Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvaló módon ezt az előterjesztést is támogatni fogja a Jobbik frakciója, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy az 1958-as kairói egyezmény most már idejétmúlt, az a modern üzemeltetési feltételeknek sem felel meg, illetve az európai uniós előírásoknak sem.

Képviselőtársaim itt biztatnak, hogy történelemtanárként használjam ki ezt a 15 percet, illetve azt az időkeretet, ami itt még lehetőségként fölmerül számomra, és színesen, részletesen ecseteljem azokat a kulturális és turisztikai tartalmakat, amelyek a magyar-egyiptomi kapcsolatban, relációban itt fölvetődnek. Ígérem képviselőtársaimnak, hogy nem veszem türelmüket ennyire igénybe.

Igen, el lehetne kezdeni a történetet valóban ötezer évvel ezelőttről, még amikor Ménész egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot, de azért ne kanyarodjunk el idáig. Ha a turizmus itt szóba került, akkor azért Gyüre képviselőtársam nyomdokain haladva, aki itt néhány nappal azelőtt az Ausztrália és Magyarország közötti légügyi megállapodás kapcsán nagyon színes és nagyon élvezetes előadást tartott Ausztrália flórájáról és faunájáról nekünk, illetve a kulturális értékekről, azért Egyiptom kapcsán egy érdekességet tényleg hadd említsek meg.

Nagyon kikristályosodott és egyirányú eredetelmélettel bír az a közösség, amely magát is magya­ráb­nak nevezi, nem azért, mert magyar arabok, hanem azért, mert ez az arab nyelven egyébként törzset jelent, tehát magyar törzsnek hívják magukat. Nagyon korai egyébként és egyértelmű források szólnak arról, hogy ez a közösség ott, Dél-Egyiptomban, Núbia környékén valamikor a XVI. században került oda tulajdonképpen török katonai, mondhatjuk úgy, hogy rabszolgaként, és a feladatuk a núbiai feketék elleni határvédelem volt, mint az Oszmán Birodalom alattvalói. Ők maguk egyébként Ibrahim el-Ma­gya­ritól, tehát Magyar Ábrahámtól eredeztetik magukat, és egyes becslések szerint ez a magyaráb közösség ott Egyiptom és Szudán határvidékén mintegy 50-60 ezer lelket számlálhat.

Az orientalista Fodor István, aki néhány évtizeddel ezelőtt ott járt és feltérképezte ezt a közösséget, azonban csak 10-12 ezres számról tett említést. De hogy ott vannak és megvannak, arra egyébként a korábban nácibarátsággal gyanúsított és megvádolt Almásy László munkássága is ékes példát szolgáltathat, hiszen ő az egyiptomi térképészeti intézet főmunkatársaként valamikor 1935 környékén szintén felbukkant itt, Dél-Egyiptomban, és találkozott a magyaráb közösség tagjaival, akik neki is kifejtették egyébként, hogy ők nem arabok; a magyaráb, még egyszer mondom, nem magyar arabot jelent. Nyilvánvalóan egyébként a nyelvük, illetve a vallásuk már nem magyar és nem keresztény, alkalmazkodtak, illetve asszimilálódtak a környezetükhöz, viszont ez a néprajzi, történelmi érdekesség mindenképpen egy olyan dolog, amely egy ilyen nemzetközi egyezmény aláírásakor megemlítendő. Egyébként a Magyarok Világszövetsége felvette annak idején velük a kapcsolatot, és talán elsőként valamikor 1992-ben jártak is itt Budapesten a magyarábok delegációjának a tagjai.

Ennyit szerettem volna elmondani, tisztelt államtitkár úr, illetve képviselőtársaim. Még egyszer hangsúlyozom, a Jobbik támogatni fogja ezt az előterjesztést. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)