Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar mezőgazdaság a történelem folyamán mindig is ismert és elismert volt Európa-szerte kiváló minőségű terményeiről. Napjainkban a magyar mezőgazdaságnak számos jelentős kihívással kell szembenéznie, ilyen tényező többek között a klímaváltozás, a sokszor kiszámíthatatlan, szélsőséges időjárás, a hosszú aszályos időszakok, a külföldi konkurencia és a gazdatársadalom elöregedése vagy éppen  amire Győrffy Balázs képviselőtársam is utalt  a sokszor túlbürokratizált szabályrendszer. Mindezek közül talán a gazdatársadalom elöregedése a legnagyobb kihívás itthon és az egész Európai Unióban, ugyanis a magyar gazdák 58 százaléka 55 év feletti, ezért a generációváltás elengedhetetlenül szükséges a magyar gazdatársadalomban, amely cél érdekében különösen fontos nagy erőkkel támogatni a fiatal gazdákat. Nagyon örülök, hogy számos olyan lehetőség, pályázat volt az elmúlt években a fiatal gazdák részére is, amely elindította ezt a folyamatot. Szükség van további lépésekre, ezt látjuk. Én az elmúlt évben, még a koronavírus-járvány előtt is számtalan alkalommal találkoztam, beszélgettem fiatal gazdákkal, például az európai parlamenti választási kampányban is, akik megerősítették azt, hogy az az irány, amerre elindultunk, az egy jó irány, és további szükséges döntéseket is javasoltak, amelyeket mind a Magoszon keresztül, mind az agrárkamara ifjúsági tagozatain keresztül el tudták juttatni a döntéshozók felé. Én azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy a mostani állapotban a fiatal gazdák aktívan szeretnének részt venni a saját jövőjük alakításában is, olyan módon is, hogy akár a két szervezeten, a Magoszon vagy a NAK-on keresztül el tudják juttatni a saját döntéseiket, a saját javaslataikat, a saját ötleteiket ebben a témában, amelyek aztán beépítésre kerülnek a különböző javaslatokba, például a maiba is.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A mi közös felelősségünk, hogy olyan programokat, képzéseket indítsunk, olyan lehetőségeket teremtsünk a magyar agráriumban, amelyek kedvet, motivációt és vonzó életpályát kínálnak a fiatalok számára a mezőgazdaságban. Ezen célkitűzés megvalósításában fontos lépcsőnek tartom az előttünk fekvő törvényjavaslatot, amelyet az Agrárminisztérium az érintett felek érdekeit szem előtt tartva, őket a tárgyalásokba bevonva, széles körű egyeztetések során alakított ki. Ezt sokszor, több alkalommal baloldali képviselőtársaim is kritizálták; hát, ha valahol, itt, ennél a törvénynél el lehet mondani, hogy a lehető legszélesebb körű egyeztetés történt meg ez előtt, hiszen a Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, az agrárkamara, a Gazdaszövetség, különböző fiatalgazda-egyesületek és -társaságok aktív közreműködésével alakították ki a most előttünk fekvő verziót.

A törvényjavaslatban átfogó adópolitikai, agrárigazgatási, valamint gazdaságiszerkezet-átalakítási törekvéseket találhatunk, amelyek mentén új, a XXI. századi elvárásoknak megfelelő, modern mezőgazdasági szabályozás jön létre. A törvényjavaslat változatlanul hagyja az őstermelő kategóriáját, amely a mezőgazdasági termelés legkisebb alanya, a 16. életévét betöltött mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő természetes személy működési formája. Jelenleg több mint 290 ezer személy rendelkezik érvényes őstermelői igazolvánnyal.

Új működési formaként kerül bevezetésre az őstermelők családi gazdasága, amely a jelenlegi közös őstermelői tevékenység és a jelenlegi családi gazdaság működési formák összevonásával jön létre. Az új szabályozás értelmében tehát az őstermelő mezőgazdasági tevékenységét kétféleképpen végezheti: vagy önállóan, vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként. Az őstermelők családi gazdasága olyan új működési forma lesz, amely legalább két őstermelő családtagból álló termelési közösséget jelent. Egy mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg csak egy őstermelők családi gazdaságának lehet a tagja.

A törvényjavaslat másik fő változása, hogy minden termelési kategóriában csökkenni fognak az adóterhek, és egyszerűbbé válik az adózás rendszere és folyamata. Azt gondolom, hogy mind az egyszerűsítés, mind pedig az adóterhek csökkentése olyan lépés, amely széles körű támogatást kell hogy élvezzen itt az Országgyűlésben is, hiszen az eddigi adócsökkentési folyamatot folytatva ebben a törvényjavaslatban is számos előremutató és jelentős adótehertől mentesítjük az őstermelőket. Az új szabályozással semelyik mezőgazdasági termelő nem járhat rosszabbul, hanem csak kedvezőbb helyzetbe kerülhet, ami hozzájárulhat a gazdaság fehérítéséhez is, ami szintén nem utolsó szempont.

A jelenleg háromféleképpen adózó őstermelői kategória helyett a törvényjavaslat szerint egy egységes, személyijövedelemadó-mentes kategória kerül kialakításra, amennyiben az őstermelői tevékenységből származó bevétel nem haladja meg az éves minimálbér ötszörösét. Az őstermelők családi gazdaságának adózása úgy alakul, hogy az átalányadó választásának lehetősége a minimálbér 40-szeresét kitevő bevételig lehetséges lesz, ennél magasabb bevétel esetén tételes költségelszámolást kell majd alkalmazni. A kedvezőbb adózási feltételek és az új őstermelők családi gazdasága forma egy lépcső a mezőgazdasági tevékenység adminisztrációs terheinek csökkentésére, kifehérítésére, az őstermelők megerősítésére és a gazdatársadalomban a régóta áhított és vágyott generációváltás megvalósítása felé.

Magyar Zoltán jobbikos képviselőtársam egy felvetésére szeretnék válaszolni  mert alapvetően ő is támogatólag nyilatkozott a törvény több passzusáról , hogy 2010-ben ki milyen alapról indult és ki mit gondolt a világról. Hát, képviselőtársam, önök többet változtak azóta, mint mi.

A KDNP-frakció támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)