Felszólalás adatai

DR. KARAKÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2011. évi költségvetés beterjesztésekor, 2010. november 15-én a miniszterelnök úr az expozéjában azt a talpra állítás költségvetésének nevezte. Hogy milyen igaza van, engedjenek meg egy rövid visszatekintést. Két alapvető korláttal kellett számolnunk a költségvetés előkészítésekor.

(12.20)

Az egyik legnagyobb gond az eladósodottság, a másik - legalább ilyen nagy - gond a magas államháztartási hiánynak a kérdése. Az eladósodottságra visszatérve: 2001-ben 53 százalékos volt a GDP-arányos adósságunk, 2010 nyarán a 80 százalékot is meghaladja - emlékeztetőül: 60 százalékos küszöbérték kell az euró bevezetéséhez -, plusz nem beszélve arról, hogy a kamatfizetés a GDP 4 százalékát teszi ki.

De nézzük a magas államháztartási hiányt: 2002-től számítva a két utolsó évet állandósult az 5-6 százalék feletti deficit. Mellár Tamás szavaival: ezt a magyar gazdaság békeidőszakban használta, amikor nem volt válság. Ezért 2004 óta, EU-ba lépésünk kezdetétől fogva túlzottdeficit-eljárás alá esik az ország. Ez negatív következmény természetesen. A válság kitörésekor nem használhattuk a költségvetési kiadásokat a válság enyhítésére, mint a többi ország, mert elhasználtuk lehetőségeinket békeidőben politikai célokra. Ez szégyen, tisztelt képviselőtársaim. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Így van!)

Büntetésben vagyunk. Az elmúlt nyolc év bűneiért most kell vezekelnünk. Az Orbán-kormánynak most meg kell tanulni - szintén Mellár Tamás szavait idézve - gúzsba kötve táncolni, a végletekig korlátozott lehetőségek között kormányozni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Ilyen előzmények után nyújtotta be a kormány a 2011. évi költségvetésről szóló T/1498. számú törvényjavaslatát, a talpra állás költségvetését. A kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a gazdaság növekedésének beindítása és a foglalkoztatás növelése áll, a költségvetés stabilitásának megtartása mellett. Ezek a fő szempontok tükröződnek többek között a benyújtott törvényjavaslatban is.

A foglalkoztatás növelése mellett az ezt segítő nemzeti közfoglalkoztatási programról szólnék néhány szót szíves engedelmükkel. A közfoglalkoztatás eddig bonyolult és egyes elemeiben pazarló rendszerét - ismert nevén az "Út a munkához" programot - a megalapozottabb, az értékteremtő munkát elismerő, egyszerűbb, áttekinthető és finanszírozható nemzeti közfoglalkoztatási programmal váltjuk fel, amelynek négy fő formája és négy fő pillére van. Engedjék meg, hogy ezt röviden felvázoljam!

Az egyik fő pillér az önkormányzati időszakos közmunka, a települési önkormányzatok közfeladat-ellátását segítő támogatás, évente 180 ezer ember bevonásáról szól.

A másik pillére, a második pillér az önkormányzati teljes munkaidős közmunka, közérdekű célok programszerű támogatása. A támogatás mértéke 70, illetve 100 százalékos, 2-12 hónapra adható, plusz egyéb költségek is elszámolhatók; 15 ezer főt érint számításaink szerint.

A harmadik fő pillér - és ez egy új elem - a vállalkozások közhasznú támogatása, közmunka-támogatása. A kis- és közepes vállalkozások megalapozott igényéről van szó, bérpótló juttatásra szoruló - a régi rát - munkanélkülit foglalkoztathatnak. A támogatás 8 hónapon keresztül elérheti a munkabér és járulékok 70 százalékát. Az év hátralévő négy hónapjában kötelező a munkaadó részéről a továbbfoglalkoztatás. A vállalkozói igényeknek megfelelő létszám elérheti a 9-10 ezer főt.

A negyedik elem az országos közmunkaprogram, ami működött az elmúlt időszakban is, de ezt még hatékonyabbá szeretnénk tenni. Az éves vagy több költségvetési éven át húzódó programokra tervezi a kormány. Itt valósíthatók meg a jelentős nemzetgazdasági haszonnal járó, egész ágazatokat átfogó országos közmunkaprogramok. Ezek: az ár- és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az állami erdőterületek mellett újabb területként vizsgálja a kormány a megújuló energiaforrásokhoz, az energetikatakarékossághoz kapcsolódó közfoglalkozás lehetőségét. Minisztériumi szinten biztosítja a forrásokat, ez a létszámfelmérések alapján 25 ezer főt jelent évente, 8-12 hónapos foglalkoztatással számolva. A nemzeti foglalkoztatási program keretében mintegy 220 ember lehet érintett a foglalkoztatásban, amelynek forrásigénye 86 milliárd forint. A közmunkatanács helyett létrejövő nemzeti közfoglalkoztatási testület keretei között a közfoglalkoztatásban érintett kormányszervek bevonásával tervezi a kormány véglegesíteni.

A Költségvetési Tanács véleménye alapján a foglalkoztatás csökkenése 2010 folyamán megfordul, a korábban vártnál hamarabb, 2011-re már 0,6 százalékos létszámbővülést várunk. Ez a foglalkoztatásbővülés a teljes előrejelzési horizonton fennmarad, illetve tovább erősödik, elérve az 1 százalék körüli éves növekedést többek között az szja-t érintő változásoknak, valamint a fokozatosan élénkülő munkaerő-keresletnek köszönhetően.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján kérem, támogassák a kormány T/1498. számú törvényjavaslatát a 2011. évi költségvetésről.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)