Felszólalás adatai

ÁGH PÉTER (Fidesz), a napirendi pont előadója: Engedjék meg, hogy az elején egy pontosítást tegyek. A leírásban történt egy hiba: nem a Soros Found, hanem Soros Fund Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységét feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat fekszik előttünk.

Nos, mi vezetett odáig, hogy létrehozzuk ezt a vizsgálóbizottságot? A PSZÁF megállapította, hogy a Soros Fund Management LLC állt az OTP elleni, 2008. október 9-ei támadások mögött. Azt gondolom, hogy az ügy szempontjából fontos, hogy megvizsgáljuk a PSZÁF jelentését, hogy hogyan is történt ez a bizonyos támadás.

A PSZÁF által elindított eljárás megindításának közvetlen apropóját az képezte, hogy 2008. október 9-én 16 óra 27 perctől kezdődőden az OTP Bank részvényeire három eladási ajánlatból több tőzsdei ügylet jött létre a Budapesti Értéktőzsdén 4350 és 3855 forint közötti kötési árakon.

A kötések felügyelet általi észlelése, azok időzítése, mennyisége és piacra gyakorolt hatása alapján egyértelműen felvetették a tiltott piacbefolyásolás megvalósultának lehetőségét. A PSZÁF által lefolytatott vizsgálatból kiderült, hogy a közreműködő, londoni székhelyű befektetési szolgáltató felügyelethez eljuttatott válaszában elmondta, hogy a Soron Fund által részére megadott instrukciók végrehajtásának részvényárfolyamra gyakorolt következményeit, hatásait a társaság, a Soros Fund számára jelezte, amely ennek ellenére ragaszkodott az elképzeléseinek megfelelő kivitelezéshez.

A felügyelet az általa feltárt és kronológiailag rendszerezett tényállási elemek összességét tekintve megállapította, hogy a 3855 forintos záróárat és ezzel a 9,29 százalékos negatív irányú elmozdulást az egész ügylet, vagyis a 390 ezer darabra adott megbízás részét képező, összesen 251 ezer darab OTP-törzsrészvénynek a Soros Fund által adott instrukciókra épülő részvényswapügylet keretében a tőzsdei kereskedés zárószakaszában és árlimit alkalmazása nélkül történt eladása eredményezte.

A társaság professzionális piaci szereplőként a swapügylet részvénylábának végrehajtásával kapcsolatos piaci hatásokkal tisztában volt, vagy az adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva e hatások tudatában kellett volna lennie. A felügyelet releváns tényként rögzítette azt is, hogy a zárószakaszban teljesült ügyletek az OTP-részvények kereskedésére vetítve a napi teljes kereskedési volumen több mint 7 százalékát tették ki. A PSZÁF határozata aláhúzza, hogy a londoni székhelyű befektetési szolgáltató 2008. november 13-án kelt és a brit társhatóságokon keresztül teljesített adatszolgáltatása szerint a Soros Fund 2008. október 10-én 390 ezer darab OTP-részvényre kötött ellenirányú vételi ügylettel zárta pozícióját.

Mint arról már korábban beszéltem, a Soros Fund a londoni székhelyű befektetési szolgáltató által a folyamatos telefonos kapcsolattartás során felé közvetített indikatív árra vonatkozó információkra alapítottan tudta, illetve az adott helyzetben egy professzionális piaci szereplőtől elvárható gondossággal tudnia kellett volna, hogy az általa egy ügyletként kezelt részvényswap során az adott instrukciók a swap részvénylábánál olyan ügyletkötés-sorozatot eredményeznek, amelyek a részvények árfolyamát erőteljesen lefelé nyomják, illetve amelyek alkalmasak a napi átlagárnál akár jóval alacsonyabb záróár beállítására.

A londoni székhelyű befektetési szolgáltató és a Soros Fund közötti rögzített telefonbeszélgetések bizonyítják, hogy a társaság nem kívánta figyelembe venni az ügyletkötések magyar piacon bekövetkező hatásait. Kifejezetten kérte, hogy a kötéssorozat részeként a 251 ezer darab részvény értékesítésére - a londoni székhelyű befektetési szolgáltató által az árfolyam erőteljesebb lefelé hajtásának elkerülése céljából felajánlott - 4 ezer forintos árlimit nélkül piaci áron kerüljön sor.

Mindezek után a Soros Fundot a PSZÁF a legnagyobb bírság megfizetésére kötelezte. A felügyelet a legmagasabb bírságtétel alkalmazásánál kiemelten súlyos körülményként vette figyelembe és értékelte, hogy az ügyletkötésre a magyar pénz- és tőkepiac számára különösen érzékeny időszakban került sor, az ügyletkötés a negatív piaci fejlemények által kiemelten érintett, a magyar pénz- és tőkepiacon a magyar tőkepiaci indexben meghatározó súllyal rendelkező kibocsátó részvényeire irányult, azok árfolyamára különösen negatív hatással volt.

Továbbá a PSZÁF kiemelte, hogy a társaság az ügyletkötéseknél a magyar piacra gyakorolt hatásait nem kívánta figyelembe venni, magatartásának e következményeit előre látta, abba belenyugodott. A felügyelet eljárásában a társaság a felügyelet nyilatkozattételre való felhívására érdemben nem válaszolt, rögzítette ezt is a PSZÁF határozata.

Nos, mindezek után figyelembe véve azt a tényt, hogy a PSZÁF által vizsgált időszak mellett a forint ellen is összehangolt spekuláció valósult meg, vizsgálóbizottság felállítását javasoltuk.

(17.20)

A forint elleni támadás azért is fontos, hiszen a nemzeti fizetőeszköz gyengülése az ország iránti bizalmat, a legnagyobb hazai bank papírjainak esése pedig a bankrendszer stabilitását veszélyeztette. Az eset kapcsán született elmarasztaló hatósági határozat és pénzbírság szükséges, de nem elégséges következménye a tőkepiacot ért támadásnak. A vizsgálóbizottság felállítása során azt gondoljuk, hogy szükséges megvizsgálni a történteket már csak annak érdekében is, hogy elkerüljük a hasonló támadásokat a jövőben, valamint emellett fontos a felelősök megnevezése is.

Így a vizsgálat tárgyának a következő időszakban a következő kérdésekre kell kiterjednie. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatában szereplőkön kívül milyen egyéb piaci szereplők vettek részt az OTP elleni támadásban? Kinek a megbízásával járt el a Soros Fund Management LLC? Ki volt és milyen szerepe volt a támadásban a PSZÁF által közelebbről meg nem nevezett, általam is sokat idézett londoni székhelyű befektetési szolgáltatónak? Milyen formában lehet egységesen fellépni az OTP kisrészvényesei nevében, hogy veszteségeiket a Soros Fund Management LLC megtérítse? A 2008. szeptemberi időszaktól az ügyben érintett piaci szereplők részt vettek-e a hazai deviza kereskedelmében, illetve milyen szerepet töltöttek be a piaci forgalom befolyásolásában? Továbbá amit utolsó lehetőségként meg kell vizsgálni a vizsgálóbizottságnak, hogy van-e összefüggés az OTP meggyengítése és a MOL Zrt. közelmúltban történt részvényeladási tranzakciója között. Azt gondolom, hogy ez a hat fő terület, amelyről az elkövetkezendő időszakban beszélnünk kell.

A vizsgálóbizottság szervezeti rendjéről csak röviden szólnék. Az előzetes egyeztetések alapján a bizottság 8 főből állna, amelynek tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint: az MSZP 3 fővel képviseltetné magát, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 3 fővel, az SZDSZ 1 fővel, a KDNP pedig 1 fővel. A létrejött vizsgálóbizottság a tevékenységéről a későbbiekben jelentést készít, amelynek tartalmazza kell a bizottság által elvégzett feladatokat, a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket, a bizottság ténybeli és jogi megállapításait, annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította. A vizsgálat által érintett szerv vagy személyek észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapítására vonatkozóan szintén tartalmaznia kell ennek a jelentésnek, amint tartalmaznia kell a szükséges intézkedéseket is a jövőt illetően.

Azt gondolom, hogy az elmúlt egy hónapot tekintve, amióta előttünk van ez az anyag, látva a bizottsági hozzáállást, egy pozitív fogadtatásban részesült a pártok többségétől ez a javaslat. Nagyon bízom benne, hogy az elkövetkezendő időszakban a vizsgálóbizottság tevékenysége során meg tudjuk vizsgálni azokat a kérdésköröket, azt a hat fő területet, amelyről beszéltem a vizsgálóbizottság feladatait érintően. Erre hívom a parlamenti pártok képviselőit. Köszönöm szépen.