Készült: 2024.03.29.12:07:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

220. ülésnap (2017.05.05.), 24. felszólalás
Felszólaló Dr. Vitányi István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:15


Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon több kelet-európai országhoz hasonló módon a szocialista állami berendezkedés miatt a kereskedelmi választottbíráskodás nem tudott olyan térnyeréshez jutni a XX. században, mint Nyugat-Európában, illetve az Európán kívüli világ számos államában, azonban tévedés lenne azt gondolni, hogy Magyarországon a választottbíráskodás nem rendelkezik jelentős hagyományokkal. Mindez olvasható Boóc Ádám 2008-ban megjelent PhD-értekezésében.

Állítása alátámasztása céljából Szent István király II. decretumának 16. cikkére utal, amely már említi a választottbírák fogalmát, és azokat nem rendes bíráknak, hanem egyeztetőknek, békéltetőknek nevezi.

Lényeges jogtörténeti mozzanat az 1868. évi LIV. törvénycikk, amelynek 499-501. §-ában és 345. §-ában került kimondásra az, hogy a válasz­tott­bí­rósági szerződésben konkrétan meg nem nevezett bíró esetén az ellenfélnek kell megjelölnie vá­lasz­tott­bíráját, amelynek hiányában a másik fél a rendes bíróság útján kérheti a választottbíró kijelölését. Itt tehát már kifejezetten tetten érhető a választottbíró megválasztására vonatkozó szabályozás, mely előtérbe helyezi a felek rendelkezési jogát azzal, hogy amennyiben e joggal valamelyik fél nem él, úgy helyette a rendes állami bíróság fogja elvégezni e feladatot.

Lényeges kiemelni, hogy a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868. évi LIV. törvénycikk igen széles hatáskörrel szabályozza a választott­bí­rás­ko­dást, hiszen a rendelkezések szerint a felek ‑ a telekkönyvi, hitbizományi, házassági ügyek, továbbá távollévő vagy gyámság, gondnokság alatt álló személyek kivételével ‑ kölcsönös szerződés folytán vá­lasz­tott­bíróságra bízhatták peres ügyeik eldöntését. A kivételeket tekintve a hagyomány folytatása tetten érhető, hiszen a polgári perrendtartásról szóló törvény hetedik részébe tartozó, személyi állapotot érintő ügyek esetében a jövőben sem lehet majd kikötni választottbíróságot.

A II. világháborút követően ‑ a megváltozott gazdasági-társadalmi körülményekre is figyelemmel ‑ a választottbíráskodás, a nemzetközi válasz­tott­bíráskodás szerepe igen leszűkült a magyar joggyakorlatban. Az 1980-as években azonban a vá­lasz­tottbíráskodással kapcsolatban jelentős fejlődésre került sor.

(10.00)

A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 18. paragrafusa lehetővé tette, hogy a felek kikössék a választottbíróság eljárását a társaság tagjai között a társasággal kapcsolatos jogvitákban, továbbá hasonló tartalmú rendelkezés szerepelt a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvényben is.

A jelenleg hatályos választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvényt a magyar parlament 1994. november 8-án fogadta el, és 1994. december 13-én lépett hatályba. A választottbíráskodás a polgári per elsődleges alternatívája. Ahhoz, hogy ez valójában így legyen, megfelelő alapul szolgálhat az előttünk fekvő, a választottbíráskodásról szóló T/15361. számú törvényjavaslat elfogadása.

Tisztelt Ház! A tavalyi évben rekordmennyiségű külföldi működő tőke érkezett Magyarországra. Ahhoz azonban, hogy versenyképességünket növelni tudjuk és a régió országai között is a legvonzóbb célpont lehessünk a beruházások számára, az alternatív igazságszolgáltatás területen is lépnünk kell.

Érdemes elolvasni a Magyar Tudományos Akadémia 2015-ben megjelent tanulmányát, amely a vá­lasz­tottbíráskodás helyzetét értékeli Magyarországon. A választottbíráskodás előnyei között említi a sem­legességet, a speciális szakértelmet, a gyorsaságot, a rugalmasságot, a bizalmasságot és az ítélet vég­rehajthatóságát. Úgy gondolom, hogy a tárgyalt javaslat megfelel a felsorolt szempontoknak, sőt to­vább erősíti ezeket a hatályos szabályozáshoz képest.

Az idézett tanulmány kritikaként megemlíti, hogy a választottbíráskodás iránti igény a nemzetközi jogviták esetében a legerősebb, mégis paradox módon a magyar szabályozás éppen ezen ügyek tekintetében különösen bizonytalan és kiszámíthatatlan. A benyújtott törvényjavaslat éppen ezt a bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot igyekszik, álláspontom szerint hatékonyan orvosolni.

Az MTA-tanulmány másik észrevételét az ideiglenes intézkedések körében teszi. A jelenleg hatályos szabályozás az ENSZ-mintatörvény eredeti szövegén alapul. Az új, 2006-ban módosított mintatörvény azonban jóval részletesebben, egy teljesen új fejezetben szabályozza az ideiglenes intézkedéseket. A módosításra akkor éppen az adott okot, hogy a vá­lasz­tottbíróság által elrendelt ideiglenes intézkedések végrehajtása kifejezett szabályok hiányában rendkívül bizonytalan volt.

A javaslatban az ENSZ idevonatkozó modelltörvénye ‑ amelyet ’66-ban alkottak és 2006-ban módosítottak ‑ módosításával összhangban álló legfontosabb újítás tehát az ideiglenes intézkedésre vonatkozó szabályozás kialakítása. A törvényjavaslat is biztosítja az ideiglenes intézkedés elrendelésére vonatkozó jogkört a választottbírósági tanács részére, de szemben az általánosabb jellegű megközelítésével, a törvényjavaslat részletesen meghatározza, hogy ezen a jogcímen milyen típusú intézkedések elrendelésére van lehetőség, és hogy azok elrendelése kapcsán a választottbírósági tanácsnak milyen körülményeket kell mérlegelni.

A modelltörvény 2006-os módosításával összhangban a törvényjavaslat arra is lehetőséget biztosít, hogy a választottbírósági tanács az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítésére a felet előzetes intézkedéssel, azaz úgy kötelezze, hogy az ellenfél erre vonatkozó kérelméről őt előzetesen nem értesítik. Előzetes intézkedést a választott­bí­ró­sági tanács akkor hozhat, ha úgy ítéli meg, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek a kérelmezett féllel való közlése azzal a kockázattal jár, hogy az ideiglenes intézkedés célja ellehetetlenül. A válasz­tott­bírósági tanács előzetes intézkedése a felekre nézve kötelező, így az abban foglaltak teljesítésének elmulasztása kártérítési kötelmet alapozhat meg, de tekintettel arra, hogy az intézkedés kötelezettje az annak alapjául szolgáló kérelemmel szemben a döntés meghozatala előtt nem védekezhet, bírósági végrehajtásnak tárgya nem lehet. A törvényjavaslat biztosítja továbbá, hogy a magyarországi választott­bíráskodás során hozott ideiglenes intézkedés bírósági végrehajtás útján kikényszeríthető legyen.

Tisztelt Ház! A gyorsaság kritériumát alapvetően szolgálja, hogy a választottbírósági eljárásban egy relatíve rövid határidőt indokolt biztosítani az alapeljárásban el nem bírált tények, bizonyítékok előterjesztésére, ezért a törvényjavaslat megteremti a lehetőséget a választottbírósági eljárásban hozott ítélet felülbírálatára az ítélet kézhezvételétől számított egy éven belül az eljárásban figyelembe nem vett tény vagy bizonyíték alapján. Az eljárás újítására kizárólag akkor nyílik lehetőség, ha a fél az új tényt, bizonyítékot az alapeljárásban önhibáján kívül nem érvényesítette.

A törvényjavaslat egyébként rendelkezik a vá­lasz­tottbírósági ítélet érvénytelenítését követő eljárásrendről is. Ebben az esetben a felek a kijelölési eljárás szabályai alapján dönthetnek úgy, hogy új összetételű tanács bírálja el az ügyet, de ha az érvénytelenítés miatt nem vesztették bizalmukat, akár az érvénytelenített ítéletet hozó tanács tagjait is jelölhetik.

Lényeges újításnak tartom, hogy a törvényjavaslat megteremti a választottbírósági eljárásba történő beavatkozás lehetőségét is, lényegében annak érdekében, hogy akinek jogi érdekére az eljárás kihatással lehet, az azonos érdekű fél nyertességének előmozdítása érdekében az eljárásban bizonyítási indítvánnyal élhessen. A törvényjavaslat lehetővé teszi továbbá, hogy a választottbírósági szerződésben nem részes személy is félként vehessen részt az eljárásban, ha az általa vagy vele szemben előterjesztett igény csak egységesen dönthető el a választott­bí­ró­sá­gi szerződés tárgyát képező jogvitával.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan az előterjesztésben is elhangzott, a kormány új alapokra kívánja helyezni a magyarországi állandó választott­bíráskodás kereteit. A törvényjavaslat azzal is vonzóbbá kívánja tenni a választottbíráskodást a hazai vállalkozások és azok külföldi partnerei számára, hogy a magyarországi állandó választott­bí­rás­ko­dás­ra ‑ a Sport Állandó Választottbíróság és az agrárkamara által működtetett állandó választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével ‑ olyan szervezetet, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságot jogosítja fel, amelynek működési szabályai hatékonyabban képesek biztosítani a pártatlan, független és szakszerű ítélkezést.

A szervezeti szabályok közül kiemelést érdemel, hogy a Kereskedelmi Választottbíróság döntéshozó szerve az elnökség, amelynek tagjait a törvényjavaslat alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a megszűnő állandó választottbíróságokat létrehozó, illetve működtető szervezetek, így a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., valamint a Magyar Bank­szövetség delegálja. A Kereskedelmi Válasz­tott­bíróság elnökét a Kereskedelmi Választottbíróságot működtető Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegálja, míg az alelnöki tisztséget a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., valamint a Magyar Bankszövetség által delegált tagok töltik be, és e pozícióban évente váltják egymást.

Annak érdekében, hogy az elnökség a hatáskörébe utalt jogi természetű feladatokat is magas színvonalon tudja ellátni, a törvényjavaslat alapján csak olyan személy lehet az elnökség tagja, aki jogász munkakörben eltöltött legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint a jogi szakvizsgát, vagy ‑ mivel nincs akadálya annak, hogy az elnökségbe külföldieket delegáljanak ‑ a hazai joga szerint annak megfelelő szakvizsgát letette. Elvárás továbbá az elnökség tagjaival szemben, hogy jelentős tapasztalattal rendelkezzenek a választottbíráskodásra vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatban.

A törvényes működés fenntarthatóságának, illetve kikényszeríthetőségének biztosítása érdekében a törvényjavaslat indokolás nélküli visszahívási jogot biztosít a választottbíróság vezető testületének összetételéért felelős szervezetek részére. A Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a választottbírák kijelölési eljárása során kiemelten fontos szerepe lehet a választottbíró-ajánlási listának. Ha ugyanis a felek vagy az általuk kijelölt választottbírák nem tudnak megegyezni az egyesbíró vagy az elnöklő bíró személyében, őt az elnökség a választottbíró-ajánlási listáról jelöli ki. A szabályozásnak ezért biztosítania kell, hogy csak olyan személyek kerülhessenek a listára, akik kijelölése esetén a magas színvonalú ítélkezés biztosítható.

Annak érdekében, hogy a jelenleg a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, valamint az Energetikai Állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyeket a jövőben is a megfelelő szakértelemmel rendelkező választottbírák tárgyalhassák, az elnökségnek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatai alapján energetikai, a Budapesti Értéktőzsde Zrt. és a Magyar Bankszövetség javaslatai alapján pénz- és tőkepiaci szekció szerinti részletezést is készíteni kell a választottbíró-ajánlási lista részeként. E szekciók tekintetében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általi jóváhagyás feltétele a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt. és a Magyar Bankszövetség egyetértése. Annak érdekében, hogy az ajánlási lista betölthesse rendeltetését, és valódi garanciájává válhasson a minőségi bíróválasztásnak, a törvényjavaslat a listán szereplő személyek számát 60 főben maximálja.

Tisztelt Ház! Szeretném kiemelni azt az új elemet a javaslatból, amely előírja: a felek megállapodásának hiányában a nemzetközi választottbíráskodás esetére egyesbírónak vagy elnöklő bírónak a felektől eltérő állampolgárságú személyt kell kijelölni. Az intézmény felé a bizalmat tovább növelheti a vá­lasz­tott­bírósági joggyakorlat megismerhetőségének, ku­tathatóságának biztosítása. A törvényjavaslat kötelezővé teszi a választottbírósági ítéletek, permegszüntető végzések közzétételét, de a választottbírósági eljárás bizalmas jellegének biztosítása céljából csak a felek felismerését kizáró módon és csak hat hónappal az ítélet meghozatalát követően. Bízom benne, hogy így rövid időn belül mi magunk is meggyőződhetünk a választottbíráskodással összefüggő változtatások szükségességéről és sikerességéről.

(10.10)

Összességében az előttünk fekvő javaslat pótolja a hatályos szabályozás hiányosságait, figyelembe veszi az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által 1985-ben elfogadott modelltörvény 2006-os módosításait, valamint új alapokra helyezi a magyarországi állandó választottbíráskodás szervezeti kereteit. A javaslat elfogadásával XXI. századi választottbíráskodási rendszer jöhet létre Magyarországon, amely valódi alternatívát jelenthet a peres eljárásokkal szemben, és a külföldi befektetők bizalma is növekedhet az intézmény iránt, tovább javítva hazánk versenyképességét is.

A Fidesz-frakció támogatja a törvényjavaslat elfogadását, kérem önöket, hogy önök is támogassák. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai