Készült: 2024.04.18.17:59:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

114. ülésnap (2020.03.24.), 146. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga-Damm Andrea (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:42


Felszólalások:  Előző  146  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/9677. törvényjavaslat valóban sokkal könnyebb, mint annak a javaslatnak a tárgyalása, amit ezt megelőzően megtettünk.Alapvetően valóban a 45 törvényt módosító, úgynevezett salátatörvény körülbelül 90 százalékban koherenciazavarokat, szövegjavításokat, illetőleg olyanfajta jogharmonizációt szolgál, amelyet a 2019. évi CVII. törvény, valamint a 2018. december 11-én meghozott, 2019/1. európai parlamenti irányelv átültetése igényel.

Ezen irányelv a bizonyos versenyjogi szabályokat változtatta meg, szigorította, illetőleg újabb követelményeket támasztott a tagállamokkal szemben. Ez a salátatörvény azonban, meg kell mondjam, hogy némi olyan szabályokat is tartalmaz, amit, azt gondolom, nem volt elegáns elbújtatni ebben a javaslatban.

Az egyik az illetmények rendezésére vonatozik, amelyek akkor semmi problémával nem bírnak, amíg a különleges jogállású szervek és foglalkoztatottjainak béréről, javadalmazásáról és annak mértékéről van szó, hiszen a 2019. évi CVII. törvény egy új jogi pozíciót, egy új, jogilag értékelhető, értelmezhető és szabályozandó státust hozott létre a különleges jogállású szervezetekkel és annak foglalkoztatottjaival kapcsolatban, de azért ebben a szabályban van például a főpolgármester díjazásának megállapítása. Az önkormányzati törvény egyértelműen előírja, hogy miként kell a megalakuló önkormányzatnak megállapítani a polgármester fizetését. Egyszerűen nem is értjük, hogy most, hirtelen ebben a salátatörvényben hogy került ez a csizma az asztalra.

Aztán természetes része ennek a jogszabálynak, miután a 2019. évi CVII. törvény ezeknél a különleges jogállású szerveknél olyan új foglalkoztatotti viszonyokat és elvárt minőségű szakmai hozzáértést vár el a különleges jogállású szervezetek foglalkoztatottjaitól, hogy természetes módon a szabadnapokra, szabadságnapokra vonatkozóan új szabályokat tartalmaz, hozzáigazítva azokhoz a korábban preferált hivatásokhoz és tisztségekhez, amelyekhez illeszkedők ezek a különleges jogállású szerveknél dolgozók. A törvényben ez is teljesen természetes, hiszen ha már egy ilyen státust létrehozott a jogalkotó, akkor azt rendeljék hozzá a teljesen hasonló módon foglalkoztatott és hasonló minőségű tisztségben lévő emberekhez.

Egy fontos kérdéshez szeretnék picit bővebben hozzászólni. A 6. § a versenytörvény 33. § (5) bekezdésével egészíti ki a versenytörvényt. Ennek az a szövege, hogy a versenyhivatalok korlátozott erőforrásaira tekintettel azon ügyekre összpontosítson, amelyek az adott piac működését legjobban szolgálják.

Való igaz, hogy az európai színtéren és valamelyest az irányelvben is van erre utalás, hogy azért a Gazdasági Versenyhivatalnak és minden gazdasági versenyhivatalnak vannak korlátai  a működése, a nagysága, az alkalmazotti létszám, az idő, amit az ügyekre kell fordítani , és a globális piac bizony, tényleg a versenyhivatalok számára rendkívül nagy kihívásokat hozott. Nagyon nehéz azoknak megfelelni, és látjuk is, hogy egy-egy ügyben  például a bankkartellek ügyében  akár egy évig is vizsgálódnak, mire meg tudnak hozni egy hathatós intézkedést, és sajnos a jogsértéseket addig is folytatják. De meg kell mondjam, hogy Magyarország ebből a szempontból szerintem jóval speciálisabb hely.

(18.30)

Azt láttuk, hogy az elmúlt tíz évben a gazdasági életben a tőketulajdonosok személye rendkívüli módon átrendeződött, elképesztően erős monopolhelyzetek jöttek létre tulajdonképpen a gazdasági élet legalább 70 százalékán, ami nemcsak hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak teremtett új kihívásokat, hanem a társadalom egyre inkább igényli azt, hogy legalább legyen egy olyan szervezet, amelyre számíthatnak, hogy ne lehessen erőfölénnyel való visszaélés, az a fajta kartellezés  akár árkartell, akár szervezeti kartell , ami meghatározhatja például a monopolárakat; például a polgárok mindennapjaihoz szükséges eszközök, élelmiszerek és egyéb, életfenntartást szolgáló eszközök beszerzésében ne tudjanak ezek a monopolhelyzetben lévő vállalatok akár együttműködni, akár egyeduralmat gyakorolni.

Meg kell értsük, hogy Magyarországon magyarul kell élni, és én úgy vélem, hogy ez a szabály nagyon nem szolgálja a magyar polgárok érdekeit. Ki fogja eldönteni, hogy mely ügyek azok, amelyek az adott piac működését ténylegesen befolyásolják? A Gazdasági Versenyhivatalnak nem az az alapvető célja, hogy a polgárokat, a népet szolgálja azzal a tevékenységével, amivel akadályozza azokat a monopolhelyzeteket, azokat a polgárokat kiszolgáltatottá tevő helyzeteket, amelyek igen gyakran előfordulnak a piacgazdaságban az egész világon?

Én értem, hogy a Gazdasági Versenyhivatal erőforrásai korlátozottak. Én úgy vélem, persze nem ebben a helyzetben, amiben vagyunk a koronavírus-járvány miatt, de egy békeidőben, azt gondolom, hogy a Gazdasági Versenyhivatal erőforrásait igenis növelheti mind pénzügyi, mind szakmai szempontból a kormányzat, hiszen rengeteg szakember áll rendelkezésre, akik jól képzettek és ezt a feladatot el tudják látni, és a Gazdasági Versenyhivatal költségvetési forrása a teljes költségvetési főösszeghez képest olyan csekély, hogy tulajdonképpen egy minimális növelés is a munkát jóval hatékonyabbá teheti.

Ez számomra sajnos azt jelenti, ha a kormányzat elmúlt tízéves gondolkodásmódját nézem, és ha az elmúlt tíz év gazdasági versenyhivatali döntéseit nézem, akkor azt kell mondanom, hogy ez a „magam döntöm el, a piac működése szempontjából mi fontos”, óriási visszaélésre adhat okot, és sajnos a Gazdasági Versenyhivatal az eredeti célját, amiért létrehozták a polgárok számára, nem gondolom, hogy be fogja tudni tartani.

Bocsánatot kérek, de itt ragadom meg az alkalmat  miután egy személyi választásnál maximum egy szavazólapon lehet igent, nemet vagy tartózkodást ikszelni , hogy ezt a témát összefüggésbe hozzam a ma megválasztott alkotmánybírónkkal. A ma megválasztott alkotmánybírónk tíz évig volt a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, és el kell mondjam önöknek, hogy akár a devizahiteles ügyek kezelésében, akár más, a piacot befolyásoló vagy a piacon tapasztalható jogellenes magatartások vonatkozásában nekem a Gazdasági Versenyhivatal döntései 2010 előtt bibliaként szolgáltak. Nagyon sokszor a jogszabályok helyett a gazdasági versenyhivatali döntések adtak választ olyan kérdésekre, amikre bizony a jogszabályok egyszerű értelmezése, sőt a bírói gyakorlat sokszor nem adott választ.

A Gazdasági Versenyhivatalnak elképesztő tekintélye volt 2010-ig, és azt gondolom, hogy az elmúlt tíz évben számtalan fontos kérdéssel  a piactorzító hatása miatt, a polgárokkal szemben a gazdasági erőfölény jelenléte miatt  nem foglalkozott a Gazdasági Versenyhivatal, viszont engedélyezte számtalan olyan konglomerátum létrehozatalát, amik kifejezetten a piac törvényeinek ellentmondtak, kifejezetten bizonyos üzletágak monopolhelyzetét alakította ki egy-egy egyesült vállalatcsoport javára, és én azt gondolom, hogy sajnos az ő tevékenysége azt a nimbuszt, ami a Gazdasági Versenyhivatalnak volt, teljes mértékben leépítette. Ezért volt az, hogy mind a bizottságban, mind a szavazáskor nemmel szavaztunk, mert egy nagyszerű, csodálatos intézmény vált martalékává bizonyos fokú gazdasági érdekcsoportok befolyásának.

Úgy gondolom, hogy a kormány ezt a passzust  33. § (5) bekezdés mint kiegészítő bekezdés  némileg fontolja meg, vagy valamilyen módon próbálja úgy megfogalmazni, hogy ez ne adjon okot arra, hogy a szervezet, amely egy szolgáltatója a népnek, maga dönthesse el csak, hogy a piacon ezt vagy azt a problémát vagy felvetést vizsgálja-e, és ezzel tulajdonképpen elveszti azt a lényegét, hogy a piacon jogellenes módon vagy túlzott monopolhelyzetre törekedve az országunkban senki ne tudjon pozíciókat keresni. Ezt szerettem volna erről a javaslatról elmondani.

Remélem, hogy mindaz, amit ez a javaslat mint salátatörvény és módosítás megfogalmaz, a mindennapi életben beváltja a hozzá fűzött reményt, és azt remélem, hogy nagyon ritkán kell a Házban olyan heves vitákat lefolytatnunk a következő két évben, ami ma kényszerűen, sajnos úgy érzem, hogy a kormány kezdeményezése vagy a kormánypártok kezdeményezése miatt igencsak záporosra és zivatarosra sikerült. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  146  Következő    Ülésnap adatai