A felszólalás szövege:

TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek a magasházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat alapvető célja az, hogy Magyarország területén az ország kiemelkedő természeti, táji, kulturális és épített környezeti értékeit elcsúfító toronyház ne épülhessen, hiszen településeink megjelenése a helyi kultúra részét képezi. Településképi szempontból ezért külön szabályozást és korlátozást indokolt érvényesíteni a toronyházakra. A törvényjavaslat által az ez irányú szabályozással és a vonatkozó egyértelmű alkalmazási szabályokkal az építési törvény kiegészítésre került. Az említett országos településvédelmi célok érvényesülését a vonatkozó alkalmazási szabályok és a hatálybalépéssel összefüggő átmeneti rendelkezések biztosítják.

Az Országgyűlés és bizottságai a törvényjavaslatot megtárgyalták, és olyan érdemi módosítási javaslatokat sikerült elfogadni, amelyek összhangban állnak a bürokráciacsökkentéssel, az adminisztratív terhek csökkenésével. A fejlesztések megvalósulásának gyorsaságát segítik, biztosítják a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások során építéssel érintett telkekre vonatkozóan, hogy az országos településrendezési és építési követelményektől eltérő egyedi beépítési szabályokat is meg lehessen határozni, valamint segítik az önkormányzatok településrendezési feladatainak ellátását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az értékes, illetve egyedi építészeti és arculati motívumok megóvása különösen fontos feladat, amelynek megvalósítását ez a törvényjavaslat egyértelműen szolgálja. Ezért arra kérem önöket, hogy hozzám és a Fidesz-KDNP-frakcióhoz hasonlóan támogassák azt. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. október 15-én a házszabály 62. §a alapján, vagyis a kivételes eljárásra vonatkozó szabályok szerint megtárgyalta a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosításáról szóló, T/2600. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 23 igen szavazattal, 8 nem ellenében, tartózkodás nélkül jogtechnikai pontosításokat tartalmazó összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz gazdasági kabinetje áttekintette a lakáskasszák és az otthonteremtési program működését, amely alapján megállapította (Arató Gergely: Gazdasági kabinet? A politikai bizottság döntött? Vagy mi történt?), hogy a program nem látja el azt a feladatát, amelyet a jogalkotó célul tűzött ki. A lakáskasszák működése teljesen egyoldalú, kihasználják az állami támogatást, de ők maguk semmilyen hozamot nem biztosítanak a szerződő állampolgárok részére a megtakarított befizetéseik után. (Bangóné Borbély Ildikó: A magánnyugdíjpénztárakról ugyanezt mondtátok!) A felelős gazdálkodás keretei között nem megengedhető (Z. Kárpát Dániel: Tolvajok!), hogy a gazdasági társaságok költségvetési forrás felhasználása útján ilyen módon jussanak többmilliárdos haszonhoz.

Fontos megjegyezni, hogy a lakás-takarékprogram mára egy, az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált. Miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakás-takarékpénztárakhoz. Ezzel szemben van egy 2015 óta működő otthonteremtési konstrukció, amelynek eredményessége és hatása messze meghaladja az eddigi állami támogatásokat is használó lakás-takarékpénztárakét. (Z. Kárpát Dániel: Hazudsz!) Erre való tekintettel szükséges lenne, hogy a kormány felmenő rendszerben vezesse ki a lakáskasszák állami támogatását, és helyette minden forrást az otthonteremtési programra fordítson. Az otthonteremtési programot ezzel párhuzamosan szélesíteni, bővíteni érdemes, hogy minél több család otthonteremtését segítse.

Érdemes kihangsúlyozni, hogy a lakás-takarékpénztáraknál már megkötött érvényes szerződéseket, illetve az eddigi befizetéseket a törvényjavaslat változtatásai nem érintik, azok a megkötött szerződéseknek megfelelően működnek, és az állami támogatás a futamidő végéig jár.

Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket, hogy a felelős gazdálkodás követelményének érvényre juttatása érdekében támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Ígérem, nem használom ki a 15 percet. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. október 25-én tartott ülésén megtárgyalta a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló T/869. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot, az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett fogadta el. Mint ismert, a 2015. évet megelőzően több, napi fogyasztási cikket értékesítő nagykereskedelmi vállalkozás a nyereséges működés mellett a magyarországi eredményeit, valószínűleg adóoptimalizálás miatt folyamatosan negatívan mutatta ki, ezzel jelentős mértékben megkárosítva a magyar költségvetést. A kormány, felismerve a tisztességtelen szándékot, bevezette a veszteséges működés tilalmát.

E szabályozás értelmében az a gazdasági társaság, amely nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 15 milliárd forintot, de az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív, a második üzleti évi beszámolójának elfogadását követően nem folytathat többet napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó tevékenységet.

A 2015. évben hatályba lépő rendelkezés vitathatatlanul sikeres, hiszen az addig negatív eredményt produkáló cégek azóta pozitívan zárják a gazdálkodásukat. Van olyan cég, amelynek eredménye már meghaladta a 8 milliárd forintot.

Sajnos, a fenti eredmények ellenére az Európai Bizottság úgy látta, hogy a szabályozás nincs összhangban egyes uniós rendelkezésekkel, ami miatt kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálta a magyar szabályozást. A kormány folyamatosan kiállt a szabályozás mellett, de a Bizottság nem tántorított, ezért szükséges az előttünk fekvő módosítás.

Remélhetőleg azok a cégek, amelyek a szabályozásnak köszönhetően pozitív eredményt produkálnak, nem fognak ismét a helytelen útra lépni. Amennyiben mégis ezt tennék, biztosíthatom a tisztelt Házat, megtaláljuk a módját annak, hogy újra ösztönözzük ezeket a vállalatokat. Kérem képviselőtársaimat, holnap támogassák a módosító javaslatot. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2018. július 12-én (sic!) tartott ülésén megtárgyalta a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/3375. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta. Elnök úr, csak jelzem, hogy a július vélhetően elírás, ez természetesen a mostani, novemberi ülésről szól.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány stratégiai célként tűzte ki a turisztikai szektor digitalizációját, az innovatív technológiai megoldások és folyamatok kialakítását, valamint a digitális attitűd fejlesztését. A modern kor elvárásai miatt az első kötelező technológiai lépés a szálláshely-szolgáltatáshoz használt alkalmazások korszerűsítése.

A jövőben a szálláshelyek által kötelezően használandó digitális alkalmazásokon keresztül rendeződnének a szálláshely-szolgáltatás során keletkezett aggregált és deperszonizált statisztikai adatok a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ felé. A szálláshely-szolgáltató kötelezettsége a technológiailag megfelelő szálláshelykezelő szoftver használata, s annak napi szintű vezetése. A szálláshelykezelő szoftver meghatározott adatokat képes tárolni saját adatbázisában, és meghatározott feltételek szerint elektronikus úton statisztikai adatokat továbbít a rendszer számára. A szálláshelyek vendégei esetében a szálláshely-szolgáltatók érdeke, hogy a vendégek adatait megbízható, biztonságos helyen tárolják, valamint a vendég adatait az idegenrendészeti hatóság részére is átadhassák.

(17.30)

Mindez Európában nem egyedülálló megoldás, Ausztriában és Németországban valamennyi vendég adata  a hazai javaslathoz hasonlóan  rögzítésre kerül, elektronikusan az arra feljogosított szervek számára megismerhető. Külföldi vendégek esetében hasonló szabályozás áll fenn Franciaországban és Szlovákiában is.

Minden esetben a vendégek adatait a rendőrség, idegenrendészeti szervek ellenőrizhetik. A törvényjavaslat mindezek mellett pontosítja a kiemelt turisztikai beruházások esetében a vagyonkezelői joggal kapcsolatos rendelkezéseket is.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat lehetővé teszi a turizmus, egy olyan rendszer megvalósítását, amely megfelel a modern kor elvárásainak, ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 22-én tartott ülésén megtárgyalta a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló T/3374. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. OGY-határozat 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja a jogalkalmazást érintő, azt segítő adminisztratív terhek csökkentése, a 2018. április 15-től bevezetett elektronikus közbeszerzés szabályainak törvényi szinten történő rendezése, az intézményeket érintő változások, valamint a közbeszerzések felügyeletét erősítő intézkedések bevezetése. Ezenkívül a javaslat a közbeszerzési törvénnyel kapcsolatban érkezett egyéb tapasztalatokra is reflektálva kisebb módosításokat is eszközöl. 2018. április 15-től kezdődően a közbeszerzési és a koncessziós beszerzési eljárásokat elektronikus úton, a Miniszterelnökség által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszer, az úgynevezett EKR igénybevételével kell lebonyolítani. Az elektronikus közbeszerzési rendszer felállításának és alkalmazásának kiemelt célja a közbeszerzési eljárások átláthatóságának fokozása, az eljárások gyorsabb lefolytatása, az eljárási cselekmények egyszerű véghezvitele, az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint a közbeszerzési eljárások ellenőrzésének támogatása.

A törvényjavaslat következő fontos célja az uniós jogból fakadó jogalkotási kötelezettségnek való megfelelés. Az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló 2014/55/EU irányelv előírja a vonatkozó európai szabvány szerint kiállított elektronikus számlák fogadását és feldolgozását a tagállamok ajánlatkérői részéről. 2019. április 18-ai hatállyal a módosítás értelmében építési beruházások esetén kivezetésre kerül a szabályozásból az alvállalkozói teljesítés korlátozására vonatkozó rendelkezés, elsősorban az uniós bírósági joggyakorlatra figyelemmel.

Ezek alapján a törvénytervezetnek nem lehet más célja, mint a közbeszerzési eljárások lefolytatását segítő, azokat gyorsító és egyszerűsítő eljárási megoldások bevezetése, az egyszerűsítés és a gyorsítás pedig egyúttal hozzájárul az uniós forrásból megvalósuló projektek hatékonyabb megvalósításához is. Mindezek ismeretében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 22-én tartott ülésén megtárgyalta a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2924. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. számú országgyűlési határozat 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Képviselőtársaim! A tárgyalt törvényjavaslat egyrészt a foglalkoztatói nyugellátást szolgáló intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szól, másrészt az értékpapírosítási rendelet jogharmonizációját valósítja meg. Ezenfelül kisebb módosításokat tartalmaz a pénzpiaci alapokról szóló rendeletnek, a prospektusrendeletnek, az európai kockázati tőkealapokról szóló, valamint az európai szociális vállalkozási alapokról szóló rendeletnek történő megfelelés érdekében.

Európa-szerte szükség van magas szintű átfogó szabályozásra a nyugdíjkonstrukció tagjai és ellátottjai védelme, valamint a biztonságos, határokon átnyúló ellátás megkönnyítése érdekében. A törvényjavaslat kiemeli a tájékoztatás fontosságát a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények tagjai számára. Az értékpapírosítást tekintve az új szabályok segítséget nyújtanak a befektetőknek, új beruházási lehetőségeket segít elő, és további finanszírozási forrásokat biztosít a gazdaságban.

(18.50)

Összességében elmondható, hogy a törvényjavaslat a foglalkoztatói nyugellátás és az értékpapírosítás terén is előremutató, ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a benyújtott javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 29-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló T/3295. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta. Az előttünk fekvő törvényjavaslat több szabályozási területet érintően tartalmaz pontosításokat és előremutató rendelkezéseket egyes közlekedési tárgyú kérdésekben. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat több ágazati szabályozás módosítását foglalja magában, emellett az indítvány egyik lényeges pontja az úgynevezett vasúti csomag, amellyel az európai uniós tagságból fakadó jogharmonizációs elvárásoknak teszünk eleget. Az előterjesztés célja a közlekedési szakterületen szükségessé vált törvényi szintű módosítások átvezetése a hatályos szabályozásban. A módosítások a közlekedési infrastruktúra, a beruházások hatékonyabb megvalósítását, a meglévő szabályozási környezet korszerűsítését szolgálják.

A javaslat egyebek mellett az autóbuszos személyszállítási piac eredményes és zavartalan működése, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése érdekében piacfelügyeleti tevékenység bevezetésére tesz javaslatot. Az intézkedéssel a hazai vállalkozások egy rendezett, szabályozott piacon való működés mellett időben fel tudnak készülni a 2019-ben megnyíló autóbuszos közúti személyszállítási piacon való működés követelményeire. A törvényjavaslat kiterjed az autóvezetés oktatására, valamint a vizsgáztatásra és a vizsgabiztosokra vonatkozó rendelkezésekre is.

A kormány számára fontos, hogy Magyarországon a közlekedési ágazatokban biztosítva legyen a folyamatos fejlődés. A törvényjavaslat számos olyan intézkedést és pontosítást tartalmaz, amelyek valamennyi ágazatban javítják a hazai közlekedés feltételeit, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a benyújtott indítványt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2018. december 6-án tartott ülésén megtárgyalta az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló T/3624. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a Házbizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.Az önök előtt fekvő törvényjavaslat több lényeges módosítást tartalmaz az energetikával és a klímapolitikával kapcsolatban. A bányászat tekintetében a törvény javasolt módosítása a bányászati tevékenységgel kapcsolatos szabályozást finomítja. Egyes kérdésekben, például a fizetési kötelezettségek nemteljesítése esetén szigorítja a rendelkezéseket, más részkérdésekben, többek között a termálvízzel kinyert szénhidrogének kapcsán egyértelműsítő, illetve versenynövelő intézkedésekkel segíti az ágazati szereplők helyzetét.

A javaslat a távhőszolgáltatás, a villamosenergia-ellátás, illetve a földgázellátás terén számos, esetenként az egyes ellátási nemek szabályozásán párhuzamosan átvezetett módosítást tartalmaz. Mindhárom területen megvalósítaná egyes eljárásrendek, többek között a panaszeljárások vagy egyes cégjogi események eljárásrendjének egységessé tételét.

A társasági adóról és az osztalékról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása a villamos energiáról szóló törvényben bevezetésre kerülő kiegyenlítő fizetések rendszeréhez kapcsolódó adózási tárgyú előírások megteremtését szolgálja, emellett kapcsolódik a földgáz téli rezsicsökkentésével összefüggő kifizetésekhez is.

Tisztelt Országgyűlés! A klímavédelem terén is számos előremutató javaslatot hoztunk a tisztelt Ház elé. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosításával nemcsak a hatósági ellenőrzési jogosítványok erősödnek meg, hanem a létesítményüzemeltetők, az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvénnyel pedig a hazai kis- és középvállalkozások terhei, elsősorban bürokratikus terhei csökkennek.

Mindezekre tekintettel kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen.

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 29-én tartott ülésén megtárgyalta az állami vagyongazdálkodással és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes önkormányzati vagyont érintő rendelkezésekről szóló T/3369. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta.A törvényjavaslat egyik alapvető célja a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság fejlesztési banki tevékenységi kereteinek kiszélesítése annak érdekében, hogy az MFB Zrt. hatékonyabban láthassa el a kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosításához kapcsolódó feladatait.

Az indítvány a nemzeti vagyonnal és a nemzeti vagyongazdálkodással kapcsolatos módosításokat tartalmaz, amelyek célja az egységes jogértelmezés érdekében szükséges módosító rendelkezések megalkotása, valamint az elmúlt időszakban a nemzeti vagyont, a vagyongazdálkodás szereplőit érintően bekövetkezett változások jogszabályi átvezetése.

A helyi önkormányzatokat érintően az önkormányzati törvény módosítása az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásnak az önkormányzati vagyon ingyenes átruházására vonatkozó szabályait egészíti ki. A módosítás bővíti az ingyenes vagyonátruházás kedvezményezettjeinek körét az egyházzal, az egyházi jogi személlyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, a Magyar Művészeti Akadémiával, továbbá a közhasznú szervezetekkel, az állami vagyon ingyenes átruházására vonatkozó szabályokkal összhangban.

A módosító rendelkezések a fentiek mellett azt is tartalmazzák, hogy az önkormányzati vagyon ingyenes átruházására vonatkozó döntés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a képviselő-testület e tárgyban döntését minősített többséggel hozza meg.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat további célja, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezete hatékonyabban láthassa el intézményvédelmi feladatait a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjainak ellenőrző befolyása alatt álló szervezetek tekintetében is, így a törvényjavaslat biztosítja az integrációs szervezet részére a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan is az irányelvi szabályozói kompetenciát, a jogszerű működés biztosítása érdekében.

Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.  Varga Szimeon tapsol.)

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság 2018. december 6-án tartott ülésén megtárgyalta az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló T/3367. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta. A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarországon az állami magasépítési beruházásokat új rendszerben kell előkészíteni és megvalósítani. Ehhez nemcsak az állami beruházások új koncepciójának kidolgozására van szükség, hanem olyan szervezet létrehozására is, amely képes garantálni az állami érdekek teljes körű szem előtt tartása mellett a költséghatékony, határidőre történő, és mind esztétikailag, mind funkcionálisan kiemelkedő értéket képviselő építési beruházások végrehajtását.

A kormány arra tesz javaslatot, hogy az állam egy bizonyos összeghatár felett a magasépítési beruházásokat új, a felelősségi köröket egyértelműen meghatározó struktúrában valósítsa meg, ehhez a beruházás valós bekerülési költségének meghatározását követően kerüljön csak biztosításra a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrás, továbbá kerüljön kijelölésre egy speciális jogállású jogi személy, a beruházási ügynökség önálló költségvetési forrással, a beruházások előkészítési folyamatának koordinálására és kivitelezési szakaszának lefolytatására.

Az új magasépítési beruházási koncepció része, hogy a megvalósult beruházás működtetéséért, vagyonkezeléséért felelős szervezet a beruházás megvalósításának az elején kerüljön kijelölésre, és vegyen részt a beruházás előkészítésében és kivitelezésében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság 2018. december 6-án tartott ülésén megtárgyalta a Nemzeti Eszközkezelő-programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló T/3604. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett elfogadta. A 2007-2008. évek gazdasági válsága következtében a devizahitellel rendelkező ingatlantulajdonosok jelentős hányada devizacsapdába került. Az akkori kormány abban az időben nem fordított kellő figyelmet a devizahitelesek kialakult helyzetére, emiatt sokan elvesztették a lakhatásukat biztosító otthonukat.

2011. május 30-án a Fidesz-KDNP-kormány által bejelentett otthonvédelmi akcióterv pontjai között szerepelt a szociálisan legrászorultabb hiteladósok lakásának megvásárlása érdekében a Nemzeti Eszközkezelő felállítása. Ez alapján a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény rendelkezései szerint a magyar állam gondoskodott a szociálisan leginkább rászorult természetes személy hiteladós lakhatását biztosító lakóingatlan megvásárlásáról, ezt követően továbbra is biztosította a hiteladós és a vele egy háztartásban élő személyek lakhatását a megvásárolt lakóingatlanban bérleti díj fizetése ellenében. Ezeknek a feladatoknak az állam a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságon keresztül tesz eleget. A gazdaságban bekövetkezett pozitív változások hatására 2018ban a kormány úgy döntött, hogy a jelen törvényjavaslat kezdeményezésével további segítséget nyújt a Nemzeti Eszközkezelő-programban részt vevő természetes személyek számára azáltal, hogy biztosítja számukra az otthonteremtés lehetőségét. A kormány célja, hogy visszaadja a bajba jutott embereknek a lakásaikat, amelyeket korábban a bankok elvettek tőlük.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. április 1-jén tartott ülésén megtárgyalta a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló T/5565. számú törvényjavaslatot. A bizottság az összegző jelentést 24 igen szavazattal, 12 nem szavazat ellenében elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja a törvényjavaslattal a tőkepiac élénkülésének megvalósítása a megfelelő eszközökkel, amelyhez célszerű, hogy a tőzsde az értékpapírosítás térnyerését elősegítendő, szakmai támogatást nyújtó gazdasági társaságot alapíthasson. A javaslat lehetővé teszi, hogy a tőzsde értékpapírosítást elősegítő tanácsadói tevékenységet végző gazdasági társaság alapításában és működtetésében vállaljon szerepet. A törvényjavaslat ugyanis új tőkepiaci megoldások alkalmazását kívánja elősegíteni, és egyúttal hozzá kíván járulni a kis- és közepes vállalkozások kötvénykibocsátásához. Az ilyen társaságban történő tulajdonszerzés egyfajta kivételes lehetőségként a felügyelet engedélyével és ellenőrzésével valósítható meg. A társaság működtetése során kiemelt figyelmet kell fordítani az értékpapírosítással érintett befektetők érdekeinek védelmére.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat elfogadása hozzájárul a tőkepiac élénküléséhez, ezért kérem önöket, hogy támogassák az indítványt. Köszönöm a figyelmet.

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. november 28-án tartott ülésén megtárgyalta a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint az egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetére szükséges módosításáról szóló 2019. évi XV. törvény módosításáról szóló T/8027. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, nem és tartózkodó szavazat nélkül, egyhangúlag elfogadta. A Törvényalkotási bizottság ülésén vitára egyáltalán nem került sor, hiszen mindent el kell kövessünk annak érdekében, hogy Nagy-Britannia Európai Unióból történő esetleges rendezetlen kilépése esetén a Magyarországon élő brit állampolgárok rendezett körülmények között tudjanak itt tartózkodni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbiekben elhangzottakra figyelemmel megállapíthatjuk, hogy a törvényjavaslat elfogadása kimondottan szükséges, és valamennyi frakció támogatja, ezért kérem szíves támogatásukat a törvényjavaslat elfogadásához.

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. november 28-án tarott ülésén megtárgyalta az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló T/8038. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja, hogy az ingatlan belterületbe vonása miatti értéknövekedésből adódó pénzügyi spekulációt megszüntesse egy új fizetési kötelezettség, a spekulációs illeték bevezetésével. Egy ingatlan forgalmi értéke a belterületbe vonás után jelentősen megnő. Ezen tranzakciók mögött az a kizárólagos cél is állhat, hogy a külterületi ingatlant annak megvásárlása után belterületbe vonják, majd pedig jelentős haszonnal továbbértékesítsék.

A kormány törvényjavaslata szerint visszterhes vagyonátruházási illetéket kellene fizetni annak az ingatlantulajdont vagy vagyoniértékűjog-jogosultságot eladónak, akinek az ingatlanát a tulajdonjoga, vagyoni értékű joga jogosultságának fennállása alatt, de legkésőbb az értékesítést megelőző tíz éven belül, de legkorábban 2020. február 1-jét követően külterületi ingatlanból belterületté minősítették.

Tisztelt Ház! Az elhangzottak ismeretében kijelenthető, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó célokat szolgál, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. december 5-én tartott ülésén megtárgyalta a közbeszerzésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/8039. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 4 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat fő célja az egyszerűsítés és a gyorsítás, az adminisztratív terhek további csökkentése, a szabályosság növelése az uniós források pénzügyi korrekciójának megelőzését és a kockázatok csökkentését szolgáló szabályok útján, valamint a felelős közpénzfelhasználás garanciáinak erősítése. A mostani törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a jövőben a problémákat még inkább az elektronikus közbeszerzés útján lehessen kezelni. A következő évek tervei között szerepel ennek megfelelően a közbeszerzési eljárások folyamatának aktív támogatását jelentő EKR-funkciók megvalósítása, amelyek valós és érdemi adminisztratív tehercsökkentést jelenthetnek, mivel részben leveszik az ajánlatkérők válláról az adminisztratív terheket.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat előremutató rendelkezéseket tartalmaz a közbeszerzések és a közbeszerzési eljárások időtartamát illetően, valamint erősíti a felelős közpénzfelhasználás garanciáit, amelyek véleményem szerint mindenki által támogatandó törekvések, ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a benyújtott törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. december 5-én tartott ülésén megtárgyalta a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló T/8040. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a látvány-csapatsportágakat képviselő szövetségeknek, egyesületeknek, alapítványoknak biztosít lehetőséget beruházásra, fejlesztésre azoknak, akik az eddigi jogszabályok értelmében a szükséges önerőt nem tudták előteremteni a fejlesztéseikhez. A törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy az országos sportági szakszövetségek a sportági stratégiákkal összhangban végzett sportági létesítményfejlesztéseket százszázalékos támogatási intenzitás keretében valósítsák meg, emellett kimondja, hogy a tárgyieszköz-beruházást az adott tárgyieszköz-beruházásra vonatkozó első támogatási igazolás kiállítását követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított hatodik támogatási időszak végéig kell üzembe helyezni.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadásával további fejlesztések végrehajtására nyílik lehetőség, amely véleményem szerint mindenki számára támogatandó, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2019. december 5-én tartott ülésén megtárgyalta a T/8021. számú, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat jelentős változásokat tartalmaz a jelenleg hatályos járulékszabályozáshoz képest. A törvényjavaslatnak köszönhetően egy törvényi szintű jogszabályban újraszabályozásra kerül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, a végrehajtását szolgáló  a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) számú  kormányrendelet alapján. Erre azért van szükség, hogy a széttöredezett szabályozást egységes törvényi szintű szabályrendszerben leegyszerűsítsük, így egységes elvek mentén lesz kialakítható a járulékszabályozási rendszer.

A törvényjavaslat értelmében az eddigi négy járulék helyett egyetlen járulékot kell a munkavállalók után fizetni, azaz egységesítjük a jövedelmeket terhelő járulékokat. Mentesítjük a nyugdíjas munkavállalókat a járulékfizetési kötelezettség alól; kedvezőbbé tesszük a gyermekeket nevelők számára a járulékkedvezmény igénybevételét; pontosítjuk az egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó szabályokat, és javaslatot teszünk olyan módosításokra, amelyek a járulékrendszer működését igazságosabbá teszik; kiszűrjük a rendszerből a potyautasokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy a törvényjavaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek több esetben járulékteher-csökkentést jelentenek; mérséklik az adminisztrációt, valamint egyszerűbben követhető szabályok révén segítik az érintett piaci szereplők és állami szervek mindennapi jogalkalmazását. Mindezek tükrében kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

(19.20)

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. december 5-én tartott ülésén megtárgyalta a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/8028. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés!

ELNÖK: Bocsánat, kedves képviselő úr, úgy gondolom, hogy egy másik bizottsági jelentést olvas most fel. Ellenőrizzük! (Törő Gábor: A 8028-ast.) A T/7842. számú törvényjavaslatról van szó, tisztelt képviselő úr. (Balczó Zoltán: Mindegy.  Törő Gábor: Elnézést, elnök úr, akkor kezdem elölről.) Köszönöm. Öné a szó, képviselő úr.

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. december 5-én tartott ülésén megtárgyalta a pénzügyi közvetítőrendszert, valamint az államháztartást és a gazdasági stabilitást érintő egyes jogszabályok módosításáról szóló T/7842. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat tartalmazza többek között az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alap szétválasztásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket, a prospektusrendelettel kapcsolatos módosításokat, valamint további pontosításokat foglal magában az ágazati EU-s jogszabályok, például a jelzáloghitelekről szóló irányelveknek, valamint a központi értéktárakra vonatkozó rendeletnek történő megfelelés érdekében. A javaslat mindezek mellett kitér az államháztartásról szóló törvény, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítására is.

A törvényjavaslat további célja, hogy az EU tagállamainak túlnyomó részében, így Magyarországon is meghatározó banki finanszírozáson alapuló rendszer mellé a tőkepiacról történő finanszírozás is felzárkózzon, a vállalkozások diverzifikáltabb forrásokból juthassanak tőkéhez bárhol az Európai Unióban. Fontos az is, hogy a befektetőknek olyan további lehetőségek kínálkozzanak, amelyek révén a pénzüket úgy hasznosíthatják, hogy ezáltal fokozzák a növekedést és a munkahelyteremtést.

Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat számos előremutató rendelkezést tartalmaz mind a pénzügyi közvetítőrendszert érintően, mind pedig a gazdasági stabilitás további növelése érdekében, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a benyújtott javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Az előbbi napirendnél meggyőződtem arról, hogy elnök úr figyel.

ELNÖK: Mi pedig meggyőződtünk arról, hogy más is. Tessék!

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. december 5-én tartott ülésén megtárgyalta a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/8028. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A kormány mindig elkötelezett volt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés mellett, és következetesen törekszik a gazdaság fehérítésére is. A benyújtott törvényjavaslat ezen fenti célok megvalósítását szolgálja. Egyrészről átültetésre kerülnek a magyar jogrendszerbe az Európai Parlament és a Tanács 2015/849. irányelvének felülvizsgálata során alkotott új intézkedései, másrészről pedig az Európai Bizottság javaslata nyomán az Európai Parlament és a Tanács egy új, a 2018/843. irányelve a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szintén a magyar jogrendszer részét fogja képezni.

Tisztelt Ház! Úgy vélem, hogy az új törvény megalkotása nagyban hozzájárul a pénzügyi rendszer védelméhez, a bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosására és a terrorista szervezetek pénzügyi támogatására irányuló kísérletekkel szemben, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák majd az indítványt. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. december 9-én tartott ülésén megtárgyalta a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló T/8441. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 11 nem szavazattal és nulla tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat célja az előadó-művészeti szervezetek működéséhez szükséges források biztosítása az aránytalanságok elkerülésével, valamint a közpénzből történő finanszírozás transzparens, világos és igazságos helyzetet teremtő szabályozása. Az elmúlt időszakban egyes állami, illetve önkormányzati forrásokból is működő előadó-művészeti szervezetekben napvilágot látott köztörvényes, nem pénzügyi jellegű visszaélések gyanúja miatt is indokolttá vált a felelősségi viszonyok tisztázása. A szabályozást szintén indokolttá teszi az is, hogy a kormány növelni kívánja a kultúrára és az előadó-művészetre fordítandó költségvetési források mértékét.

Tisztelt Ház! A kultúra horizontális jellegére tekintettel szükségesnek bizonyul az egyes kulturális ágazatok feladatainak összehangolása. Mindezekre tekintettel a Ház asztalán fekvő javaslat lefekteti a nemzeti kultúráért való összefogás fóruma létrehozásának és működésének szabályait.

A javaslat meg kívánja teremteni a nemzeti kultúrát szolgáló intézmények fenntartásával kapcsolatos részletkérdéseket és a közös működtetés lehetőségét. A nemzeti kultúra záloga a nemzeti összefogás, éppen ezért az értékek létrehozásában, megőrzésében és azok közvetítésében szektortól függetlenül számítani kell a nemzet valamennyi tagjának aktív részvételére. Az elhangzottakra tekintettel kijelenthető, hogy a törvény hatálya alá tartozó tevékenységekkel szemben alapvető elvárásként jelenik meg a nemzet megmaradásának, jólétének és gyarapodásának érdekében kifejtett cselekedetek védelmezése.

Az ismertetett okok miatt tehát a javaslat támogatandó. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. május 28-án tartott ülésén megtárgyalta a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló T/10217. irományszámú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta.

(Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben Szabó Sándor váltja fel.)

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság célja, hogy a magyar exportőrök számára hatékony finanszírozási és biztosítási konstrukciót szolgáltasson. Az Eximbank és a Mehib küldetése, hogy gazdaságpolitikai ösztönző eszközként támogassa a hazai exportáló vállalkozásokat, elősegítve a munkahelyek megőrzését, a foglalkoztatás növekedését és a magyar exportkapacitások bővülését.

A törvényjavaslat célja, hogy az Eximbank bel- és külföldi kockázati- és magántőkealap mellett ingatlanalap alapításához vagy ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódóan is jegyezhet befektetési jegyet. Az Eximbank ingatlanalapokba történő tőkebefektetéssel finanszírozni tudja a hazai ingatlanfejlesztéssel foglalkozó társaságokat azáltal, hogy azok ezen alapok tőkéjéből akár a határainkon kívüli területeken vásárolt ipari, idegenforgalmi, irodai ingatlanok fejlesztésében, üzemeltetésében kapjanak szerepet, összhangban a kifektetési politikában meghatározott célokkal.

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosítása technikai jellegű, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény 2020 januárjában végbement módosításai teszik szükségessé a változtatásokat.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat előremutató rendelkezéseket tartalmaz, hiszen a nemzeti exportstratégia célkitűzései között szerepel, hogy 2030-ra közép-európai viszonylatban a leggyorsabb és leginkább piaci igényekre szabott exportfinanszírozási rendszer jöjjön létre Magyarországon. Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatandó. Köszönöm a figyelmüket.

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. május 28-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzésére vonatkozó európai uniós jogi szabályozás módosításával összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/10310. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 6 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A tárgyalt törvényjavaslat célja a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 1991. június 1-jei 91/477/EKG tanácsi irányelv módosításából adódó jogharmonizációs kötelezettségnek való megfelelés. Ennek érdekében a javaslat alapvető változtatásokat vezet be a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvényben, és ezekkel összhangban módosítja a szabálysértési törvényt és a Btk.-t is. Az uniós követelményeknek megfelelően a tűzfegyverek körébe bekerülnek a hatástalanított lőfegyverek is, így rájuk szigorúbb szabályok vonatkoznak majd a megszerzés, tartás, tárolás szempontjából.

2023. január 1-jétől csak szigorúbb technikai kritériumoknak megfelelő gáz- és riasztófegyvereket lehet majd szabadon forgalomba hozni, így a gumilövedék kilövésére is alkalmas önvédelmi fegyvereket már nem. Szintén szigorodnak a fegyvertartási engedélyek kiadási és felülvizsgálati szabályai, illetve a fegyverszerzési szabályok az engedélyezett maximális tárkapacitás, továbbá az életkor vonatkozásában. A kereskedelem biztonságának növelése érdekében az új szabályok szerint a kereskedőknek hatósági jelentési kötelezettsége keletkezik, ha jellegüknél vagy nagyságrendjüknél fogva gyanús fegyvertranzakciókat észlelnek, illetve konkrét érintettség esetén egyoldalúan visszautasíthatják az ilyennek ítélhető ügyletek teljesítését.

Nem sorolom tovább a tervezett változtatásokat. A javaslat egészét tekintve látható, hogy az előterjesztő az uniós irányelveknek csak azokat a részleteit ülteti át a hazai jogrendbe, amit a szabályozás a tagállamoktól feltétlenül megkövetel. Látszik az igyekezet abban az irányban, hogy a kötelezettségeknek mértéktartóan és a lehetőségekhez mérten a jelenlegi szabályokat minél csekélyebb mértékben módosítva tegyünk eleget, hiszen a jelenlegi szabályozási keretek megfelelőek, kifejezetten jól szolgálják a lakosság biztonságát, hiszen kellő egyensúlyt teremtenek a fegyvertartás iránti különféle igények és a közbiztonság megkívánta korlátozások viszonyrendszerében.

Az EU által megkívánt szigorítások mértéktartó bevezetése mindenképpen növelni fogja az illegális átalakításokkal az emberi élet kioltására alkalmassá tett fegyverekkel szembeni védelmünket és a legális fegyverkereskedelem biztonságát, anélkül, hogy túlzottan leszűkítené a fegyverbirtoklás és -használat lehetőségeit az önvédelem, a sportlövészet vagy akár a színház- és filmművészet területein.

Tisztelt Ház! Az elhangzott érvekre tekintettel a benyújtott törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm, hogy meghallgattak.

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök Úr! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2020. május 28-án tartott ülésén megtárgyalta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló T/10316. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban szeretném önöknek elmondani, hogy a polgármesteri összeférhetetlenség vonatkozásában a „Magyar falu” program egy olyan társadalompolitikai, nemzetpolitikai, fejlesztéspolitikai és demográfiai célokat meghatározó intézkedéscsomag, amely minden alapprogramjában teljes egészében kifejezi, hogy a kormány elhivatott a magyar települések fejlődése, jelen esetben különösen a kistelepülések fejlesztése iránt. A „Magyar falu” program példa nélküli, mert a rendszerváltozás óta az első olyan lényeges, a vidéki Magyarország és a kistelepülések felemeléséért indított program, ami teljes egészében magyar forrásból valósul meg.

Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a kistelepülések által felvetett problémákra folyamatosan reagálnak a kiírások, és a kormányzat is igyekszik úgy kialakítani a jogi környezetet, hogy a „Magyar falu” program által a kistelepülések még ütemesebben fejlődhessenek azért, hogy a vidéki élet ne életminőség közötti, hanem életstílus közötti választás legyen.

A Nemzeti Együttműködési Alap keretében kiírt, a civil szervezetek hatókörét, tevékenységét, bevételét, adománygyűjtő tevékenységét is figyelembe vevő pályázatok száma évről évre növekszik. A kollégiumok által kiírt pályázatok kiemelt figyelmet fordítanak az értékteremtő és a valódi társadalmi beágyazottsággal rendelkező egyesületek és alapítványok működésének és szakmai tevékenységének támogatására.

A jelenlegi módosító rendelkezés az 5 ezer fő és az az alatti lakosságszámú településeken működő civil szervezetek számára teremti meg a támogatási lehetőséget abban az esetben, ha a szervezet vezető tisztségviselője egyben polgármester is. A helyi hatókörű, jellemzően a települések jövőjéért, hagyományai megőrzéséért, a helyi családok megsegítésért, a szabadidő hasznos eltöltéséért tevékenykedő civil szervezetek a szervezetek bejegyzéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez sok esetben a helyi önkormányzatok segítségét kérték, a helyi sajátosságokról legteljesebb információval rendelkező polgármesterek pedig vezető szerepet vállaltak ezen szervezetekben. Ez is lehet az oka annak, hogy a polgármesterekkel közvetlenebb kapcsolatba kerülnek a civil szervezetek is, sőt sokszor a polgármesterek maguk civil szervezeti vezetők, így aktív részesei a civil életnek is.

Mindezek alapján indokolt, hogy a helyi sajátosságok miatt kialakult civil szervezeti felépítés ne jelentsen hátrányt az 5 ezer fő és az az alatti lakosságszámú településeken működő civil szervezetek számára a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásai esetében.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat támogatandó, hiszen az nagymértékben segíti a vidéki kistelepüléseken élő polgárok önszerveződéseinek, azaz a civil szervezeteknek az erősödését. Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)