Készült: 2024.03.28.14:30:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

261. ülésnap (2017.11.27.), 271. felszólalás
Felszólaló Banai Péter Benő
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 6:10


Felszólalások:  Előző  271  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, a tavalyi év beszámolója tekintetében azt mondhatjuk, hogy egy sikeres évet tudott maga mögött Magyarország. Miért mondom ezt? Azért, mert a 2016-os költségvetés végrehajtását, illetve a 2016. évi gazdasági folyamatokat egyrészről lehet jellemezni a makrogazdasági számok szempontjából, másrészről pedig jellemezhetjük abból a szempontból, hogy a tavalyi év mit hozott az egyes állampolgároknak, mit hozott a magyar családoknak. Engedjék meg, hogy nagyon röviden ezen két szempontból értékeljem a tavalyi évet.

Ahogyan azt Szűcs Lajos, a Költségvetési bizottság alelnöke elmondta, a tavalyi évben a magyar gazdaság az európai uniós átlagos növekedés felett, 2,2 százalékkal bővült. Egy olyan évről beszélünk, amely az európai uniós források tekintetében úgymond lyukas év, és azt gondolom, a tavalyi év beszámolója igazolta azt, hogy a magyar gazdaság európai uniós források nélkül is képes növekedésre. Természetesen, ha értelmesen, jól használjuk fel az uniós forrásokat, ez a növekedési képességeinket javítani tudja.

A növekedés mellett az egyensúlyi mutatóink igen kedvezően alakultak, hiszen nemcsak a folyó fizetési mérleg mutatott igen jelentős aktívumot, hanem az államháztartás hiánya ‑ az évközi többletkiadások ellenére is ‑ a hiánycél alatt teljesült, 1,9 százalékos szintet érve el. A növekedésnek és az alacsony hiánynak köszönhetően pedig az államadósságunk az Európai Unió 28 tagállama közül 2011 óta egyedülálló módon minden évben csökkent, vagyis egyedüli ország vagyunk a tagállamok közül, aki ezt 2011 óta magáról elmondhatja.

Felmerült kérdésként, hogy ezek a kedvező számok hogyan alakultak ki, hozzá kellett‑e nyúlni a költségvetéshez vagy sem. Demeter Márta képviselő asszony kisebbségi véleményben azt mondta, hogy felelőtlenség volt, többször hozzá kellett nyúlni a költségvetéshez; ugyanakkor mellette arról beszélt, hogy az oktatás és az egészségügy nem részesült elengedő forrásban. A tisztelt Országgyűlés figyelmét felhívom arra, hogy a költségvetési törvényt egy alkalommal kellett módosítani, ahogy azt Szűcs Lajos alelnök úr mondta. Ezen egy módosítás többletkiadások felhasználását tette lehetővé többletbevételek mellett például oktatási és egészségügyi célra. Év végén a kedvező költségvetési helyzet lehetővé tette azt, hogy az államháztartási törvényben szereplő felhatalmazás alapján a szabad források terhére a költségvetési hiánycél teljesítése mellett további pluszkiadások teljesüljenek, például oktatási célra. Közoktatási intézmények épülhettek az év végi forrás biztosítása alapján, felsőoktatási intézményeknél számos PPP-projekt került kiváltásra, és ne feledkezzünk meg az egészségügyi intézmények plusz működési finanszírozásáról.

Ha ezeket a területeket említettem, és arról beszéltek, hogy mit tett a kormány a bérfelzárkózás kapcsán, akkor pont ez a két terület is beleesett abba a széles körbe, ahol béremelések valósultak meg. Emlékeztetnék arra, hogy ez a költségvetési végrehajtás lehetővé tette azt, hogy a tavalyi év második felében két jelentős megállapodásra is sor kerüljön. Az egyik az a hatéves bérmegállapodás, amely keretében 2017-től, illetve ’18-tól a minimálbér és a garantált bérminimum jelentősen emelkedik a szociális hozzájárulási adó csökkentése mellett, de tavaly az egészségügyi területen már egy olyan megállapodás is született, amely értelmében novembertől átlagosan 26,5 százalékkal emelkedett az ápolók bére. És ez a ciklusban, ha 2010 óta nézzük a kormányzati ciklust, nem az első béremelés. Ez a béremelés pedig, ami az egészségügyben ‑ ismétlem ‑ 26,5 százalékos átlagos emelést jelentett az ápolónők tekintetében, folytatódott 2017-ben és folytatódik 2018-ban is. Azt gondolom tehát, hogy az említett területeken, hasonlóan más közszolgáltatási területekhez, többletforrás állt rendelkezésre, amely a magyar gazdaság teljesítményének köszönhetően az államháztartás egyensúlyának kedvező számai mellett valósulhatott meg.

Ahogy Ritter Imre képviselő úr mondta, a magyarországi nemzetiségek is többletforrásokkal gazdálkodhattak, mint ahogy elhangzott a többségi véleményekben, a határon túli magyarok is soha nem látott összegű támogatásban részesülhettek. Vagyis, ha a második szempontra áttérve értékelnem kell a tavalyi évet, akkor azt tudom elmondani, hogy a kedvező makrogazdasági számok gyakorlatilag minden területen előrelépést tettek lehetővé. Az átfogó keresetek 7,8 százalékkal bővültek, és ez a 0,4 százalékos inflációnak köszönhetően 7,4 százalékos reálbér-emelkedést tett lehetővé. Ez a reálbér-emelkedés jellemezte nemcsak a tavalyi évet és jellemezte a korábbi éveket, hanem most már elmondhatjuk, hogy jellemzi a 2017. évet is, és jó okunk van azt feltételezni, hogy ez a reálbér-emelkedés az egyensúlyi mutatók fennmaradása mellett folytatódhat 2018-ban is. Azt gondolom tehát, hogy a 2016. év a számok és a mindennapok tekintetében ismét egy sikeres év volt.

A tisztelt Országgyűléstől azt kérem, hogy ezt a zárszámadási javaslatot fogadja el, amely mindössze egy módosítást tartalmaz a benyújtáshoz képest, ahogyan az elhangzott: az egyházi fenntartók részére pont a megnövekvő oktatási kiadásoknak köszönhetően jelentős többleteket tesz lehetővé.

Azt gondolom, hogy a 2016-ban látott kormányzati számok a 2017. és ’18. évben is folytatódhatnak, és azt gondolom, hogy a kedvező folyamatokról reményeink szerint majd a 2017-es zárszámadásban is be tudunk számolni. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  271  Következő    Ülésnap adatai