Készült: 2024.03.29.12:18:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

77. ülésnap (2015.05.28.), 70. felszólalás
Felszólaló Balla Mihály (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:07


Felszólalások:  Előző  70  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Mielőtt gondolataimhoz hozzákezdenék, engedjék meg, hogy két képviselőtársamra is visszautaljak, és velük kapcsolatban is egy-egy gondolatot elmondjak.

Legelőször Demeter képviselő asszonnyal osztanám meg azt az ismeretet, hogy ön hivatkozott a fejlesztésekre, és például hivatkozott a Mistral légvédelmi rakétákra. Csak emlékeztetni szeretném arra, hogy lassan tényleg tíz éve, hogy az akkori honvédelmi miniszter ‑ Juhász Ferencnek hívták – be­záratta azt a nagyoroszi laktanyát és azt a drégelypalánki lőteret, gazdasági okokra hivatkozva, ahol tulajdonképpen ezek telepítve voltak. Ez Nógrád megyében található két olyan település, ahol évtizedes hagyománya volt annak, hogy ott volt Magyarországnak az 5. tüzérezrede, légvédelmi tüzérezrede, és tulajdonképpen ez attól kezdve, attól a pillanattól kezdve megszűnt.

A másik képviselői gondolatmenethez pedig azzal kapcsolódnék hozzá, hogy képviselőtársam, Hörcsik Richárd elnök úr elindította azt a gondolatmenetet, hogy az európai uniós forrásoknak a felhasználása miért fontos gazdaságfejlesztési szempontból. Én itt kapcsolódnék az ő gondolatmenetéhez, hiszen a költségvetésünkben a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetével foglalkoznék a költségvetésen belül. Azért tartom fontosnak kiemelni, amit képviselőtársam, elnök úr elmondott, mivel az összes ilyen gazdaságfejlesztési célnak van külgazdasági hasznosulása. Egyrészt azért, mert lehetőséget biztosítunk vállalkozásoknak, hogy Magyarországra jöjjenek, letelepüljenek. Másrészt pedig, és ez legalább olyan fontos, sőt, ha nem fontosabb, hogy magyar kis- és középvállalkozásoknak vagy erősebb magyar vállalkozásoknak támogatási lehetőséget tudunk arra adni, hogy a külpiacokon a külgazdasági folyamatoknak a részeseivé váljanak, és külpiacokra tudjanak termékeket elindítani.

Tulajdonképpen ez az a gondolatmenet, ami a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak költségvetési szempontból, úgy gondolom, hogy nagyon fontos szempontja. Hiszen többször beszéltünk már itt, évek óta, talán másfél évtizede, lehet, hogy régebben is zajlik mindig egy polémia a Külügyi bizottságon belül, illetve a Ház falain belül, hogy elegendő pénz van-e az alapvetően működési költségekkel rendelkező Külügyminisztériumnak vagy a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak a költségvetésében, hiszen fönn kell tartani több mint 115 olyan képviseletet, nagykövetségeket, főkonzulátusokat, konzuli irodákat, amelyek tulajdonképpen Magyarországot jelenítik meg a világban, és mindig is vitatémája volt az, hogy elegendő-e a forrás, elegendő-e a pénz arra, hogy ezeket jól lehessen működtetni, a céloknak megfelelően.

Nos, az előttünk fekvő költségvetés ebben a tekintetben megnyugtató, hiszen már az idei költségvetés vitájakor is elmondhattuk, hogy a külképviseletek igazgatására fordított kiadások a tavalyi évhez képest 5 százalék növekedést tartalmaztak, de a 2016-os büdzsé még ehhez képest is, hogyha az átlagot nézzük, közel 13 százalékos növekedést foglal magában, és a külképviseletek igazgatása cím alatt pedig minden egyes sorának a kiadási összege legalább 10 százalékkal nő. A személyi juttatásokra 12 százalékkal jut több, beruházásokra és a felújításokra pedig több mint kétszer akkora összeg áll majd rendelkezésre jövőre, mint az idei évben.

Csak a viszonyítás arról is szól, ebből is az látszik, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium számára nagyon fontos dolog, hogy a magyar külpolitikai, magyar külgazdasági érdekérvényesítésnek a színterein, legyen szó a képviseletekről vagy legyen szó például a kulturális intézményekről, mind azt a célt szolgálja, hogy Magyarország minél jobb gazdasági kapcsolatokat teremtsen, illetve minél jobb piacokat alakíthasson vagy segítsen a magyar vállalkozások számára. 3,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre például új külképviseletek működési kiadásaira, amelyből 550 millió jut a 2009-ben az MSZP által bezárt chicagói főkonzulátusra például.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium stratégiai célja, hogy a magyar külgazdasági érdekek érvényesítése érdekében minden egyes külképviseleten dolgozzon külgazdasági attasé. A költségvetés erre a célra is több mint kétmilliárd forint többletforrást biztosít.

A keleti nyitás eddigi eredményességének mintájára 2015 márciusában a kormány, a miniszterelnök úr által meghirdetett déli nyitás külgazdasági stratégia jegyében a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium erősíteni kívánja a pozícióit Latin-Amerikában, Afrikában, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben.

Mindaz a háttérmunka, amely a minisztérium munkája mellett zajlik, nagyon fontossá teszi a Külügyi és Külgazdasági Intézetnek a támogatását, hiszen ez az a háttérintézmény, ahol tulajdonképpen kutató szakemberek, tanácsadók tudják ezt a stratégiát még jobban megerősíteni a saját kutatási irányaikra, és erre is a Külügyminisztérium mintegy 200 millió forintot fog a következő időszakban szánni, ez 22 százalékos növekedést jelent; illetve 34 millió forintos többletből kerül majd sor a Külügyi Szemle és az Európai Tükör fejlesztésére. Ezek mind olyan kiadványok, amelyek a szakemberek számára elengedhetetlenül fontosak, hogy rendszeresen összegyűjtsék számukra az ismereteket a külgazdasági és az európai folyamatokról.

A kulturális diplomáciában is jelentős növekedés indult el, hiszen a közép-európai régióban is egyedülállónak tekinthető, hogy a 21 országban összesen 23 intézettel rendelkező Balassi Intézet költségvetése 2016-ban 2015-höz képest mintegy 12 százalékkal nő, ezen belül személyi juttatásokra 11, dologi kiadásokra pedig 19 százalékkal jut majd több forrás. 2015-ben három helyen nyílik új intézet, ezeket létre is kell hozni: Bakuban, Kolozsváron és Ljubljanában. Tehát a jövő évi költségvetési növekedés nagyrészt ezeknek az új intézeteknek a finanszírozásához, működtetéséhez lesz szükséges.

A fejezeti kezelésű előirányzatokban, engedjék meg, hogy kiemeljek még egy nagyon fontos programot, a Stipendium Hungaricum ösztöndíj­progamot, amelynek a tapasztalatait az Országgyűlés Külügyi bizottságában a közelmúltban tárgyaltuk. Ez azért is nagyon fontos, hiszen az ösztöndíjrendszer különböző kétoldalú szerződések, országokkal való kétoldalú szerződések nyomán a tehetségvonzásnak a fontos eszközévé válhat, illetve lehetővé teheti majd a jövőben azt, hogy azok a fiatalok, azok az egyetemisták, akik Magyarországon végeznek és visszatérnek hazájukba, a magyarországi ismeretek, a Magyarországhoz való jobb viszonyulásuk okán egyfajta kapcsolati tőkét jelenthetnek majd a kint dolgozó diplomatáinknak vagy az éppen abba az országba befektetni szándékozó magyar vállalkozások számára.

Tehát nagyon fontos az, hogy megismerjék a magyar kultúrát, és ezen keresztül pedig olyan kapcsolati hálót tudjon kiépíteni a Külgazdasági és Külügyminisztérium, amelyet majd idővel jobban fog tudni használni, mint ma. Ez azt jelenti, hogy ma az idei őszi kezdésre meghirdetett 2340 helyre több mint 3200 pályázat érkezett, ami azt is jelenti, hogy a kormány egy rugalmas döntéssel a keretszámát, a kerettételét ennek a pályázati ösztöndíjprogram-keretnek több mint a háromszorosára emelte. Tehát 1,5 milliárdról 5,5 milliárdra, ami, hangsúlyozom, egy keretet jelent, alapvetően a szerződések alapján kell arra elkölteni, amire éppen szükséges.

A nemzetközi fejlesztési együttműködésekre fordított összegek közül pedig külön említést érdemel a Kárpátalja és Nyugat-Ukrajna területén köz-, felsőoktatási intézmények, óvodák, egészségügyi, kulturális, szociális és egyházi intézmények támogatására fordított 40 millió forint.

Az exportfejlesztés és beruházásösztönzés intézményi eszközrendszerének nagyon fontos része az Eximbank, amely a tőkeemelésére 20, kamatkiegyenlítésre 30 milliárd forintos előirányzattal szerepel a 2016-os költségvetési tervezetben.

(12.20)

A költségvetésről tehát összességében, a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetéséről összességében kijelenthető, hogy a 2016-ra tervezett, a korábbi évekhez képest jelentős mértékben növekvő költségvetése elegendő lesz a tárca kiszámítható finanszírozásához és a külgazdasági központú külpolitika és a magyar érdekek érvényesítésére.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  70  Következő    Ülésnap adatai