Készült: 2024.03.28.14:45:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

18. ülésnap (2018.07.16.), 240. felszólalás
Felszólaló Dr. Bajkai István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 7:41


Felszólalások:  Előző  240  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Részben azért is igyekszem rövid lenni, hisz ezt a vitát tulajdonképpen már itt, ebben a teremben is lefolytattuk, és részben lefolytattuk a bizottsági ülések során is, tehát bizonyos szempontból bizonyos ismétlődő kérdéseket szerintem fölösleges, vagy ha nem is fölösleges, de mindenki által ismert módon már megválaszoltunk. Elsőként talán annyiban szeretnék csak észrevételt tenni, és nem ellenvéleményt megfogalmazni a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által megfogalmazottakra, hogy az ülésen részt vettem  köszönöm a meghívást , és ott kifejtettük az előterjesztői álláspontot, illetve kifejtettük a véleményünket a bizottság által megfogalmazottakra. Ritter Imre elnök úrral ha nem is abban maradtunk, de az került kifejezésre a bizottság ülésén, hogy az ottani felvetések érintenek elvi és technikai jellegű kérdéseket, tehát érintenek a választási eljárás alapelveit is érintő kérdéseket, nyilván ez alapvető megfontolást igényel, és vannak olyan kérdések, amelyek nem alapelvi szinten vagy nem alapelveket érintő kérdéseket taglalnak. Ezért abban maradtunk, vagy azt fejeztük ki kölcsönösen egymásnak, hogy erre a kérdésre, a felvetésekre még vissza fogunk térni, és nyitottak vagyunk a megtárgyalására. Ezt csak szeretném jelezni a szószóló asszonynak is.

Három kérdés körül forogtak valójában itt az ellenzék soraiból megfogalmazottak. A többes ajánlás kapcsán szintén lefolytattunk egy elég részletes vitát, tehát azt gondolom, az lehet egy, az Alaptörvény által alkotmányos jogunk, hogy egy választópolgár több, választáson induló pártot ajánl, ez önmagában nem jogellenes, nem alaptörvény-ellenes, és nem is érinti a választás tisztaságát. Az, hogy ezzel kapcsolatban gyanú merül fel, vagy gyanú van azzal kapcsolatban, hogy valakik visszaéltek, ha összehasonlítjuk, hogy hány ajánlás történt országosan, akkor ez nem minősíthető sem tömegesnek, sem a választás tisztaságát ez nem befolyásolta.

(20.10)

Csak röviden, zárójelben megjegyzem, hogy részben a mindenki által ismert átszavazásokból is az bizonyosodott be, hogy egy választópolgár adott esetben több politikai irányzatot is el tud képzelni, nem is beszélve arról, hogy az ajánlások időpontjában még a választási kampány végét is sokan megvárják, és annak függvényében döntenek. Tehát ezt nem tartjuk sem a választási eljárás filozófiájával ellentétesnek, és nem tartjuk semmi módon alkotmányellenesnek. Én azt gondolom, hogy ez egy, a választópolgárok számára biztosított jog, amivel megfelelően éltek, és egyébként a folyamatban lévő eljárások nem érintették a választási eljárás teljességét vagy annak a tisztaságát, vagy abban a választópolgárok akaratának a kifejezésre juttatását. Nyilvánvalóan, ha visszaélés történt, akkor a jogalkalmazó szerveknek a törvény határozottságával és erejével el kell járnia, de ez önmagában ennek az intézménynek a megszüntetését vagy módosítását nem indokolja.

A levélszavazás kapcsán szintén egy hosszas vita folyt. Államtitkár úr az éjszakába nyúló vita során is kifejtette a homogenitás elvének a kifejezésre juttatását, ezt nem szeretném megismételni, de úgy látom, az ellenzéki sorokban itt helyet foglalók véleményéből vagy a felszólalók kapcsán, hogy e bizonyos alapelvi homogenitás elvéből származó alapelvi rendelkezéseknek a törvényi megvalósulását vagy nem ismerik, vagy nem fogadják el. Mindenesetre ez a ma hatályos jogszabályi rendelkezések között is egyértelműen szerepel, és ezt egyébként az itt induló baloldali és ellenzéki sorokban ülők is elfogadták, és ennek megfelelően a választási eljárás keretében vettek részt a választásokon. Az, hogy ezt valaki utólag úgymond vitatja, vagy meghatározott párthoz csoportosítva tartozónak érzi, azzal szerintem részben saját magukról állítanak ki egyfajta bizonyítványt.

De azt a kifejezést azért vissza kell utasítanom, még ha nem is vagyok a külhonban élő magyarság képviselője, de mégiscsak valahogy úgy érzem, hogy vissza kell utasítanom azt, hogy az ő szavazatuknak a minősítését ebben a parlamentben elvégezzük. Talán éppen Varga-Damm Andrea képviselő értékelte azt, hogy a külföldiek szavazatainak úgymond a megvásárlása, vagy az ő szavazatuknak a lehetővé tétele bármifajta érdeksérelmet jelentene a magyarság számára. Én ezt sokkal inkább kifejezőnek érzem, hogy együvé tartozunk, ahogy ez egyébként a választási eljárásban, sőt az alkotmányunkban is szerepel; érdemes tanulmányozni az Alaptörvényünket, és érdemes tanulmányozni a történelmünket is. Talán éppen az a párt, amelyik saját magát valamikor  de azóta már sajnos sokat változtak az idők  nemzeti radikális pártnak mondta, nyilvánvalóan ez a kifejezés, hogy a külföldön élők és ettől a hazától elszakítottak részére biztosított választójog érdeksérelmet, egyáltalán sérelmet jelentene, ez szerintem őket sérti a legjobban, és azt gondolom, hogy tulajdonképpen nem megengedhető kifejezés velük kapcsolatban ezt egyáltalán használni.

A homogenitás elve kapcsán csak zárójelben szeretném megjegyezni  lehet, hogy államtitkár úr ezt még részletesebben kifejtette a korábbi, éjszakába nyúló vita során , hogy ha ezt az intézményt, ennek az érvényesülését vizsgáljuk, akkor a nemzetközi, európai vagy éppen a tengerentúli összehasonlítást vagy jogi helyzetet elemezve, Magyarország rendkívül széles módon biztosítja a választópolgárok részvételét a választási eljárásban, az akaratuk kinyilvánításában, és ezt tükrözi vagy ezt teszi lehetővé az úgynevezett levélszavazás módja. Ha valaki elemzi a nyugat-európai országok gyakorlatát, vagy elemzi éppen a tengerentúli országok gyakorlatát, akkor azt kell hogy mondja, hogy Magyarország az egyik legjobb módon és legerősebb, leghatékonyabb módon biztosítja a külföldön élők vagy a külföldön dolgozók választójogának az érvényesülését, az ezzel a joggal való élését. Aki ezt tagadja, annak valószínűleg nincs összehasonlító elemzése más országok választási gyakorlatával.

Tulajdonképpen még elhangzottak a levélszavazásokkal kapcsolatos visszaélések, bár csak félmondat erejéig. Azt szeretném mondani, hogy ilyen típusú eljárásról, ilyen típusú gyanúról nincsen, nekem személy szerint nincsen tudomásom, hogy ilyen ügyben vizsgálódás folyna, vagy egyetlenegy  ahogy ezt a kifejezést használták, a holt lelkek irodalmi megfogalmazását használták  nem létező vagy már elhunyt személy szavazata érkezett volna és ezt elbírálták volna. Ilyen típusú eljárás nincs, ilyen típusú gyanút lehet, hogy önök megfogalmaztak, egyetlenegy ilyen adat nem áll rendelkezésre a jogalkalmazók számára. Ezt inkább csak a magam részéről egy rosszízű felvetésnek tartom, és azt tudom mondani, hogy amennyiben ilyen irányú jogsértésről van bárkinek tudomása, természetesen jogában áll a megfelelő jogorvoslat igénybevétele.

Azt kell mondjam, hogy összességében a választási eljárásról szóló mostani törvényjavaslat és módosítás a jobbítás szándékával született. Talán az is elhangzott itt a vitában az MSZP felszólalója részéről, hogy ő valójában hiányol a törvényből bizonyos megfogalmazásokat. Én azt tudom mondani, hogy viszont amit megfogalmaz a törvény, amit alkalmazni kíván, ami a javaslatban szerepel, az előrelépés. Igaz ez a kamupártok vonatkozásában a felelősség megteremtése oldaláról, igaz a levélszavazás útján történő választói akarat kifejezésre juttatása pontosításának a formai kellékeire, ez mind-mind előrelépés a korábbi szabályozáshoz képest. És ahogy a rómaiak is mondták, a fontolva haladás egy jó út, és mi fontolva haladunk, ezért próbáljuk, és ezért javasoljuk a törvény megfelelő pontosítását és módosítását, ezáltal még jobbá tesszük a választási rendszerünket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  240  Következő    Ülésnap adatai