Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitájának lezárását követően a vita lényegét úgy foglalhatom össze, hogy a magáncsőd magyarországi bevezetését alapvetően mindegyik parlamenti frakció támogatta. Minden parlamenti frakció alapvetően egyetértett a magáncsődvédelem bevezetésével, mert úgy látták, hogy a tervezett szabályozás a családok adósságcsapdából való kikerülésének eljárásrendjét és jogi keretét teremti meg.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A véleménykülönbség a parlamenti vitában elsősorban abban állt az egyes frakciók között, hogyan lehetne az adósok számára még kedvezőbb feltételeket biztosítani a törvényjavaslatban. Az előterjesztő véleménye ezzel összefüggésben az volt, hogy reálisan kell áttekinteni azt, hogy melyek azok az adósságvédelmi szabályok, melyekre vonatkozóan a jelen helyzetben az optimális hatást el lehet érni. Szem előtt kellett tartani ugyanis azt, hogy az a magáncsődeljárás lehet társadalmilag csak elfogadott, mely úgy védi a hiteladóst, hogy az az adós és hitelezők érdekeinek lehetőség szerinti összehangolását is megvalósítja.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarországon most jelzáloghitel-válság következményeit kell elsősorban kezelni, tekintettel arra, hogy számos család a lakóingatlana építéséhez, vásárlásához vagy felújításához felvett hitel visszafizetésével esett késedelembe, vagy pedig olyan mértékű egyéb tartozást halmozott fel, melynek okán már a jelzáloghitel-szerződése felmondásra került, a lakóingatlan kényszerértékesítésével, majd ezt követően a kilakoltatással kellene hamarosan szembenéznie, amennyiben a magyar parlament nem alkotná meg 2015. szeptember 1-jei hatállyal a csődvédelemmel járó adósságrendezési lehetőséget szabályozó törvényt.

A fentieket azért bocsátottam a tisztelt Háznak előre, mert hangsúlyozni kell, hogy a törvény hatálybalépését követő első évben, de különösen 2016-ig azok a személyek kérhetnek csődvédelmet, akiket a pénzügyi intézmények vagy más nagy hitelezők már régóta nem fizetőként tartanak nyilván, köztük különösen azok, akik lakóingatlanát végrehajtási eljárásban már lefoglalták vagy végrehajtáson kívüli értékesítésre kijelölték. Elsősorban ezek a családok vannak most kilátástalan helyzetben, ezért ösztönzi őket a jogalkotó arra, hogy amennyiben megfelelnek a törvényi feltételeknek, úgy kezdeményezzék majd az adósságrendezési eljárást.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezek az érvek amellett, hogy miért fogalmaz a törvényjavaslat indokolása úgy, miszerint a fizetésképtelen családok számára készül ez a törvény. Azok ugyanis, akik még csak kisebb összegű hátralékot halmoztak fel és nem adósodtak el többfelé, még idejekorán a magáncsődeljárásnál egyszerűbb módon tudnak magáncsődön kívül a pénzügyi intézménnyel vagy egyéb hitelezőkkel bíróságon kívül egyedi megállapodást kötni az átütemezésről és ezzel fizetőképességük egyszerűbb módon történő helyreállításáról.

A parlamenti vitában többször elhangzott, hogy miért írja elő a törvényjavaslat az adós részéről legalább egy minimális összegű vagyon meglétét az eljárás megindításához. Ennek az a magyarázata, hogy a törvény most elsősorban az otthonvédő és családvédő céllal a lakáshiteladósokat kívánja csődvédelemmel kedvezményezni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Figyelmet érdemel, hogy a törvényjavaslat számos adósvédő szabályt tartalmaz, méghozzá olyanokat, amelyek azok számára is lehetővé teszik a családi körülményeikhez képest méltányolható mértékű és értékű lakástulajdonuk megtartását, akik túladósodottan kezdeményeznek csődvédelmet.

A parlamenti vitában olyan kritika is elhangzott, hogy a szabályozás túlságosan szigorú az adóssal szemben amiatt, hogy az eljárás alatt megszabja azt, miszerint az adós mennyit költhet. Ezzel összefüggésben azonban megemlítendő, hogy amennyiben a törvény megengedőbb lenne, úgy akkor a mostani magyarországi bérviszonyok mellett az adóst hosszabb ideig terhelné az adósságtörlesztési kötelezettség, a hitelező elvárt mértékű megtérülése érdekében az adós akár 15 évig is az eljárás hatálya alatt maradhatna. Ilyen időszak alatt kellene az adósnak állami felügyelet mellett kötött családi pénzgazdálkodást követnie. Az előterjesztő szerint viszont ilyen hosszú adósságrendezési időszak úgy az adós, mint a hitelező számára már méltánytalan és különösen terhes lenne.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Érkezett olyan módosító javaslat, amely az adóst az egyezségkötésig vagy a bírósági döntésig olyan fizetési haladékban részesítené, hogy időlegesen senkinek nem kellene semmit sem fizetnie. Ez a módosító javaslat nemcsak azért nem támogatható, mert sokan a magáncsődeljárást pusztán a törvényi fizetési haladék miatt indítanák és ezzel kedvezőtlenül befolyásolnák a társadalom fizetési fegyelmét, hanem azért sem, mert ezen haladék által tovább nőnének az adósságterhek és kisebb lenne a megegyezés esélye a hitelezőkkel.

Az előterjesztő véleménye az, hogy a csődvédelem fejében elvárható az adóstól, hogy ha megkapja az előzetes csődvédelmet, akkor addig is, amíg nem születik egyezség vagy bírói határozat, legalább a jogszabályban előírt mértékű, csökkentett összegű törlesztőrészletet teljesítse.

Az is méltányolható jogalkotói eljárás, hogy a csődvédelem alatt esedékessé váló tartásdíjat, társasházi közös költséget és közműdíjakat is fizetni kell.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretnék továbbá néhány szót szólni azon módosító javaslatokról, melyeket a bizottsági javaslatok részeként támogat az előterjesztő és a kormány is. Ilyen például az állam szerepvállalása oly módon, hogy az adósságrendezési eljárás alatt álló hiteladósok számára az állam az adós törlesztési képessége megteremtéséhez vagy fenntartásához pénzügyi segítséget nyújt.

A törvényjavaslathoz továbbá benyújtásra került olyan módosító javaslat is, mely a „Nemzeti Eszközkezelő” program bővítését tartalmazza, mely által magasabb lakásértékhatár mellett is lehet kezdeményezni, hogy az állam nevében a Nemzeti Eszközkezelő az adós lakóingatlanát megvásárolja, és egyidejűleg abban az adós lakáshasználatát bérlőként kedvezményes feltételekkel biztosítsa.

(19.40)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérem, hogy a T/4890. számú törvényjavaslatot a benyújtott összegző módosító javaslattal együtt szavazataikkal támogatni szíveskedjenek. A KDNP frakciója támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)