Készült: 2024.03.29.16:04:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

21. ülésnap (2010.07.05.), 428. felszólalás
Felszólaló Gőgös Zoltán (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:50


Felszólalások:  Előző  428  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szerencse, hogy ma reggelre nem terveztem korai fejésellenőrzést, mert valószínűleg nem értem volna haza, de nem gondoltam volna, hogy fél négykor tárgyaljuk ezt a törvényjavaslatot.

Most megjegyezném ellenzéki képviselőtársaimnak vagy a korábbi ellenzéki képviselőtársaimnak: nagyon sok kritikát kaptunk, hogy az ilyen fontos ügyeket mindig a tévéműsoridőn kívül, a nyilvánosság elzárásával tárgyaljuk, azután később ezen változtattunk, mert talán a legutolsó olyan vitánk volt, ami a széles nyilvánosság előtt zajlott, az agrárjelentés ügye. Remélem, majd ezt a gyakorlatot követni fogja a jelenlegi kormány is. Egyébként abban a jogalkotási dömpingben azon nem nagyon lehet csodálkozni, hogy néha ilyen kicsit lehetetlen helyzetet teremtünk.

De ahogyan mondtam a bizottsági vélemény kapcsán, alapvetően tartalmi ügyekkel kívánok foglalkozni. Úgy gondolom, nem hiszem, hogy vita lesz a Házban arról, hogy a Nemzeti Földalap kinek az irányítása alatt legyen. Megmondom őszintén, annak idején kisebbségben maradtunk a kormányon belül. Ugyan a birtokpolitikai országgyűlési határozatot bevezetni menedzseltük, és bizonyos ügyekben ellenjegyzési joga volt a miniszternek, de ez nem egészen ugyanaz a kategória, úgyhogy nagy, közös vagyonkezelésben van, mondjuk, a termőföld mint egy önálló vagyontárgy, hozzátéve, hogy annak is megvolt azért a maga előnye, és remélem, majd itt nem látjuk a hátrányát, ugyanis a jobban mobilizálható vagyonelemek kapcsán időnként több forrás maradhatott olyan bizonyos ügyekre, ami majd, ha csak a földhasznosításból kell ennek a rendszernek eltartania önmagát, azért ez egy elég komoly feladat elé állította és állítja is a Nemzeti Földalapot. Ez egy nagy kihívás lesz, nyilván sok mindent át kell majd gondolnia a kormányzatnak, hogy azok az elvek, amelyeket itt felvázolt, teljesüljenek.

Itt mindjárt elmondanám egy hiányérzetünket: nem foglalkozik a törvényjavaslat az életjáradék-programmal. Ez egy évi 9 milliárdos kötelezettség, amit valamiből majd nyilván elő kell teremteni, hiszen erre hosszú távú szerződések vannak. Tudom, sokan vitatják, hogy ez jó-e vagy nem. Az is elhangzott, hogy a földhasználótól vettünk el földet. Ezt cáfolhatom, mert általában nem olyan emberek ajánlották fel életjáradékba a földjüket, akik nem használták, hanem olyanok, akik jobban bíztak az állami kivásárlásban, mint egy akár magáncégeladásban, és növekedett a földvagyon. Egyébként nem csökkent az állam földvagyona, tehát ilyen értelemben sem volt ez azért egy haszontalan történet.

Ami itt is szóba került két különböző vélemény kapcsán, ezt én is megerősíteném, hogy nem elég hangsúlyosan kezeli sem a birtokpolitika, sem a Földalap meghatározó elveit, az állattartással kapcsolatos ügyeket. Balázsnak mondanám: én azzal egyetértek, hogy a fiatal gazdálkodó, főleg, ha pályázatot nyert, szerezzen földet, de azzal nem, hogy egy állattartó telep elől vigye el, mert akkor nem tudom, hogy utána majd kinek adja el, amit megtermelt, ugyanis jelenleg a gazdálkodásunk legnagyobb problémája az, hogy alacsony az állattenyésztés aránya. Ez nagyon meglátszik a foglalkoztatásban is, látszik az exportkényszerben, amit egyre rosszabb pozícióban tudunk csak végrehajtani, hiszen Magyarország köztudottan nem egy jó logisztikai helyzetben lévő ország.

Még egy adalék: itt az is felmerült, hogy mondjuk, mennyi a földterület eltartóképessége. A mostani, olyan állattartással foglalkozó vállalkozásoknál, ahol komoly állattartásról beszélünk, tehát sertés- és szarvasmarhatartásról, általában 20-25 hektár között jut egy foglalkoztatottra, egy alkalmazottra. Azt megkérdőjelezem, hogy egy négytagú családot 80 hektár mindenféle kiegészítő tevékenység nélkül a mai jövedelmi viszonyok mellett... - itt a patikusok reklamáltak, hogy 8 százalékos árbevétel-arányos nyereségük van. Ezt nagyon elfogadnám a szakma szempontjából, de nem akartam abba a vitába beleszólni, itt azért messze nincs erről szó. Vannak olyan évek, amikor nulla vagy maximum 1-2 százalékos haszonkulccsal lehet dolgozni, itt meg ez ki van jelölve. Azt hiszem, ebbe sok termelőtársammal együtt mi is belemennénk, ha mondjuk, az állam garantálná, hogy 8 százalékos költségarányos haszonnal dolgozhatunk.

Magát a szervezetet, amit a Földalap kapcsán felállítani kíván a kormányzat, alapvetően teljesen normálisnak tartjuk. Egy kicsit túlzottnak érzem a tanács tagjainak a javadalmazását, ezt megfontolásra javasolom, hiszen nem fő foglalkozásról van szó, ezért nem biztos, hogy egy helyettes államtitkári fizetés egy tanácstagnak..., főleg a mostani takarékossági időben, amikor visszamenőlegesen is a különböző juttatásokat megadóztatná a kormány. Erre majd nyilván lesz módosító javaslatunk, ezt holnap a részletes vitában majd kifejtjük.

A birtokpolitika kapcsán az a) pont, a földhasználók helyzetének stabilitása, fejlődésük elősegítése teljesen rendben van. Úgy gondolom, ebben nem lehet vita, hiszen annak a nagyjából 180 ezer regisztrált termelőnek a stabilitása nagyon fontos, függetlenül attól, hogy éppen milyen társasági formában vagy milyen vállalkozási formában dolgozik. Ezt én nagyon kiemeltnek tartom. Igazából azzal sincsen vitánk, hogy a családi gazdaságok kialakítása, megerősítése bent volt a korábbi birtokpolitikában is. Itt egyetlenegy fogalom tisztázása szükséges: ezeknek a családi gazdálkodásoknak a jogi státusa. Ezt láttuk bizonyos, mondjuk konkrétan, állattenyésztési támogatásnál, izomerő-támogatásnál, hogy amikor adózási szempontot figyelnek, akkor nyilván osztják, és mindenki egyéni gazdálkodó vagy őstermelő a családi rendszeren belül, amikor pedig az előnyöket kellene érvényesíteni, akkor meg családi gazdálkodónak hívjuk őket. Tehát ezt valahogyan tisztázni kell, hogy akkor ez most egy birtok és egy család, vagy pedig, mondjuk, négy főből álló önálló gazdálkodók egyesülése. Ez a jogi státusa sajnos nincsen tisztázva, és ez a törvény sem tisztázza. Akkor mit várunk el? Ez milyen státusba kerül?

Nem gondolnám, hogy mondjuk, egy tiszta családi alapon működő betéti társaságnak, kft.-nek vagy akár egyéni gazdálkodói körnek más jogi státust kell adni, mint egy családi gazdálkodó kategóriának. Szerintem ezeket az ügyeket tisztázni kell, de nem gondolom, hogy ebben a törvényben.

A másik ugyanilyen ügy az őstermelők ügye. Az őstermelő három éve minden nagygazdaság tulajdonosa. Tegye mindenki a szívére a kezét: amíg én nem voltam államtitkár, én is őstermelői igazolvánnyal rendelkeztem, ennek egyértelműen megvolt az oka. Ez a növénytermesztési kategóriában szerintem jelenleg egyértelmű adóelkerülést szolgál, ezért át kell gondolni ezt az egész rendszert. Nem biztos, hogy ez a mennyiségű őstermelő indokolt Magyarországon. Nekem és szerintem sokaknak teljesen más fogalmaink vannak a mezőgazdasági őstermelőről. Ez egy alapvetően kiegészítő tevékenység, és sajnos nagyon sok olyan 200-300 hektáros egységet tudok, ahol mondjuk, nyolc-kilenc akár alkalmazottra, akár családtagra van szétosztva a bevétel 8 millió forintos árbevételalapon, és nyilván nem kell adót fizetni. Sokkal egyszerűbb versenyezni, mondjuk, olyanokkal, akiket nyilván minden kötelezettség terhel. Csak azért ajánlom ezt mindenkinek a figyelmébe, mert ezekkel a kérdésekkel foglalkozni kell. Nekem nincs ezzel bajom, hogy ez itt maradt, mert van olyan, aki valóban odavaló és rendben van, de ennek jelentős része spekulációs célú őstermelő, és bizony nem fogjuk tudni kizárni; azzal talán igen, hogy legalább három éve meg kell lennie az igazolványnak, de erre már új őstermelői igazolványt nem válthat ki, mert a jogszabály szerint azzal nem megy előre, de azt gondolom, azt a kérdést kezelni kell.

Az állami elővásárlási jog, úgy gondolom, védelmet adhat nemcsak a külföldi, hanem a hazai spekulációs tőkével szemben is. De egy dologra azért figyelnünk kell. Általában az a tapasztalat, hogy ahol az állami szereplő megjelenik, ott általában felmennek az árak. Tehát nem lehet azt elvárni, ha valaki ezt tudja előre - tudja, mert ez a törvényben benne lesz -, hogy akkor nem próbálják azt megoldani, hogy azért lesz konkurenciája az államnak, és ezzel fel lehet verni bizonyos földárakat. Azt gondolom, a magyar termelők érdekében - ehhez is kellene még a moratórium egypár évig - nem biztos, hogy jót tenne, hogyha most nagyon megugranának a földárak, mert nem olyan évek voltak most az elmúlt időkben, amikor tőkét lehet azért kivonni, hogy akár magántermelő vagy bárki más földet vásároljon, és szerintem nem is volt itt ennek az ideje. Sőt, megkockáztatom: az az arány, ami most a bérlet és a tulajdonosi használati arány, így mondom, mert a 2 millió tulajdonos nagyon nem jó Magyarországon, de ez egy helyzet, egy örökség mindegyikünknek, ezzel majd nyilván megint csak kezdeni kell valamit, ezt csak akkor lehet optimálisan kezelni, ha valamilyen technikával megállítjuk például a bérleti díjak növekedését, mert egy olyan tulajdonosi kör került pont a spekulációk okán bizonyos kivásárlási ügyek kapcsán, és most nem azokról beszélek, akik társas vállalkozások tulajdonosai, megvették, és állattartással foglalkoznak, hanem - kimondom nyugodtan - azokkal az ügyvédekkel, akik több száz hektár földet magánszemélyként tulajdonolnak kárpótlási jegy vásárlásával, és mindig csak az figyelik, hogy mennyi az európai uniós támogatás, és az már egy jó eset, hogyha bérbe adják egyébként a földet, mert általában erre még pluszpénzt is kérnek.

(Ezek azok az ügyek, amelyeknél például a francia példát mondta a Géza.)

SF/Latorcai-Földesi-Nyakó/ (Gőgös Zoltán)/bl

(3.40)

Ezek azok az ügyek. A francia mintát mondta a Géza. Franciaországban államilag be van határolva, hogy mennyi lehet a bérleti díj. Valamit valószínűleg egy komplettebb földtörvény-módosításban ezzel is kezdeni kell, mert előbb-utóbb több parlagterületünk lesz, ha ez így folytatódik, mert nem lesz akkora haszon rajta, hogy ezt a megemelkedett bérleti díjat is ki lehessen gazdálkodni.

Úgy gondolom, hogy a helyben lakó haszonbérlő, felesbérlő, részesművelő rendszerben az állattartó telepek - szigorúan mondom, nem a részvényeseit, hanem - helyben lakó tulajdonosi vagy akár alkalmazotti rétegét valamilyen módon vissza kellene tenni vagy érvényesíteni kellene, mert az ő termelésbiztonságuk mindenkinek fontos. Én ezt a korrekciót mindenképpen javasolnám, természetesen azzal, hogy ha a telep tulajdonosi szerkezete úgy változik, hogy akár külföldi lesz, vagy megszűnésre kerül, akkor ezzel a földvagyonnal ne rendelkezhessen tovább, mert ezt annak okán szerezheti meg, hogy ott konkrétan állattartás folyik, és foglalkoztatáshoz kötött tevékenység zajlik. De úgy gondolom, hogy ezeket a törvényben el lehet rendezni. Abban sem vagyok biztos, hogy ebben a földtörvényben, de hogy kell vele foglalkoznunk az ősz folyamán, abban biztos vagyok. Főleg a moratórium okán is meg kell ezt majd tenni.

Nagyon remélem, hogy több olyan korrekció lesz, amit támogatni fog a kormánytöbbség. Alapvetően azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat a végén lehet jó is, de mindenképpen figyelni kell a fejlesztésekből adódó feladatokra, hitelekre, egyebekre, amik nem fognak működni anélkül, hogy ne legyen egy átfogó földügyi szabályozás. És sajnos van azért egy kötöttségünk, amit be kell látni, mert az rendben van, hogy az állam majd megszerez földterületeket, de amikor azt tovább kell adnia vagy bérbe kell adnia - a bérbeadás rendben lehet, nem hiszem, hogy azzal probléma lenne -, akkor látjuk, hogy az értékesítésnél milyen merevek az európai uniós szabályok. Még a birtok-összevonási célú, illetve az optimális birtokméret kialakításához szükséges hiteltámogatás kapcsán is megperelte a Bizottság a Tanácsot, amelyet sikerült meggyőzni arról, hogy még legalább három évig egy ilyen kamattámogatásos hitelkonstrukció működjön, szerintem ugyanis érdemi belső földforgalmat megfelelő hitelkonstrukció nélkül nem lehet csinálni, és az nem lehet sokkal keményebb, mint amit - mondjuk - földbérleti díjként fizetne valaki, ha tartós bérletbe veszi a földet. Ezeket nekünk az Európai Unióval tisztázni kell, és ezek védhetik meg leginkább a spekulációtól a magyar földvagyont.

Nagyon remélem, hogy ezen az úton tovább tudunk menni. Javaslom - nyilván mindenki meglátja majd, hogy milyen módosító javaslatok voltak -, hogy ezekre legyünk figyelemmel, és ne próbáljunk kiemelni a hatásánál nagyobb mértékben bizonyos köröket, mert az meg a másik oldalon fog visszaütni, és én ettől óvnám a jelenlegi kormányzatot. Erről a véleményünket majd nyilván el fogjuk mondani, és a szavazatunkat akkor tesszük le, amikor látjuk ennek a dolognak a végeredményét. Nagyon remélem, hogy kikerekedhet ebből egy olyan történet, ami mellé oda tudunk állni. Ha nem, akkor onnantól már a kormányzat felelőssége, hogy hogyan működteti ezt tovább. Kellő felhatalmazása van rá, ezt nem vitatja senki, de óvnám a kormányzatot attól, hogy nagyon drasztikusan avatkozzon be a jelenlegi birtokszerkezetbe, mert az hosszú távra visszavetheti az agráriumot, ahogyan visszavetette a kilencvenes évek eleji szerintem átgondolatlan, alapvetően politikai alapú agrárpolitikája.

Köszönöm szépen a figyelmeteket. Ennyit szerettem volna ehhez a javaslathoz hozzátenni. Köszönöm. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  428  Következő    Ülésnap adatai