Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. LATORCAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A magyarok és a lengyelek rendkívüli barátságát, amely az Árpád-kortól napjainkig töretlenül virágzik, mindig is áthatotta egyfajta szolidaritás, az egymásért önzetlen cselekvés eszméje. Ez a barátság államférfiak, nagy királyok és királynők sorát, szentek és hősök sokaságát teremtette meg. Közös történelmünk egyik talán legjelentősebb és legfényesebb fejezete az 1848-49-es forradalom és szabadságharc volt, amelyben Bem József és Henryk Dembiński tábornokokkal az élen több lengyel tiszt és közkatona vett részt, és ha kellett, áldozta életét a magyar szabadságért. Magyarország is meghozta a maga áldozatát, amikor Lengyelországot 1939-ben lerohanták a hitleri Németország és a sztálini Szovjetunió csapatai. Ezt követően több mint százezer menekült, lengyel katona és civil személy talált menedéket hazánkban a háború egész időtartama alatt vagy átmenetileg. De azt sem feledhetjük, hogy az 1956. október 23-ai tüntetés a lengyelek melletti rokonszenv és szolidaritás kinyilvánításának a jegyében szerveződött, és a lengyelek is hasonlóképpen reagáltak a magyar eseményekre: vért adtak a magyar sebesülteknek, gyógyszer- és élelmiszer-szállítmányokat indítottak Budapestre, és menekültjeink egy részét is befogadták.

Így érkeztünk el közösen a rendszerváltás hajnalára, két szabadságszerető, de a történelem során többszörösen elnyomott nép reménykedett egy jobb és szabadabb újrakezdésben. A megfeszített munka eredményeként 1999-től a NATO, 2004-től pedig az EU tagjaivá váltunk. Ekkor sokan éreztük úgy, hogy megérkeztünk oda, ahová mindig is tartoztunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2004 óta eltelt lassan másfél évtized azonban megtanította mindkét nemzetet arra, hogy a szabadság és a jólét nem ajándék, hanem a jól végzett munka, a közös küzdelem eredménye. Az Európai Unió tagjaiként azt is megtanultunk, hogy közösen vallott céljainkat összefogva, egymást támogatva könnyebben érhetjük el. Büszke vagyok rá, hogy ennek egyik kezdőlépése, a magyar-lengyel barátság napjának aktív kezdeményezője lehettem 2007-ben, és arra még büszkébb vagyok, hogy azt az Országgyűlés akkor egyhangúlag fogadta el. (Dr. Hörcsik Richárd: Úgy van!)

A magyar-lengyel kapcsolatok szorosabbá válása számtalan, pártpolitikát is felülíró eseményt hozott az elmúlt tíz évben. Hogy csak két lényeges momentumot emeljek ki: idősebb Antall József és Henryk Slawik emlékének előtérbe állítását, valamint az 1956-os eseményekben gyökerező szolidaritás évének kinyilvánítását és megünneplését, amelyek jelzik a parlamentáris kapcsolatok erejét és fontosságát is. A parlamentáris kapcsolatok az elmúlt időszakban nemcsak a nemzeti parlamentek közötti együttműködésben, hanem a V4-ek közötti együttműködésben és az Európai Parlamentben is megmutatkoztak. A 2010-es kormányváltást követően hazánk ellen meginduló brüsszeli támadások során rendkívüli jelentősége volt annak a segítségnek, amit lengyel barátaink nyújtottak, amiért azóta is hálásak vagyunk és elismeréssel tartozunk nekik. Mi, magyarok már 2010-ben megtanultuk, hogy szabadságunkat vagy újabban nemzeti szuverenitásunkat Európában, az Európai Unióban is meg kell védenünk.

Ma, amikor Lengyelországot éri rosszindulatú és méltatlan támadás, pontosan tudjuk, hogy nem csupán vitatott törvényi rendelkezésekről van szó, hanem sokkal mélyebb, sokkal összetettebb kérdésekről. A brüsszeli bürokrácia centralizációs, föderatív törekvéseivel szemben fellépő államok, amelyek a közösség jövőjét nemzetek Európájaként és nem európai egyesült államokként képzelik el, szálkát jelentenek néhány európai politikus és vezető bürokrata szemében.

2017 novemberében példátlan eljárás indult a lengyel kormány ellen: az Európai Bizottság az uniós alapjogok megsértése miatt az Unió kvázi alkotmányának 7. cikke szerint eljárást kezdeményezett a lengyel kormánnyal szemben. A Fidesz-KDNP-pártszövetség elfogadhatatlannak tartja az európai uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását, hiszen az Európai Unió nem csorbíthatja a nemzeti alkotmány teljes jogrendben érvényesülő elsőbbségét az adott ország szuverenitása alá tartozó területeken. Az pedig, hogy Lengyelország nem a demokratikus jogrend talaján áll, egész egyszerűen nem igaz. Ez az eljárás tehát veszélyes precedenst teremt, mivel e döntésével a Bizottság túllép a szerződések őrének (Dr. Hörcsik Richárd: Úgy van!) az uniós alapokmányokban rögzített feladatkörén. Ennek a gyakorlatnak az elfogadása nemcsak komoly legitimációs problémákat vet fel, hanem újabb lépést jelent a föderalisták álma, az európai egyesült államok megteremtése felé is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miként felszólalásom bevezetőjében már felidéztem, a lengyelek hűsége és szolidaritása ezeréves közös történelmünk viharos évtizedeiben is mindig stabil támaszt jelentett. „Polonia semper fidelis”, Lengyelország mindig hűséges  áll idősebb Antall József síremlékén a Farkasréti temetőben. Véssük ezt ne csak az eszünkbe, hanem a szívünkbe is, és mutassuk meg, hogy Magyarország is hűséges! A KDNP teljes szívvel kiáll Lengyelország mellett, és támogatja a határozati javaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)