Készült: 2024.03.28.16:48:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

233. ülésnap (2005.06.06.), 246. felszólalás
Felszólaló Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:31


Felszólalások:  Előző  246  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, akkor folytatom.

A 3. számú módosító javaslatban a törvényjavaslat 1. § (1) bekezdésében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § u) pontját egy 4. alponttal javaslom kiegészíteni.

(22.00)

“Mezőgazdasági dolgozó az a legalább 55 éves, de még rendes nyugdíjkorhatár alatti személy, aki az előző öt évben munkaidejének legalább felét a munkában közreműködő családtagként vagy mezőgazdasági dolgozóként mezőgazdasági munkavégzéssel tölti.ö Az új fogalommeghatározás beiktatását az teszi szükségessé, hogy a korengedményes nyugdíjazást szabályozó 1257/1997-es EK-rendelet is említést tesz mezőgazdasági dolgozóról. Ezt a fogalmat célszerű a törvényjavaslatban is átvenni. Mivel ezt az általános vita során kormánypárti képviselőtársaim is részletesen megvitatták, erre most nem térnék ki bővebben.

Elnök úr, most rátérnék az 5. számú és a 9. számú módosító javaslatokra.

Az 5. számú módosító javaslat a törvényjavaslat 2. § (1) bekezdésében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. pont adóterhet nem viselő járandóságára vonatkozó új p) alpontjának következő módosítását javasolja, amely jelenleg így szól: “a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő részére külön jogszabály alapján juttatott nyugdíj előtti támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó része.ö A módosító javaslatban az adóterhet nem viselő járandóság mértékét a minimálbér háromszorosában határozza meg. Erről beszélt Lengyel képviselőtársam is.

A gazdasági üzemeket átadó gazdák minél nagyobb arányú részvételét segíti a nagyobb összegű adómentesség biztosítása. A Tanács 1999. május 17-i 1257/1999-es EK-rendelete a korengedményes nyugdíjazás maximális összegét a következőképpen határozza meg: átruházóként és évente 15 ezer euró - ez, ha 250 forinttal számolom, 3 millió 750 ezer forint teljes összeg átruházóként -, ha egy összegben kéri az illető, 150 ezer euró - 37 millió 500 ezer forint -, dolgozóként és évente 3500 euró - 875 ezer forint -, teljes összeg dolgozóként 35 ezer euró - 8 millió 750 ezer forint. Nálunk ezek az összegek valószínűleg jóval szerényebbek lesznek, azonban a minimálbér egy havi összegével meghatározott adómentességnek végképp nincs ösztönző szerepe. Ezért szeretném módosító javaslatommal legalább az adómentesség határát megnövelni.

Érdemes megnézni például a cseh gazdáknak biztosított támogatást, amelynek, úgy érzem, valóban van ösztönző szerepe. A 9. számú módosító javaslat a törvényjavaslat 4. § (3) bekezdésének kiegészítését javasolja, a törvényjavaslat pedig a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 22. § (1) bekezdését a következőképpen módosítja:

A 4. § 4-5. alpontjában megjelölt foglalkoztatót a munkanélküli-ellátás után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége, az ápolási díj összege, valamint a 4. § 9. alpontjában megjelölt foglalkoztatott mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásának összege után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű nyugdíj-biztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége terheli. Ezt a módosító javaslatom azon kívül, hogy a mezőgazdasági termelőket a mezőgazdasági üzemet átruházó személyekre cseréli a vita előző részében elmondott okok miatt, kiegészíti azzal, hogy “amennyiben az átruházó a tagállam által fizetett rendes nyugdíjellátásban részesül, a korengedményes nyugdíjazási támogatást a tagállam által fizetett nyugdíj összegének figyelembevételével kiegészítésként kell odaadniö. Ez a kitétel a Tanács 1999. május 17-i, 1257/1999-es EK-rendelet 12. cikkének utolsó két bekezdésében egy az egyben így szerepel, vagyis be kell tartanunk. Tehát nemcsak a nyugdíj előtti támogatásról van szó, hanem az 55 éves kortól számított 15 év átfedheti a nyugdíjas időszakot is. Köszönöm szépen a figyelmet.




Felszólalások:  Előző  246  Következő    Ülésnap adatai