Készült: 2024.03.29.01:08:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

61. ülésnap (2015.03.31.), 90. felszólalás
Felszólaló Bangóné Borbély Ildikó (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:56


Felszólalások:  Előző  90  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Megerősített abban elnök úr is meg az előttem ülő képviselők is, hogy csak el kell még mondanom ezt a felszólalást, mert legalább annyira fontos ez a téma, még ha csak néhány ezer védőnőről beszélünk is az országban, de több millió embert érint. Én azzal készültem még, hogy a védőnők nemcsak a napi rutinfeladatokat látják el, úgymond, hanem nagyon értékes pluszfeladatokat is megvalósítanak, és ezek azok a jó gyakorlatok, amik mindenki számára elérhetőek, ajánlanám a férfi képviselőtársaim figyelmébe is, és egy ilyenről szeretnék beszámolni.

A címe az, hogy „Apák napja Simontornyán, az apaszerep erősítése a családi összetartozás megélésének elősegítésével a gondozott családokban”. Tanulságos és érdekes mindenkinek, csak részleteket fogok felolvasni a kiemelt projektből. Kelemen Katalin területi védőnő készítette ezt az anyagot. A pályázóról csak néhány mondat: „1999 óta dolgozom védőnőként, pályakezdőként Zala megyében dolgoztam, eleinte egy, majd kettő körzetben.”

Az intézmény bemutatása. „Simontornya város önkormányzatának védőnői szolgálata kettő védőnői körzetből áll. A területi munka mellett mindkét védőnő iskolai munkát is ellát, 2013-ban három intézményt összesen 555 fővel. Az apák napja rendezvény tulajdonképpen főként a szervezésben köthető a védőnői szolgálathoz, hiszen a megvalósításban az iskola, az óvoda pedagógusai, a helyi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat családgondozói és a szervezők barátai, családtagjai vesznek részt.”

Bevezetés. „Hol vagy, apám, / hol vagy, te nagy. / Nem vagy sehol, / de vagy, de vagy. / Valami rejt, / valami zár. / Mi ez a csönd? / Mi ez a vár?” ‑ írta Kosztolányi Dezső. Miért pont az apákra gondoltak a védőnők, amikor felmerült ez a rendezvény? „2012. év végén a simontornyai védőnői szolgálat két védőnője összesen 181 olyan családot gondozott, ahol 0-6 éves korú gyermek él. Ezek közül 38 olyan család van a 181-ből, ahol az apa válás, külföldi munkavállalás ‑ ez 6 család esetében ‑ nincs jelen a család mindennapjaiban, sok családnál a kapcsolattartás is esetleges, tehát a gyermeket, gyermekeket egyedül nevelők aránya 17,7 százalék, ahol az anya neveli, ha a külföldön dolgozó apák családját is beleszámítjuk, már 21 százalék az arány. A valóságban ennél sokkal rosszabb a helyzet, ezzel is ‑ ismerve a családokat ‑ a fenti számítás végzésénél szembesültem, hiszen sok az olyan család is, ahol az apa ugyan jelen van, mégsem vesz részt tevékenyen a gyermekgondozásban.”

Itt leírják a statisztikai adatokat, hogy hány gyermek születik, és hány válás és házasság köttetik a településen, és azt a megállapítást teszik, hogy „…A fentiekből is jól látható, hogy a születések arányszámához viszonyítva magas a válások aránya, és a védőnői gondozás során is tapasztaljuk, hogy a gyermekek nagy része házasságon kívül születik. Nem volt ez másképpen abban az időszakban sem, amikor megszületett a simontornyai apák napja ötlete.”

A gyakorlat kialakulása. „A védőnői munka során elkerülhetetlenül találkozunk a családi struktúrák átalakulásával, a családi kapcsolatok bomlé­konnyá válásával. Sokszor látjuk, hogy az apa kilép a családból, vagy ha nem is lép ki, munkája, beállítottsága, illetve a társadalmi szokások nyomán kevésbé vesz részt a család és főleg a gyermek, a gyermekek életében, így kapcsolatuk is sebezhető, kevésbé épül stabil alapra, mint az anya-gyermek kapcsolat. Gyakran tapasztaljuk, hogy bár az apa érzi ezt, mégsem találja a lehetőséget, az eszközt a gyermekével való kapcsolat erősítésére. Kolléganőm ezt a hiányt felismerve gondolta végig, hogyan lehetne ezeket az apákat ‑ és természetesen azokat is, ahol jól működik az apa-gyermek kapcsolat a gyakorlatban - meg­szó­lítani, összehozni a családokat egy közös programra, aminek eredményeképpen esetleg több színtéren is bekövetkezhet a változás.”

A jó gyakorlat egyszerűsége, újszerűsége és egyedisége. „A program újszerűsége éppen abban rejlik, hogy a családnak az a tagja válik úgymond főszereplőjévé, akit leginkább hanyagolni szoktunk főként a védőnői munkában, de a pedagógusok is leginkább az anyukákkal tartják, keresik a kapcsolatot. Természetesen az apával együtt főszereplővé és nyertessé válik maga a gyermek és rajta keresztül az egész család, hiszen bár az apák napja az apák ünnepe, mégis az esemény haszonélvezője az a gyermek, akinek érdekeit védőnőként már a fogantatástól kezdve szem előtt próbáljuk tartani.”

S itt még leírják a hosszú távú hatást, és nagyon érdekes, ami következtetésre jutottak a rendezvényekből. „Hosszú távú hatásként már megfigyelhető, hogy azok a leendő apák, akik maguk kisgyermekként részt vettek az apák napja rendezvényen, szinte evidenciaként kezelik, hogy a későbbiekben majd ők is hozni fogják a gyermeküket. Kialakul bennük az apaszerep egy másféle, néhány családban újdonságnak számító aspektusa, vagy a kialakult apakép új vonásokkal bővül. Amennyiben ezzel lehetőséget adunk a bennünk élő egészséges apakép kialakulásának vagy segítünk korrigálni a hiányos képet, már tettünk a következő nemzedékért, ezt pedig védőnőként fontos feladatnak tekintjük.”

Én azt gondolom, lehet, hogy nem mindenkinek érdekes ez, de nagyon fontos az, amit a védőnők a hétköznapokban végeznek, és ráadásul még pluszfeladatokat is ellátnak. Nagyon fontos volt az utolsó mondat, amit megállapítottak. Én azt gondolom, hogy sokkal fontosabb ez a kérdés, még ha csak egy napról beszélünk is, hogy ezeket az embereket mennyire meg kell becsülni, mert gyerekekről, édesanyákról, édesapákról, a jövő nemzedékéről beszélünk. Köszönöm szépen, elnök úr, a türelmet. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  90  Következő    Ülésnap adatai