Felszólalás adatai

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Március 9-e van. Egy hónapja, február 9-én Bag község cigánytelepén rendőri razzia volt. Az eseményt és kiváltó okait kétféle beszámolóból ismerem. Az egyik a Roma Sajtóközpont és a Roma Polgárjogi Alapítvány beszámolója, ami az Élet és Irodalomban, illetve a Népszabadságban jelent meg. A másik álláspont Bag nem roma lakóié, a bagi hétvégiház-tulajdonosoké, akik levélben tájékoztattak a maguk álláspontjáról.

A két beszámoló ellentétes érzelmek, indulatok, előítéletek jegyében íródott, de meglepő módon tartalmilag nem tér el egymástól. A roma aktivisták beszámolója is elismeri, hogy a bagi cigánytelepen tolvajok, betörők is vannak, és a hétvégiház-tulajdonosok is elismerik, hogy a rendőrök ártatlan emberekkel szemben is alkalmaztak erőszakot, azok a rendőrök, akik egy éjszakai virrasztás közben támadtak rá a gyászoló romákra. Valóban, el tudják képzelni képviselőtársaim, hogy egy nem roma közösség, mondjuk, katolikus szertartását zavarja meg a rendőrség azt feltételezve, hogy bűnözőket találhat a gyászolók között?! Nyilván nem tudják ezt elképzelni. Amikor a rendőrök a gyászszertartás közben támadtak rá a romákra, ebben azt juttatták kifejezésre, hogy nem veszik őket emberszámba.

És az eseményben a senki által nem vitatott mozzanat a legfontosabb. A rendőrség és más helyi hatóságok sokfelé az országban megengedik maguknak, hogy jogsértő módon lépjenek fel romákkal, roma közösségekkel szemben, maguk mögött tudva a romaellenes helyi közvéleményt. Ez történt Zámolyon, Sátoraljaújhelyen, a székesfehérvári Rádió utcában és most Bagon is; miközben persze a roma lakosság jelentős részét a nem roma lakosságtól elválasztó életszínvonalbeli, életmódbeli, kulturális szakadék az elmúlt tíz-tizenkét évben nem csökkent, hanem nőtt, ami a korábbi teljes foglalkoztatást felváltó tömeges munkanélküliségnek, létbizonytalanságnak, romló lakáskörülményeknek és az ennek nyomán fellépő megélhetési bűnözésnek is köszönhető. Erre reagál a környezet és a hatóságok elkülönítéssel, megszégyenítéssel és erőszakkal.

Tudjuk, a helyzet rövid távon megoldhatatlan. Távlati megoldásáról egy ötperces napirend utáni felszólalásban nem tudok beszélni. Az azonban tagadhatatlan, hogy sok roma polgártársunk joggal érzi magát üldözöttnek saját hazájában. Ha néhányan közülük az emigráció útját választják, azért a legkevésbé nekik lehet szemrehányást tenni, és legkevésbé az egész országot képviselő miniszterelnöknek van joga erre a Vigadóban mondott beszédében. S ami éppen ma a legfontosabb: senki sem gondolhatja komolyan, hogy valamiféle titkosszolgálati ármány áll amögött, ha a romák öntudatos képviselői itthon is és külföldön is arról beszélnek, hogy Magyarországon fenyegetett körülmények között élnek.

Évtizedeken át éltünk itt olyan viszonyok között, hogy sok mindent, ami nem tetszett a hatalmon levőknek, ellenséges titkosszolgálatok ármányának tudtak be. A Fidesz-kormány, a Fidesz-sajtó - mert hiszen a Magyar Nemzet a Fidesz lapja -, a Fidesz-televízió - mert hiszen a közszolgálati televízió s különösen annak A Hét című műsora a Fidesz műsora - idején megéltük, hogy újra ellenséges titkosszolgálatnak tulajdonítják a bajt, csak most nem az amerikai, hanem az orosz titkosszolgálat a bűnbak. Idáig jutottunk tizenegy évvel a rendszerváltás kezdete, két és fél évvel a Fidesz kormányra jutása után.

Köszönöm a figyelmet.

(18.40)