy terv. Most ezt a három valamit egy szavazással kell elfogadnunk, és ha az egyikre nemet mondunk, esetleg lehetetlen helyzetet idézünk elő a másik ponton. Őszintén szólva, nem tartom kizártnak, hogy a kormányoldalnak a beszámolás elfogadására vonatkozó törekvéseiben ez a belátás is szerepet játszik, magának a beszámolónak és a mögötte lévő tevékenységnek a kérdésétől némileg függetlenül.

A beszámolónak van néhány olyan pontja, amelyik további kérdéseket vet fel. Én a gazdálkodási kérdésekhez nem kívánok hozzászólni. Egy megjegyzésem van, lerövidítvén a saját problémafelvetéseimet. Szó van róla, hogy a hírszerkesztési központ létrehozása milyen üdvös hatású a Magyar Távirati Iroda általános működésére vonatkozóan. Vince elnök úr még a pulpitusról is azt mondta, hogy ennek hatékonyságnövelő funkciója volt. Az, hogy ezen pontosan mit kell érteni, számomra nem világos. Hogyan kell a hatékonyságot érteni? Vajon a hírek mennyisége növekszik meg ennek a központnak a létrehozása következtében? Vagy éppen a hírek minősége javul? Vagy a hírszerkesztés költségei csökkennek le? Nem világos sem az egyik, sem a másik, sem a harmadik - mondjuk így - hatékonyságmutató megléte.

Kétségtelen, hogy a részvénytársaság gazdálkodása stabil. Egy ponton meg kell jegyezni - ezt nem a részvénytársaság beszámolója ellen mondom, csak a dolog érdeme miatt -, hogy ennek bizonyos pontokon súlyos ára van, az, hogy szerény nyereséget ért el a részvénytársaság, amögött meg az van, hogy a fejlesztései és a beruházásai a beszámoló szerint is nem a szükséges mértékben következtek be.

Egy olyan pontja van a beszámolónak, amelyhez részletesebben szeretnék hozzászólni, ez pedig a következő. Az Állami Számvevőszék jelentésében is szerepel az a probléma, hogy nem választhatók el a közszolgálati tevékenységek az egyéb jellegű tevékenységektől, és nem világos, hogy az államilag odaadott források pontosan mit finanszíroznak, milyen mértékben és mennyire. Ez, azt gondolom, azért is probléma, mert nem lehet visszamenőleg megindokolni, hogy a közszolgálati szolgáltatásoknak pontosan milyen a forrásigényük, és ennek megfelelően a költségvetési tárgyalásokkor ezt a forrásigényt világosan érvényesíteni lehetne vagy lehessen.

Most még egyszer visszatérek a tartalmi elemzéshez. Ahogyan azt elmondtam, az Országos Rádió és Televízió Testület van megbízva azzal, hogy a hírek tartalmi elemzését elvégezze. Az ORTT 2008. évi beszámolójában van is egy többoldalas blokk, amelyik ezzel a kérdéssel foglalkozik. Megítélésem szerint - elnézést kérek, amiért most itt az ORTT beszámolójának egy mozzanatáról kell beszélnem - ez az elemzés nagyon szűkkeblű, és nagyon kevéssé jut el a lényegig, ahová el kellene jutnia. Tulajdonképpen mennyiségi viszonyokat elemez elsősorban, megállapítja azt a bizonyos kétharmad-egyharmad arányt megjelenítő törvényszerűséget az MTI működésében, ahol a kormány, a kormányoldal és az ellenzék egyenként egyharmadnyi teret kap, és ezt árnyalja, cizellálja is különböző esetekben.

Két-három fontos hiány azonban megemlíthető ebben az elemzésben, ez pedig a következő: a hírszolgálatnak elvileg valamilyen módon pontosan, tárgyilagosan, szoros tapadással a mögötte lévő valóságot kellene megragadnia. Most azt, hogy ez megtörténik, vagy nem történik meg, nem tudjuk meg az ORTT elemzéséből, sőt, egy nagyon érdekes mondatot olvashatunk a 154. oldalon, ez így hangzik: "Korábban említettük már, hogy amennyiben az MTI hírkínálatát a politikai, közéleti valóság modelljének tekintjük, úgy a hírkínálat változása visszavezethető a politikai kommunikáció stratégiáinak módosulására." Csakhogy az a baj, hogy ezt nem vehetjük kiindulópontnak, hiszen a hírelemzésnek éppen azt kellene bizonyítania, hogy az a valóságmodell, ami a hírekből összeáll, tényleg megfelel magának a valóságnak.

(21.10)

A hírelemzésnek ez volna a fő feladata. Ezt az ORTT elemzése nem éri el, nem is próbálkozik vele. Ennek következtében - és most térek vissza, hogy a Magyar Távirati Irodának is volnának saját feladatai ezzel a dologgal kapcsolatban -, ha már egyszer ezt a döntő fontosságú kérdést az ORTT elemzése nem oldja meg, megítélésem szerint - amit egyébként nem most vetek föl először, hanem talán harmadjára - magának az MTI-nek kellene egy ilyen elemzést végrehajtani, a valóság és az általa épített modell közötti megfeleléseket vagy különbségeket észlelni, és ezekre vonatkozólag valamilyen ítéletet alkotni, esetleg ha szükséges, valamilyen terápiát megemlíteni.

Ugyanígy nem kapunk az Országos Rádió és Televízió Testület tartalomelemzéséből semmiféle utalást arra, hogy a híreknek a megfogalmazásában milyen érdekfeszítések, ideológiai feszítések vannak, amelyek a hírek tárgyilagosságát vagy a hírmegfogalmazások tárgyilagosságát figyelmen kívül hagyják, és sugallnak a felhasználónak már valamilyen véleményalkotást. Ez sincs meg, és ugyanígy nem először vetem fel, hogy vannak a magyar hírközlésben kényes témák. Ilyen kényes témának gondolom a cigánysággal kapcsolatos híreket. Ilyen kényes témáknak gondolom a magyar kultúrával, irodalommal és annak a különböző szembenálló és ideológiailag is hangolt csoportjaira vonatkozó híreket. Ilyen híreknek gondolom a közel-keleti helyzetet és az ezzel kapcsolatos egyesült államokbeli politikát. Ilyennek gondolom a kormányzati politikát.

Azt gondolom, hogy ezek között a hírek között előfordulnak olyan megfogalmazások, mint amilyet éppen illusztrációképpen itt hallottunk Gulyás képviselő úr előadásában. Ezekkel a kérdésekkel magának a Magyar Távirati Irodának kell foglalkoznia.

Nem tudjuk, hogy ezekre a kérdésekre a Tulajdonosi Tanácsadó Testület hogyan reagált, egyáltalán reagál-e ezekre. Hiszen elvileg ő volna abban a helyzetben, hogy ha már az Országgyűlés mint tulajdonos nem tud az éves alkalmaknál sűrűbben és közvetlenebbül hozzászólni ezekhez a kérdésekhez, ő legyen, aki hozzászól. Nem zárhatom ki vagy nem zárom ki, hogy ilyen akciói a Tulajdonosi Tanácsadó Testületnek vannak vagy voltak, de hogy nem tudunk róla, hogy voltak-e vagy sem, ez a beszámolónak súlyos problémája vagy súlyos hibája.

Végül a következő megjegyzéssel zárom az eszmefuttatásomat, anélkül, hogy egy csomó más tényezőre kitérnék; az idővel igyekszem én is valamennyire gazdálkodni. A Magyar Távirati Iroda beszámolójában az tükröződik, hogy sok munka, sok munkabefektetés, törődés, figyelem, gondosság, szakértelem jellemzi ennek a szervezetnek a működését, de - és most mondom ki még egyszer az én végső konklúziómat - a Magyar Távirati Iroda, leszámítva a leszámítandókat, voltaképpen egy termelővállalatnak az analógja. A termelővállalatnak a beszámolóját pedig elképzelni anélkül, hogy arról, amiért létrehozták, tudniillik, hogy milyen termékeket állít elő, és azzal kapcsolatban milyen problémák vannak, hogy erről éppen ne kapjunk a beszámolóban semmiféle fontos és lényegig hatoló információt, ez megítélésünk szerint elfogadhatatlan, és az egyik fő motívuma annak, hogy nem fogadtuk el a beszámolót.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a Fidesz és a függetlenek soraiból.)




Felszólalások:  Előző  238  Következő    Ülésnap adatai