Felszólalás adatai

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az alkotmányügyi bizottság ellenőrző albizottsága megtárgyalta a pártfogói felügyelői tevékenységgel kapcsolatos tapasztalatokat, a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt, a közvetítői tevékenységről szóló törvény végrehajtását, megvizsgálta azok társadalmi, gazdasági hatásait. A vizsgálat alapján a bizottságok megállapításait tartalmazza az Országgyűlés elé benyújtott határozati javaslat.

A jogi segítségnyújtás intézményének célja, hogy létrejöjjön a szociálisan rászorulók számára egy olyan jogintézmény, amelynek keretében a hátrányos helyzetű állampolgárok szakszerű jogi tanácsadást és eljárási jogi képviseletet kaphatnak jogi érvényesítésre, jogviták megoldása céljából. Ennek során az állam a rászorultságtól függően átvállalja vagy megelőlegezi a fél számára a jogi segítői díjat.

A törvény európai uniós csatlakozásunkkal keletkező kötelezettségünknek is eleget tett, mivel a határon átnyúló jogvitákban támogatást kell nyújtani az uniós polgároknak rászorultság alapján a jogérvényesítéshez, illetve a Magyarországon lakó és tartózkodási hellyel rendelkező személyek számára segítséget nyújtunk ahhoz, hogy más állam bíróságai előtti eljárásokban eredményesen kérhessenek jogi segítséget.

Az előző kormány vezette be az Igazságügyi Minisztérium fejezetében működtetve az ingyenes jogi tanácsadást és a jogi segítségnyújtást biztosító ügyfélszolgálati irodák országos hálózatát. Részben erre épülve a jogi segítségnyújtás már az új törvény alapján két ütemben valósul meg. 2004. április 1-jétől a peren kívüli ügyekben kaphatnak tanácsot, illetve készíthetnek okiratot a rászorulók. A törvény további fejezeteinek 2006. január 1-jei hatálybalépése után a peres ügyekben is az állam létrehozott új szervezete biztosítja majd a jogi képviseletet, illetve dönt a különböző költségkedvezmények kérdésében. Az eddigi gyakorlati tapasztalatok rámutattak, hogy az eljárás igénybevétele, a kedvezmény kérése egy túlbürokratizált folyamat, a formanyomtatványok kitöltése túlságosan bonyolult, főleg ha az ügyfélkört tekintjük, akik igénybe kívánják venni a költségmentes perlés lehetőségeit, ahogy Kis Zoltán képviselőtársam is néhány perccel ezelőtt mondta.

Problémaként merül fel, hogy a jogi segítői díj alacsonyabb, mint a pártfogó ügyvédé. A pártfogói hálózattal kapcsolatban megfogalmazódott az az elvárás, hogy a pártfogó felügyelők országosan egységes célok és szakmai elvárások alapján megfelelő képzettséggel dolgozzanak, ezáltal emelkedjen a gyakorlati munka színvonala, a büntetőjogi jogkövetkezmények végrehajtásának hatékonysága, csökkenjen a bűnismétlés veszélye, fokozódjon az elkövető társadalmi reintegrációjának esélye. Az Európai Unió Tanácsa 2001-es kerethatározatában kötelezővé tette a tagállamok számára a büntetőügyekben való közvetítés elősegítését, megteremtve ezzel annak lehetőségét, hogy a sértett és az elkövető között létrejött megállapodás eredményét a büntetőeljárásban figyelembe lehessen venni.

A minisztérium képviselői tájékoztatták az albizottságot arról, hogy az uniós kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kodifikációs munka jelenleg is folyamatban van, és ezzel reményeink szerint a pártfogói felügyelői szolgálatnak meghatározó szerepe lesz a közvetítői eljárásban. Elhangzott, hogy lemaradás van a pártfogói felügyelői szállás, amely a javítóintézetből szabadult fiatalkorúak, illetve a bv-intézetből szabadult elítéltek ideiglenes elhelyezését szolgálná, valamint a közösségi foglalkoztatók kialakításának, finanszírozásának a területén.

A mediációs közvetítő eljárásokkal kapcsolatban elhangzott, hogy 2003. május 22-én megalakult az ügyvéd mediátorok szakmai kollégiuma, amely konzultációs szakmai szervezet, a kamara anyagi támogatásával működik. A kamara képviselői értetlenségüknek adtak hangot a polgári perrendtartásról szóló törvény azon módosításával kapcsolatban, mely a keresetlevél kötelező tartalmi elemeként tünteti fel a közvetítői tevékenység megtörténtére való utalást, még abban az esetben is, amikor a törvény kizárja a mediálás lehetőségét. Erre való hivatkozással az utóbbi időben számos keresetlevél került ki a bíróságok részéről.

Fontos tehát, hogy a feltárt gyakorlati tapasztalatok mentén megtörténjen a szükséges jogszabály-módosítások előkészítése és mielőbbi benyújtása, elfogadása, ugyanakkor fontos, hogy a közvélemény minél szélesebb körben kapjon tájékoztatást a lehetőségekről és a peres eljárásban igényelhető költségmentességek, költségkedvezmények jövőbeni változásairól.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja támogatja a benyújtott javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)