Készült: 2024.03.29.12:13:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

61. ülésnap (2015.03.31.), 24. felszólalás
Felszólaló Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó Törvényalkotási bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 4:52


Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GYÜRE CSABA, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A bizottsági ülésen megfogalmazódott kisebbségi vélemény is, hiszen 10 tartózkodás született ebben az ügyben.

Miért is született ez a 10 tartózkodás? Elsődlegesen azért, mert Bárándy képviselő úr felszólalásában már jelezte, hogy közjogi érvénytelenséget lát ebben az esetben, hiszen a törvényjavaslat nem lett visszavonva, pedig szerinte a kormánynak vissza kellett volna vonnia, újra be kellett volna terjesztenie, és a beterjesztés előtt már le kellett volna folytatni azt a kötelező egyeztetést, amit a jogszabály előír, amire a köztársasági elnök úr is hivatkozott. Egyébként Staudt Gábor a felszólalásában szintén elmondta, hogy a Jobbik is közjogi érvénytelenségnek tartja, ami ebben az esetben előfordult. Külön szavazás is volt ebben a kérdésben. A külön szavazásban nyilván a kormányzati többség akarata győzött, tehát azt mondták, nincs szükség arra, hogy vissza legyen vonva, nem került le a napirendről a tárgyalása. Ezt követően mentünk bele az érdemi tárgyalásba a TAB-ülésen, amelyen az ellenzéki pártok egyike sem támogatta a Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatát.

Miért is nem támogattuk? Azért nem támogattuk, mert a köztársasági elnök úr a levelében, amelyben visszaküldte megfontolásra ezt a törvényjavaslatot, több pontra is hivatkozott. Egyrészt hivatkozott arra, amit minden ellenzéki párt a vita során kifejtett, mégpedig arra, hogy a kötelező egyeztetést, tehát a jogalkotásról szóló törvényben megfogalmazott kötelező egyeztetést sem folytatták le ebben az esetben.

Erre hivatkozott a köztársasági elnök úr. Nyilván hiába mondta el az általános vita során minden ellenzéki párt ezen kifogását, mégsem került visszavonásra, lefolytatásra ez az egyeztetés. Ezt a köztársasági elnök úr is észrevételezte. Mire a Törvényalkotási bizottság elé került az ügy, le lett folytatva a köztársasági elnök úr levele alapján.

Azonban a köztársasági elnök úr nemcsak emiatt küldte vissza megfontolásra a törvényt, hanem több problémája is volt vele. Így például leginkább a köztisztviselő beleegyezése nélküli módosíthatósága a kinevezésnek, amit észrevételezett. Felhívom a figyelmet arra, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom az általános vita során, illetve azt követően a beadott módosítókban pontosan erre hívta fel a figyelmet, és a hozzászólásunkat is leginkább erre hegyeztük ki, hogy mennyire veszélyes folyamat az, amikor a köztisztviselőknek, kormánytisztviselőknek, közalkalmazottaknak a kinevezéseit, a munkaszerződéseit ‑ mert nem munkaszerződése van, hanem kinevezése ‑ egyoldalúan a munkáltató módosítja. Ezek körét bővíti ki a jogszabály, amely lehetővé teszi az egyoldalú munkaszerződés-módosítást, ezáltal olyan lehetőséget ad a munkáltató kezébe, amely nagymértékben hátrányos helyzetbe hozza a munkavállalót. Emiatt is küldte vissza a köztársasági elnök úr.

Ezenkívül még hivatkozik arra is, hogy önkényes illetménycsökkentésre, illetve címek megvonására is lehetőség van a jogszabály alapján, amelyet az Országgyűlés elfogadott. Ő ezt is kifogás tárgyává tette. Amikor bekerült a bizottsági módosító javaslat, a Törvényalkotási bizottságban akkor láttuk, hogy ezzel az utóbbi két felhívási ponttal egyáltalán nem is foglalkozott a Törvényalkotási bizottság, illetve a kormányzati többség, kizárólag az egyeztetéssel foglalkozott, az egyeztetésen elhangzottak egy részével, további kifogásokkal nem. Az ellenzéki pártok nyújtottak be módosító javaslatokat a TAB ülésére. Ezekről szavazás történt. Ezeket a kormányzati többség lesöpörte az asztalról.

Ezek a módosító javaslatok egyébként magukban foglalták azokat a szempontokat, amelyeket a köztársasági elnök úr a visszaküldő levelében leírt, amelyek hiányoztak a Törvényalkotási bizottság módosító javaslatából, amely egyébként gyakorlatilag szó szerint megegyezik a kormányzati többség által beadott módosító javaslattal. Tehát mivel ezek a pontok teljes mértékben hiányoztak belőle, ezért az ellenzéki pártok valamennyien tartózkodtak, illetve nem tudták elfogadni. A tartózkodás is azért volt, mivel volt néminemű előrelépés ahhoz képest, ahogy a törvényjavaslat elfogadásra került korábban az Országgyűlésben.

Ezért nem „nem” szavazat, hanem tartózkodás volt, de támogatni nem tudtuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai