Készült: 2024.04.25.23:36:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

78. ülésnap (1999.06.14.),  9-13. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 9:04


Felszólalások:   5-9   9-13   13-19      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Nagy Sándor frakcióvezető-helyettes úr, Magyar Szocialista Párt .

DR. NAGY SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében szeretném őszinte elismerésemet és nagyrabecsülésemet tolmácsolni a kormánypárti képviselőknek. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Köszönjük szépen!) Azért az egyedülálló teljesítményért, amelyet nem sokkal ezelőtt nyújtottak, hiszen immár harmadszor sikerült megakadályozni, hogy fontos kérdésekről, az ország egy részét vagy egészét érintő ügyekről itt, az ország Házában nyíltan beszélhessünk, tanácskozhassunk.

Megmondom őszintén, azért imponáló ez a teljesítmény, mert látható, hogy az erő, a következetesség, az intellektus és az elegancia olyan sajátos kombinációjáról van szó, amelyre más pártok meggyőződésem szerint bizonyára nem képesek. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiban.) Az erő, amelynek kultuszát ilyen kitartóan és következetesen ápolják, továbbá az a lenyűgöző intellektuális teljesítmény, amellyel döntésüket megalapozták, valóban elismerésre méltó. Szinte látom magam előtt, ahogy a kormánypárti képviselők hosszú órákon át tépelődnek, tanácskoznak. Látom magam előtt, ahogy Szájer József frakcióvezető úr álmatlanul forog az ágyában, majd döntő lépésre szánja el magát: belelép a papucsába, felemeli a telefont, felhívja a miniszterelnököt és Torgyán József elnök urat - aki egyébként éppen a nép konszolidációjával van elfoglalva -, és azt mondja: Megvan a megoldás.

 

(14.40)

 

Ne szavazzuk meg az ellenzék javaslatait! Azért ne szavazzuk meg, mert ha megszavaznánk, akkor a megelőző két alkalomhoz képest ez törést mutatna a kormánypártok töretlen, egyenes vonalú politikájában. Arról már nem is szólva, hogy ez a mindenre elszánt, rossz életű ellenzék félreértené, a gyengeség jelének tekintené. (Derültség az MDF padsoraiból.)

Meg kell hagyni, briliáns gondolatmenet! Nyilván csak azért sikerült meggyőzni a miniszterelnököt és Torgyán József urat is, akik egyébként információnk szerint elkötelezettek voltak - kormány, kisválasztmány, nagyválasztmány, elnökség, nagygyűlés, Országgyűlés, képviselőcsoport, mindenki előtt elkötelezték magukat -, hogy igenis, támogatni kell az ellenzék javaslatait, de egy ilyen különleges, hibátlan okfejtés, egy ilyen politikatörténeti szempontból is páratlan fordulatot tartalmazó gondolatmenet előtt még a miniszterelnöknek is meg kell hajolnia!

Így aztán őszintén be kell vallanunk, tisztelt képviselőtársak, világos a dolog: mi tévedtünk, a parlament ugyanis nem arra való, hogy az ország dolgairól itt beszéljünk és szót váltsunk. Be kell látnunk, az általunk javasolt témakörök egyrészt érdektelenek, másrészt nem időszerűek. Miért is kellene például azzal foglalkozni, hogy a közalkalmazottak, a köztisztviselők számottevő csoportjai nem kaptak még annyi béremelést sem, amennyi ellensúlyozta volna az esetükben az adóterhek növekedését? Ugyan honnan vették a szocialisták azt az ostoba ötletet, hogy a társadalombiztosítás felügyeletét a parlamentre kellene bízni? Magukra vessenek, ha bármilyen módon is komolyan vették a Fidesz 40 pontjából a 23.-at, amikor a Fidesz az egészet láthatóan tréfának szánta. A gyógyszerkassza helyzetére, a gyógyszertámogatásokra aztán kiváltképp nem kell szót vesztegetni, hiszen a kormány majd megoldja. Csak nem gondolja valaki, hogy az ellenzék még ebbe is beleüsse az orrát?! A sportrendezvények biztonságáról pedig végképp ne beszéljünk, hiszen híreink szerint a sportminiszter úr egyedülálló koncepciót dolgozott ki: el akarja érni, hogy ne legyenek sportrendezvények, ezzel automatikusan megoldódik azok biztonsága is. (Derültség az MSZP padsoraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Szomorú dolog, hogy a kormánypártok olyan helyzetet teremtettek, hogy ezekről az ügyekről ilyen hangon, ilyen módon kell és lehet a Magyar Országgyűlésben beszélni. Szomorú dolog, hogy a kormánypártok minden fontos kérdésben kerülik a nyilvános vitát, ami azt mutatja: ezekben az ügyekben maguk sem tudják, hogy mit akarnak, de azt nagyon akarják. Szomorú, hogy kiüresednek a Magyar Köztársaság Országgyűlésének alkotmányos funkciói; szomorú, hogy ezzel nemcsak az Országgyűlés, de Magyarország komolysága is veszélybe kerül. (Révész Máriusz közbeszólása.) Mindemellett meg kell hagynom, elgondolkodtató az a tény... Igen, egy NB-II-es labdarúgó mérkőzésen szoktak a lelátóról így bekiabálni, de ez engem nem zavar! (Derültség az MSZP padsoraiban.) Elgondolkodtató azért az a tény, hogy 5 párt ellenében a Fidesz még most is fontosnak tartja a háromhetes ülésrendet, s fontosnak tartja, hogy ilyen lelassuló, vonszolódó törvényhozás legyen a Magyar Országgyűlésben. Azt gondolom, megvan a megfejtés: a Fidesz azt mondja, lassan haladunk, de nem biztos, hogy ez baj, mert lehet, hogy rossz irányba megyünk.

Köszönöm a figyelmet. (Derültség és taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e valaki reagálni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, megadom a szót Dávid Ibolya igazságügy-miniszter asszonynak.

DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter: (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Halljuk!) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által írásban benyújtott kérdés sokkal komolyabb kérdés annál, minthogy cinikus, kissé humoros vagy bizalmi, talán KISZ-gyűlésekre emlékeztető hangnemben beszéljen erről az Országgyűlésben. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Horn Gábor: Honnan tetszik tudni, milyen egy KISZ-gyűlés hangneme?)

Felszólalásának tárgya az Országgyűlés komolysága és az Országgyűlés méltósága. A komolyság és a méltóság kapcsán öt dolog jutott eszembe.

Az első dolog az, hogy az Országgyűlés komolyságán és tekintélyén való őrködés nem a kormány feladata, bár ma ebben a műfajban csak a kormány van olyan helyzetben, hogy az ön felszólalására reagálni tudjon. Nem is a házelnök úr feladata, hanem a 386 képviselőnek, pártállásra való tekintet nélkül, együttes felelőssége az, hogy milyen az Országgyűlés méltósága.

A második gondolat a felszólalása kapcsán: az Országgyűlés komolyságának alapvető garanciája az, hogy az alkotmányban és a Házszabályban biztosított jogokat jóhiszeműen kell gyakorolni. (Moraj az MSZP padsoraiból.) Hangsúlyozom még egyszer: jóhiszeműen, hiszen a joggal való visszaélés tilalma nem polgárjogi kategória; de a nem joggal való visszaélés számomra az, ha a kormánytöbbség élni kíván azzal a jogával, melyre őt a választáson a választópolgárok többsége felhatalmazta. (Moraj az MSZP padsoraiban. - Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Közbeszólások ugyanonnan: Úgy van!)

A harmadik gondolat, mely megfogant bennem az ön felszólalása kapcsán, hogy a rosszhiszemű joggyakorlás bizony bármelyik oldalról láncreakciót von maga után, ami azzal a veszéllyel jár, hogy eljárási civódások, obstrukcióhoz vezető eljárások és indulat általi döntések indulnak meg az Országgyűlésben, legyen az az ülésteremben való bentülés mellett a gomb meg nem nyomása, és sok-sok példát tudnék erre mondani.

Az Országgyűlés méltóságához hozzátartozik a vitakultúra is: a viták hangneme, sőt a plenáris ülések látogatottsági mértéke is. És egy dolgot szeretnék, képviselő úr, kiemelni: az is, hogy mennyire szólnak a felszólalások és a napirendi előtti felszólalások azokról a kérdésekről, amelyek az állampolgárokat valóban a leginkább érintik és a leginkább érdeklik (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.), és mennyire szólnak azokról a kérdésekről, amelyekben az Országgyűlés néhány képviselője vagy képviselőcsoportja a saját ügyét hétről hétre hozza az Országgyűlés elé. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Háromhetente! - Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

A méltóság és a komolyság kapcsán az ötödik gondolatom, hogy minden képviselő, amikor megszólal vagy szavaz az Országgyűlésben, legyen tudatában annak, hogy az Országgyűlés a televízió és a rádió jóvoltából példát ad a nemzet közösségeinek, és nem mindegy, hogy a Magyar Országgyűlés milyen példát szolgáltat, és ebben közös a felelősségünk!

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Vancsik Zoltán: Erről van szó!)

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Fodor Gábor frakcióvezető-helyettes úr, Szabad Demokraták Szövetsége.




Felszólalások:   5-9   9-13   13-19      Ülésnap adatai