Készült: 2024.04.26.01:16:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

14. ülésnap (2010.06.14.), 377-381. felszólalás
Felszólaló Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:31


Felszólalások:  Előző  377 - 381  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm ezt a növekvő népszerűséget, igyekszem megszolgálni azzal, hogy 14 perc 30 másodpercig fogok csak beszélni a 15 helyett, és akkor immáron - mert lehet, hogy a következő lépésben már mindjárt át is hívnak, hogy üljek át a kormánypárti többséghez, de azért ahhoz még fejlődni kell többet. (Zaj, közbeszólások. - Az elnök csenget.)

Ugyanis az a helyzet, hogy egy nagyon érdekes változáson megy keresztül az Országgyűlés munkája, és ez nagyon örvendetes. Ugyanis eddig az első három hét vagy most már lassan négy hét jogalkotási folyamatában azt tapasztaltuk, hogy a részletes viták, az igazán minőségi, szakmai viták során igazából elég érdekes helyzetek adódtak: többségbe került az ellenzék rendszeresen a késői órákon. Most úgy látszik, hogy a vészcsengőt megnyomta a kormánytöbbség, és azt gondolja, hogy mostantól fogva nagy számban fogja figyelemmel kísérni a részletes vitákat, általános vitákat, és egyáltalán, mindazon vitát, ami a jogállamiság értékeiről és a történeti hagyományaink megvédéséről és alapvető jogaink megvédéséről szól, a népszuverenitás és a népfelség elvének megvédéséről szól.

Tehát ide kellene visszatérni, és azért én azt gondolom, annyira felgyorsult ez a parlamenti munka, hogy már lassan Török Gábor sem tudja követni elemzéseiben, és azért ez több mint elgondolkodtató. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Török Gábort Magyarország legkiválóbb politológusai között tarthatjuk számon, a következő gondolatokat közli ezzel a fajta jogalkotással kapcsolatban, és nagyon-nagyon megfontolandó. Ezt azért nem mondom én, mert ő ezt még nálam jobban is megfogalmazta.

A következő: a magyar politikát figyelve az elmúlt években megtanulhattunk különbséget tenni két fogalom között, ami törvényes - legális -és ami elfogadott, támogatott - legitim. Érdemes hozzátenni egy harmadikat, amivel gyakran találkozni véleményekben, a dolog esztétikáját, többféle megfogalmazásban... (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Idő!) Nem tudok arról, hogy lejárt volna az időm, kérem elnök urat, hogy figyelmeztesse a jelen levő képviselőtársaimat, hogy biztosítsák a beszédem elmondásához szükséges... (Zaj, közbeszólások. - Az elnök csenget.) Nem hallom, bocsánat.

ELNÖK: Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Igen, csak nehéz így, elnök úr, beszélni, ha folyamatosan nem hallom már magamat sem. (Derültség.) De igyekszem...

ELNÖK: Igen interaktív, képviselő úr, ez a párbeszéd, úgyhogy ne lepődjön meg. Parancsoljon!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Igen, de kérem elnök urat, valóban vesse latba a tekintélyét, és próbálja a képviselőtársait rávenni arra, figyeljenek arra, amit mondok, és amit Török Gábor mond. Tehát három elem van, ami fontos a politikában, a legalitás, a törvényesség talaján állás, a legitimitás, egy elfogadottság, és a harmadik a dolgok esztétikája, hogy azt mondjuk, ami konform, ami elegáns, ami tetszik.

(23.50)

Egyes elemek hatással lehetnek egymásra, de egymással szemben is állhatnak. A három közül nagyon fontos a törvényesség... - tehát egyik sem választható el egymástól, ezt mondja.

A Fidesz mostani lépéseit úgy minősíti velem együtt, hogy ezek kétségtelenül ugyan sok tekintetben törvényesek, de velük szemben nagyon komoly, egyre komolyabb, úgynevezett legitimitási problémák merülnek fel. Miben áll ez igazából? Ez abban áll, hogy a Fidesznek számolnia kell bizonyos veszélyekkel, amikor erre az útra lép, és ezen az úton halad. Mégpedig a közvélemény ítéletével kell számolnia. Tehát előbb-utóbb az a felhajtóerő, ami most ezt a kétharmados többséget biztosította önöknek... - és amely tekintetében messzemenőkig egyetértek Dúró Dóra képviselőtársnőmmel, hogy abszolút mértékben nem volt a választási programjuknak része az alkotmányozásnak egyetlen eleme sem, és a választójogi rendszer totális reformja semmiképpen sem.

De ha visszatérünk ebbe a gondolatkörbe, azt kell látnunk, hogy bizony számolni kell a közvélemény ítéletével, mert nagyon szűk az ösvény a határozottság, az érdekérvényesítés, az erőszakosság és zsarnokság vagy akarnokság között. Ma láthatóan a Fidesz minden törvényes eszközt igénybe kíván venni a hatalma növelése érdekében, és nincs semmilyen garancia arra, hogy egy adott ponton nem változik meg a véleményklíma ezzel a politikai gyakorlattal kapcsolatban.

Megmutatta a szocialista-liberális kormányzás, egy nagyon szép történelmi példát hoz Török Gábor - hogy szép, az túlzás, tehát egy jellemző történelmi példát hoz -, hogy hiába törvényes valami, ha a társadalom nem fogadja el, az könnyen betarthatatlanná válik, felülírhatóvá és végül megbuktathatóvá válik.

Tehát, ha a Fidesz nem vigyáz - mondja Török Gábor velem együtt -, és túlzásba viszi az erőből meghozott intézkedéseket, ismét szükségünk lehet a legalitás és a legitimitás fogalmát magyarázó szótárakra. Azt mondja, hogy messze nem tartunk itt, szerintem már messze itt tartunk, úgyhogy ebben már nem értek egyet Török Gáborral. Tehát bizony messze itt tartunk, és én azt gondolom, hogy azért mindig elfelejtjük a kétharmados többség szabályozási logikáját, hogy miért született ez a kétharmados szabályozási rendszer a magyar alkotmányos rendszerben.

Ez azért született, hogy egy hatalmi struktúra, egy pártszövetség ne tudjon minden kérdésben döntő, meghatározó befolyást gyakorolni. Ezt a rendszert pontosan ezért találták ki, és idéznem kell itt a kétkötetes alkotmánykommentár első kötetét, amelyet azért nem fogok teljes egészében, az 1500 oldalt felolvasni. (Közbeszólások: Olvasd fel! - Folyamatos zaj, közbeszólások a kormánypártok soraiból.) De látom, szeretnék néhányan, de nem teszek (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) eleget kérésüknek. Viszont egy nagyon fontos gondolatot felolvasnék belőle, mégpedig a kétharmados törvényi garanciákkal kapcsolatos kérdéskörről. A kétharmados törvényi garancia szerepe az, hogy a parlamenti többség ne tudjon az ellenzék hozzájárulása nélkül dönteni. Tehát nem a több szem többet lát elve miatt kell bevonni az ellenzéket egy hatékonyabb szabályozás érdekében, hanem a mindenkori parlamenti kisebbség, a demokratikus jogállami berendezkedés egyik védelmezőjeként tekintendő, és így kell rá tekinteni a jogalkotási folyamatban.

Tehát ha önök elkövetik azt a történelmi hibát és felelőtlenséget, hogy a közvélemény szándékaival, akaratával nem számolva ezt a fajta erőből történő jogalkotást hajtják végre, előbb-utóbb számolniuk kell azzal, hogy ami itt történik most látszólag zárt körben, az nemsokára több millió választópolgár számára keserű valóságként realizálódik, és bizony ebből nagyon rossz következtetéseket is levonhatnak, akár például az önkormányzati választásokon is. Tehát azt gondolom, hogy vissza kéne térni a legalitás és a legitimitás útjára egyben, és egyben azon útra, amit úgy hívunk, hogy elfogadható, a jogállamiság elveivel és a magyar történeti alkotmányosság méltó hagyományaival is összeegyeztethető út.

Most ez az előttünk fekvő törvényjavaslat abszolút mértékben nem tekinthető ilyennek. Még egyszer csak arra tudom buzdítani, nagyon sok felkészült jogász található a kormánytöbbség soraiban, tényleg dugják össze a fejüket, ha négy-öt magyar összehajol, akkor mindig valami jó kisülhet ebből, mondta Ady Endre. Tegyék meg azt, hogy valami alkotmányos és igenis a legitimitás és legalitás talaján álló megoldást találjanak arra, hogy a kétségkívül egyébként valóban szakmailag és emberileg sem elfogadható Országos Választási Bizottság jelenlegi tagjaitól valahogy valóban szabaduljon meg az ország, de ezt egy törvényes keretben tegyék, és ne a mostani úton.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  377 - 381  Következő    Ülésnap adatai