Felszólalás adatai

ÉKES JÓZSEF, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! 2004-2005-ben is jómagam elég sokat foglalkoztam a vidékfejlesztés kérdésével, amikor a parlamenten belül fölhívtam a képviselők figyelmét, hogy össze tetszenek keverni a vidékfejlesztést az agrártámogatással. Akkor is nagyon sokszor elmondtam, hogy ha ez a tendencia marad Magyarországon, akkor a globalizáció hatásai a kistelepülések beszűkülésével tulajdonképpen a városok egyfajta szociális feszültségét fogják előidézni.

A mai bizottsági ülésen megpróbáltam ebben a kérdéskörben úgy kifejteni a véleményemet - és itt talán Glatz Ferenchez is visszanyúlni egy kicsikét, hiszen képviselőtársam is beszélt róla -, hogy maga a vidékfejlesztés önmagában az Unió álláspontja szerint is a kistelepülések megtartóképességének a fokozása, tehát nem összekeverendő a mezőgazdasági tevékenységgel, hanem ebbe valóban beletartozik az intézményi hálózat megmaradása, iskolák, óvodák, kisposták kérdése, és sajnos ma Magyarországon pontosan a tendencia ezzel ellentétes.

A tavalyi évben a kormányzati oldalról zászlóra tűzték a vidékfejlesztés kérdését, ez a tavalyi év vége felé történt, amikor már kezdtek rádöbbenni arra, hogy Magyarországon a vidékfejlesztés kérdése sérül. De a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy ma még a térségi társulások szintjén sem kerültek kellőképpen bevonásra a civil szervezetek, a gazdasági élet szereplői, de ugyanez elmondható a megyei területfejlesztési tanácsokra is és legfőképp a regionális tanácsokra. Most ott tartunk, hogy a tanácsokon belül lesznek újabb tanácsok, annyian ülnek majd az asztal körül, hogy egy regionális tanácsülés időpontja is behatárolhatatlan, mert mindenki a saját véleményét el kívánja mondani.

Egy dologról elfeledkezünk, az előbb is elmondtam már, hogy egyrészt a regionális törvény, választójogi törvény módosítását is végre kell majd hajtani az új kormányzati ciklusban; valamint valóban azt a kérdést, hogy mi lesz a megyei önkormányzatokkal, azon keresztül a megyei területfejlesztési tanáccsal, hogy fog egyáltalán a regionális tanács felállni, a szervezeti, működési rendszere hogy fog kialakulni, a regionális tanácsok képviselőit választjuk vagy nem választjuk. Tehát most megalkotunk egy olyan vidékpolitikai tanácsot, amelynek konkrétan nem is fogalmaztuk meg a szerepkörét. Úgy nem fogalmaztuk meg a szerepkörét, hogy egyáltalán a globali-zációban, a globális hatásokban Magyarországnak milyen stratégiát kívánunk szánni, mit kívánunk egyáltalán tenni a kistelepülésekkel, hogy kívánjuk az ott élő embereket aktiválni, milyen programokat, milyen stratégiát vagy milyen célokat kívánunk a számukra, részükre megfogalmazni az Unió adta kereteken és lehetőségeken belül.

Úgy érzem, hogy van egy probléma, és ezt a problémát most jelenleg egy ilyen tanácsalakítási törvénnyel kívánjuk elfedni. Visszaemlékszünk arra is, hogy 2004-ben a kormánynak volt egy olyan törekvése, hogy az Unióban szerette volna elérni, ha a vidékfejlesztési támogatásokat át lehetett volna csoportosítani, vagy kérvényezte legalábbis annak az átcsoportosítását. Úgy érzem, hogy hibát hibára halmozunk, és az utolsó két vagy három hétben kívánjuk megfogalmazni, hogy egyáltalán mit is szánunk Magyarország vidékpolitikájának, azt milyen testületi rendszerrel és módszerekkel kívánjuk esetleg megalapozni, és kinek milyen hatáskört kívánunk biztosítani. Itt most vita van, hogy 400 megbízottja lesz-e újabban a térségi társulásoknak kifizetőhelyek biztosítása szempontjából, vagy pedig csak 200. Ez is gyorsított lépésben meg lett pályáztatva, most létrehozunk egy tanácsot, de tessék megmondani: mit kívánunk tenni a hazai tanyasi világgal, mit kívánunk tenni a vidékkel, a vidéken jelentkező tendenciákkal, ahol valóban az elsorvadás, az intézményi beszűkülések és talán az állampolgárok életterének a szűkítése folyik jelen pillanatban.

Ezt próbáltam én is érzékeltetni a bizottsági ülésen, és a 10:6-os szavazati arány tulajdonképpen a kisebbség részéről így fogalmazódott meg, aggályaink vannak, mert a vidékfejlesztés kérdését az uniós csatlakozás előtt már kellőképpen meg kellett volna fogalmaznunk.