Felszólalás adatai
240. ülésnap (2001.11.12.), 5-8. felszólalás | |
---|---|
Felszólalás oka | Napirend előtti felszólalások |
Felszólalás ideje | 9:04
|
Felszólalások: 1-4 5-8 9-12 Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes úr, Fidesz-Magyar Polgári Párt.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány hónappal ezelőtt a szocialisták és a szabad demokraták elhatározták, hogy politikai céljaik elérése érdekében összehangolt támadással szétzúzzák a magyar állampolgároknak az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hitét. (Felzúdulás az MSZP soraiban.) Úgy döntöttek, hogy lépésről lépésre megingatják a bűnüldöző szervekbe vetett közbizalmat, lejáratják a rendőrséget és az ügyészséget, fenyegetésekkel megfélemlítik a nyomozó hatóságok tagjait.
Nézzük, mit is tettek eddig! MSZP-s képviselők, Tóth Károly, Katona Béla, Göndör István egymást követő interpellációkban támadták a legfőbb ügyészt, hogy sulykolásos módszerrel elhitessék a polgárokkal: "Magyarországon differenciált bűnüldözési gyakorlat alakult ki, a rendőrség és az ügyészség megkülönböztetett intézkedéseket alkalmaz egyesekkel szemben." Ezeket a szavakat Göndör Istvántól idéztem.
Szalay Gábor SZDSZ-es képviselő további részleteit adta elő az előre eltervezett támadásnak: "Az igazságszolgáltatás moralitása megrendült, hiányossá vált a hitele" - mondta, majd tovább fokozta - "a magyar igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hit és bizalom megbukott."
Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom elleni utolsó döfést Magyar Bálintnak, az SZDSZ egykori elnökének szánták a szövegírók, aki minősíthetetlen hangnemben adta elő, hogy megszűnt a törvény előtti egyenlőség, a nyomozó hatóságok a bűnüldözés helyett bűnpártolással foglalkoznak. Így váltak Magyar Bálint szavai után bűnüldözőkből bűnözővé azok a rendőrök és ügyészek, akiknek 99 százaléka a Horn-Kuncze-kormány alatt is ugyanazt a munkát végezte, amit most - merthogy a bűnpártolás a Btk. szerint bűncselekménynek minősül.
Ezekre a szavakra már jó néhány jó érzésű magyar polgár is felkapta a fejét és őszintén felháborodott. A Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselői egyetértenek a polgárokkal, és magunk is felháborítónak tartjuk az igazságszolgáltatás elleni politikai támadást. De azt is felháborítónak tartják a magyar polgárok, ahogyan a szocialista-szabad demokrata ellenzék az igazságszolgáltatáson kívül minden független intézmény ellen támadást intéz, mihelyst azok nekik nem tetsző döntéseket hoznak. Ennek legújabb célpontja a Magyar Köztársaság elnöke.
Hogy Magyar Bálint világossá tegye céljait, egy hetilapban a múlt héten megfenyegette az APEH, a rendőrség és az ügyészség tagjait - meg kell ismételnem: azokat, akikkel négy évig együtt dolgoztak -, hogy kormányra kerülésük esetén megvizsgálják, megtettek-e mindent a nekik nem tetsző eredménnyel végződő ügyek felderítésében. Egyértelműen az a célja ezzel a baloldali ellenzéknek, hogy a választások előtt a bűnüldöző szervek ne merjenek határozottan fellépni a szocialistákhoz és a szabad demokratákhoz kötődő bűncselekménygyanús ügyekben. (Moraj az MSZP soraiban.)
Tisztelt Ház! Azt mindig is tudtuk, hogy a szocialista, szabad demokrata politikusok nem feltétlen hívei a rendnek, de hogy az igazságszolgáltatás lejáratása is szerepet kap politikai eszköztárukban, az viszonylag új jelenség.
A magyar polgárok döntő többsége hisz az igazságszolgáltatás függetlenségében, és bizalommal van a bűnüldöző szervek iránt, ráadásul az igazságszolgáltatás pártatlansága, a bűnüldözés következetessége alapját képezi egy demokratikus jogállamnak. (Dr. Katona Béla: Így van, azt képezné!) Aki politikai indíttatásból, alaptalanul megrendíti a polgárok hitét a jogállam intézményeiben, az előbb-utóbb szembekerül a polgárok akaratával, és egy idő után maga válik hiteltelenné. (Moraj az MSZP soraiban.)
Tisztelt szocialista és szabad demokrata Képviselőtársaim! Kérem, emelkedjenek felül önös politikai érdekeiken, és hagyjanak fel az igazságszolgáltatás lejáratását célzó cselekedeteikkel! Ez minden magyar polgár közös érdeke.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
ELNÖK: Megkérdezem, hogy a kormány nevében... (Dr. Hende Csaba jelzi, hogy szólni kíván.) Hende Csaba államtitkár úr kíván szólni a kormány nevében. (Zaj.) Arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy figyelemmel hallgassa az államtitkár úr szavait.
DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy elöljáróban röviden vitába szálljak önnel. (Bauer Tamás: Jujjuj!) Ön azt mondta, hogy a demokratikus jogállam alapja a tisztességes igazságszolgáltatás. Ha bárki elmegy a bécsi Hofburgba, akkor láthatja, hogy a Habsburg császárok székhelyén egy díszkapu fölött a következő felirat olvasható: "Iustitia est fundamentum regnum". Ez a latin kifejezés azt jelenti, hogy az igazságosság, az igazságszolgáltatás az állam alapja. Bizony így van ez, nemcsak a demokratikus jogállamokban, hanem minden államban. (Bauer Tamás: De még a Fidesznél is!) Különösen így kell lennie persze a demokratikus jogállamokban.
Így volt ez nálunk is, és ennek köszönhetjük azt, hogy a mi népünk, amely hosszú évszázadokon, évezredeken át vándorolt, amíg el nem jutott a Kárpát-medencébe, végül is meg tudott itt maradni. Sokat beszéltünk arról az elmúlt millenniumi esztendőben, hogy vajon ez a történelmi csoda minek köszönhető. Ez a csoda nyilvánvalóan Szent István művének, a magyar államnak köszönhető és az ő utódainak, a nagy törvényhozó, országépítő és törvénykező királyainknak is. Az ő művükön nyugszik az állam, és az állam ereje az igazságszolgáltatáson is nyugszik. (Szili Sándor: Ezt mondta Rákosi is!)
Amikor a képviselő úr kifogásolja azt, hogy egyesek támadják vagy kritizálják az igazságszolgáltatást, én ezt önmagában nem tartom hibának, ezt mi is gyakran megtesszük (Bauer Tamás: Igen?), hiszen vannak konkrét ügyek, ahol bizony indokolt szót emelni, mert amit ember alkot és amit ember működtet, az soha nem hiba nélkül való; azonban a kritikának mindig tárgyszerűnek és mindig jobbító szándékúnak kell lennie. Ami nem elfogadható, az az, hogy gyűlölettől és görcsös hatalomvágytól elvakult politikusok kidagadó nyaki erekkel elkezdik gyalázni az ügyészeket, a bírókat és a rendőröket, a nyomozókat, ha véletlenül valamely ügyben nem olyan eredményre vezet az eljárás, mint amit ők jó előre belekódoltak a közvéleménybe, és amit sulykolnak folyamatosan a rendelkezésükre álló sajtó útján is. Amikor nincs szó érvekről, amikor nincsenek konkrét felvetések, hanem csak az a meglepetés éri őket, hogy az igazságszolgáltatás eléggé bonyolult, sok esetben többesélyes tevékenység, ahol szabadon védekezik a vádlott, és netántán néha a védekezése eredményes is; ebben az esetben, akik őt előre bűnösnek bélyegezték, azok nem önvizsgálatot tartanak, nem megkövetik a hamisan megvádolt személyt, nem hamut hintenek a fejükre, hanem elkezdik az igazságszolgáltatási hatóságokat szidni.
"Justitia est fundamentum regnum" - idéztem a latin mondást -, nincs ez másként nálunk sem.
(12.30)
Aki az igazságszolgáltatás ellen intéz nemtelen politikai célokból alaptalan támadásokat, az kétséget kizáró módon az állam alapjait támadja meg. Hiszen nemzeti megmaradás, miként a mögöttünk hagyott ezredévben, a jövőben sem lesz erős magyar állam nélkül, az állam pedig csak akkor lehet erős, ha a polgárok joggal meg lesznek győződve arról, hogy az igazság szolgáltatására és szolgálatára hivatott és rendelt szervek híven teljesítik kötelességüket. Én hiszem, hogy ez így van, és hiszem, hogy minden nemtelen támadás ellenére így is marad.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Felszólalások: 1-4 5-8 9-12 Ülésnap adatai