Készült: 2024.04.26.01:37:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

189. ülésnap (2016.11.22.), 164. felszólalás
Felszólaló Dr. Hoppál Péter (Fidesz)
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:40


Felszólalások:  Előző  164  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HOPPÁL PÉTER, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képvi­selő Úr! A vidéki közgyűjtemények fenntartói köre és ezek állami, önkormányzati finanszírozási háttere az elmúlt évtizedekben, de mondhatom, talán az elmúlt fél évszázadban nagyon jelentős módon változott. Sok változáson esett át ez a szféra. A lokális kulturális érdekek képviselete tulajdonképpen megnőtt az elmúlt időszakban, és az ezzel járó felelőssége is megnövekedett a korábbi fenntartói környezetben. Jól tudjuk, hogy a képviselő úr által említett törvény a közgyűjteményi átalakulás utolsó állomásaként, 2015-től lehetővé tette, hogy a korábbi állami tulajdonban volt épületek, ingatlan vagyon és az azokban fellelhető ingóságok immáron az önkormányzatok tulajdonába kerülhettek.

Összességében az így létrehozott ingatlankataszter, a törvény mellékletében szereplő ingatlan vagyon 152 ingatlanra terjed ki. Már kimondani is egészen elképesztő súly és szám; tehát az állam ilyen vagyonnal segítette meg tulajdonképpen az önkormányzatokat az elmúlt esztendőben. Azt mondhatjuk, hogy a tulajdonba adásról szóló törvény előkészítése példásan zajlott, minden országos hatókörrel rendelkező szakmai szervezet és civil szervezet bevonásával jött létre az a lista, amelyen csak olyan ingatlanok szerepelhettek, amelyek az intézmények által használt ingatlanok voltak, és amelyeket egyébként az alapító okiratukban is feltüntettek.

Tehát nem lehetett l’art pour l’art kedvezményeket és segítséget kérni, csakis szigorú feltételek teljesítése előzhette meg azt, hogy az ingatlan vagyoni átadása a törvény hatályával megtörténhessen. Az önkormányzati igényeket a Megyei Jogú Városok Szövetsége és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közreműködésével az Emberi Erőforrások Minisztériuma állította össze. A megyei hatókörű városi múzeumok, amelyek érintettek e körben, és a megyei könyvtárak feladatellátását szolgáló vagyonnak a fenntartó önkormányzatok tulajdonába adásával így elősegítettük ezzel a törvénnyel is a kötelező feladat hatékonyabb ellátását. Ugyanis ez megkönnyítette az épületek felújításának, bővítésének tervezését, valamint a pályázati források igénybevételét. Éppen ezért a kultúráért felelős államtitkárság messzemenőkig támogatta a tavalyi évben ennek a törvénynek a létrejöttét.

(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A tapasztalataink azt mutatták az elmúlt év során, hogy könnyítő körülmény volt a tulajdoni viszonyok ez irányú rendezése és tulajdonképpen az említett közgyűjtemények átalakításának utolsó fázisának létrejötte. A kulturális értékek szélesebb körű megismertetéséhez és a hozzáférés lehetőségéhez látványos gesztussal járult hozzá az állam.

(18.00)

Azonban jól tudjuk, hogy a megkapott ingatlanokat az önkormányzatok csakis kulturális célokra hasznosíthatják, és nem idegeníthetik el, ezt be kell jegyezni a megfelelő helyekre, az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni ezt a határozatot.

Nyilvánvaló, hogy vannak olyan települések, amelyek a törvény hatálya, hatálybalépése után, megfontolva a törvény pozitív hatásait, újragondolták a saját fenntartásukban működő intézmények ingatlanjaira vonatkozó szabályozás átalakítását, és ilyen értelemben került sor arra, hogy egy korábbi törvénymódosításhoz itt kapcsolódóan, igen, ahogy hallottuk, Szeged megyei jogú város önkormányzata, Tata város önkormányzata, Szentendre város önkormányzata, Szombathely megyei jogú város önkormányzata újabb ingatlanokat igényeljen állami tulajdonból átadni önkormányzati tulajdonba. Meg kell említenem, hogy Szeged megyei jogú város esetében korábban már, tehát a törvény hatálybalépésekor öt ingatlant átvettek állami tulajdonból, és most pedig egy budapesti helyrajzi számon szereplő épületek, a Móra Ferenc Múzeum használatában lévő újabb épületek kerülnek be ebbe a körbe.

A szentendrei vonatkozásokat a képviselő úrtól már hallottuk. Tata város önkormányzata pedig a természetben a várat körülvevő várárok jelentős részére nyújtotta be ezt az igényt, és ezt majd a Kuny Domokos Múzeum közfeladatának ellátásában kívánja hasznosítani. Szombathely megyei jogú város önkormányzata pedig tulajdonképpen egy ma is a Berzsenyi Dániel Könyvtár használatában lévő garázst kíván még a korábban már átadott tulajdoni elemekhez hozzávenni. Így áll össze az a módosítási csomag, amely kiegészíti az eddig összeállt mellékletben szereplő ingatlan vagyont.

A törvény módosításán túl az egységes jogi háttér kialakítása érdekében megvizsgálta az előterjesztést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., és azt a nyilatkozatot tette, hogy nem mutatkozik más gyakorlati megoldási lehetőség ennek az ingatlan vagyonnak az újabb átadására, mint a törvény módosítása.

Az átadásra egyébként ‑ ahogy a törvény alapján 2015-ben tulajdonba adott ingatlanoknál is hasonlóan történt ‑ a törvény erejénél fogva kerül sor, a tényleges átadás-átvételi ceremóniája nem történik meg, tehát nincs formális eljárás, hiszen az érintett ingatlanok már a leendő tulajdonosok birtokában vannak, magyarán: egy jogi eljárásról van szó.

A törvényjavaslat tehát az említettek okán és indoklása révén is teljes mértékben megfelel a szakmai kritériumaink és politikai szempontjaink alapján is a jogi és a múzeumi, illetve a könyvtári politikai elképzeléseinknek, úgyhogy a kormány az előterjesztést támogatja. Köszönöm szépen, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  164  Következő    Ülésnap adatai