Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KORÓZS LAJOS (MSZP): Éppen csak vita van, elnézést, elnök úr, hogy kétperces lett volna. (Kepli Lajos: Nem, nem, nem!)

ELNÖK: Képviselő úr (Korózs Lajos: Igyekeztem udvarias lenni!), én egy jelzéssel hibáztam, mert az írásban előre jelentkezett képviselői felszólalások következnek (Korózs Lajos: Világos!), ezért öné a szó.

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Nem kívánom megismételni, hiszen Gúr Nándor képviselőtársam a vezérszónoki mondandójában elmondta álláspontunkat, amelyet még múlt év decemberében kifejtettünk. De továbblépve az államtitkár úr felvezetéséhez, néhány keresetlen mondatot azért szeretnék hozzáfűzni, elsősorban a szociális területet érintő államigazgatási átalakításokat illetően.

Véleményem szerint egy újabb integráció nem a szakmai ésszerűségen, hanem a politikai megfontolásokon alapul, még akkor is, ha a képviselőtársam megesküdött arra, hogy akik évtizedeken keresztül fideszes politikusok voltak és most nem ülhetnek a parlamentben, mert kormányhivatal élén vannak, azok már most nem politikusok. Ezt a meccset majd le kell játszani nagy valószínűséggel a benzinkúton. Ismeretes, hogy ott az igazgató hölgy egy mae gerit bevitt a kormányhivatal vezetőjének.

A most előttünk fekvő törvényjavaslat ezeket a módosításokat vezeti át 22 ágazati törvényen, ahogy utaltunk már erre. Eszerint az integrált hivatalokra tekintettel a korábbi szakhatósági eljárások jelentős része megszűnik, szakhatósági állásfoglalás helyett a kormányhivatal a hatósági eljárás részeként dönt szakkérdésekben. Hogy ez hova fog vezetni, lelki szemeimmel látom, itt borzasztó nagy káosz fog kialakulni néhány hónap múlva.

(19.30)

A változások több ponton érintik a szociális ellátásokat, családi támogatásokat. Lehetséges, hogy ezek az ügyfél számára nem lesznek különösebben érzékelhetőek, ám senki sem tudja, hogy a rendszer miként és mikorra válik üzemszerűvé. Veszélybe kerülhet akár a családi támogatások megállapítása és kifizetése is. Megjelentek ugyanis olyan hírek még az átalakítás első elemét jelentő, decemberben benyújtott javaslat kapcsán, hogy az átállás nem lesz zökkenőmentes. Hangsúlyozni szeretném, ezt kormányzati politikusok mondták, tehát ez nem egy légből kapott állítás.

Ez adott esetben azt is jelentheti, hogy több százezren maradhatnak juttatás nélkül, vagy legalábbis csúszhat a juttatások kifizetése, így a családi támogatások, a családi pótlék, a gyes, gyet, anyasági támogatás, nem akarom mindet felsorolni, vagy a fogyatékossági támogatás kifizetése is veszélybe kerülhet. Jelenleg ezekkel ugyanis a Magyar Államkincstár foglalkozik, a jövőben viszont ezek is átkerülnek a kormányhivatalokhoz.

A kapkodás és a visszásságok ellenére a sajtónak miniszter úr megerősítette, hogy az átalakítás márciustól elkezdődik, és hozzátette, idézem: „legfeljebb papír alapon fogadják majd el a támogatási kérelmeket”. Államtitkár úr, erre ez a válasz a XXI. században, a digitális világban, hogy legfeljebb majd papírokat tologatunk egymásnak, hordják egyik irodából a másik irodába? Ráadásul azóta az már erősen kétséges, hogy miként fog mindez márciusban megkezdődni, hiszen az említett javaslat már megcsúszott a törvény-előkészítés folyamata kapcsán, de az előttünk lévő javaslat is csak áprilistól lépne hatályba.

Az külön érdekessége az egésznek, hogy az Államkincstárnál az adminisztratív feladatok megkönnyítése érdekében több mint másfél milliárd forintos uniós támogatásból építették ki a TÉBA rendszert. Ez egy elektronikus rendszer, amely több millió magyar állampolgár adatait tartalmazza. Egyelőre nem tudni, hogy az új igazgatási rendszerben ezt gond nélkül tudják-e majd használni. Ezzel kapcsolatos írásbeli kérdésünkre a következő választ adta Lázár János miniszter úr: folyamatban van az átalakítások előkészítése, amelynek megkezdésére a problémák elkerülése érdekében van szükség. Az a sajtóban is megjelent, hogy egyes beosztottak feladatköre máris változott.

Ugyanakkor, még ha a szabályozás elfogadása előtt meg is kezdték az átalakítást, akkor sem biztos, hogy zökkenőmentes lesz a váltás. Emlékezhetünk még, azt hiszem, arra is, hogy amikor 2013-ban az Államkincstár bevezette az új informatikai rendszert, akkor is problémák adódtak, nem kicsik, meglehetősen nagyok. Voltak, akik csak nagyon késve kapták meg a havi juttatásukat, most pedig ismét jön két év távlatából egy másik átalakítás.

Csak szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat arra, hogy már több mint ezer nappal ezelőtt a rokkantnyugdíjak megállapítása és a felülvizsgálatok kapcsán nyolc kérdést intéztem az államigazgatási szervekhez, és a mai napig egyetlenegy választ nem kaptam rá. Több mint ezer napja! És nagyon egyszerű kérdések voltak; például rendelkeznek-e megfelelő informatikai rendszerrel, az informatikai rendszereket ütköztették-e egymással, magyarul, tudja-e dekódolni a megkapott információkat. Megkérdeztem, hogy a felülvizsgálat és a határozat között mekkora idő telik el, a határozat megszületése és a folyósítás megkezdése között mekkora idő telik el, és a mai napig nem tudott erre senki egy értelmes választ adni, több mint ezer napja.

Van, aki úgy gondolja, folytatva a törvényhez kapcsolódó véleményemet, az átalakítás elsődleges oka a miniszter úr irányítása alá tartozó szervezet úgynevezett „tartalommal való feltöltése, mely igazolja annak létjogosultságát”. Hát ilyet azért egy miniszternek nem volna szabad hagyni, hogy a keze közül kikerüljön, mármint egy ilyen mondat. Más, gyanakvóbb források sokkal borúsabb képet festenek: szerintük az átcsoportosítás a politikai megrendelések könnyebb végrehajtását, például engedélyek kiadását szolgálja.

Akárhogy is, az mindenképpen érdekes ‑ bár azt hiszem, hogy nem egyedi ‑ ebben a történetben, hogy úgy fognak bele egy átalakításba, hogy az arról szóló törvényt még el sem fogadták, illetve ki sem hirdették. Mintha egy javaslat már érvényes szabályozás lenne. Ez sok mindent elárul arról, miként tekint a kormány a parlamentre, a demokráciára és a jogállamra.

Tisztelt Ház! Tegyük fel, jó, amit terveznek. Tegyük fel, nincs mögötte semmi gonoszság, és nincs semmiféle hátsó szándék. Akkor árulják el, miért nem lehet ezt a jelentős, több millió ügyfelet és több tízezer dolgozót, kormánytisztviselőt érintő átalakítást megfelelően előkészíteni, elfogadni és arra megfelelő beüzemelési időt hagyni. Miért? Nem olyan bonyolult ez.

Tudják, az államigazgatás pontosan az a terepe az állami feladatoknak, az irányításnak, amihez mindig hozzá kell nyúlni. Nem azt állítom, hogy nincs egy ilyen intézkedésnek éppen létjogosultsága, mert tényleg mindig hozzá kell nyúlni, hiszen változnak az idők, változnak az eljárásrendek, változik az emberek problémája, az informatikai rendszerek fejlettsége, a tudás, nagyon sok minden átírhatja ezeket, az új tudások átírhatják ezeket. De ezek intézéséhez időre van szükség.

Nézzünk egy másik javaslatot, Gúr Nándor képviselőtársam utalt már rá. A szociális törvény módosítása érinti a közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos szabályozást. Úgy tűnik, erre is az átalakítás miatt van szükség. Majd meglátjuk, reméljük, nem lesz belőle probléma.

A méltányossági ápolási díjjal kapcsolatban azonban már lényegesen érdekesebb a javaslat. Ma délután én interpelláltam ebben a kérdésben éppen államtitkár úrhoz, hiszen március 1-jével nagyon sok támogatási forma meg fog szűnni. A kormány szerint ennek helyét az úgynevezett települési támogatás veszi át. Ez esetenként települési szabályozástól függően pótolhatja a korábbi ellátást. Ugyanakkor a jövőben már nem lesz semmilyen törvényi garancia arra, hogy ezt miként és milyen összegben állapítsa meg.

A segélyezés átalakításáról sok problémát felhozhatnánk, de most itt nem akarom részletezni, itt azonban most egyet érdemes kiemelni, amit a törvényjavaslat is szóba hoz. Eddig, aki méltányossági ápolási díjban részesült, ahogy említette Gúr képviselőtársam is, jogosult volt egészségügyi szolgáltatásra is, tehát mondhatnánk azt, hogy volt tb-je, bár most Magyarországon hivatalosan az Alaptörvény szerint nincs társadalombiztosítás, de mi mégis tb-nek hívjuk, a jövőben megszűnik ez az ellátás. Miért is? Mert hogyha csak a minimálnyugdíj 80 százalékát képes egy települési önkormányzat adni annak, aki ellátásra szorult eleddig, és ezt kapta, akkor nem lesz jogosult gyakorlatilag egészségügyi szolgáltatást igénybe venni ‑ nem lesz!

Érdemes néhány szót ejteni az egészségügyi pénzbeli ellátásokról is, amelyek szintén átkerültek a kormányhivatalokhoz az OEP-től. A táppénz szabályozására szeretnék kitérni néhány mondat erejéig. A táppénz szabályozását érintő szankció módosítása azt jelenti, legalábbis, ha én jól értem, hogy a jövőben nemcsak orvos, hanem bármilyen szakértő dönthet arról, hogy ki keresőképtelen. Bárki, aki bent dolgozik egy kormányhivatalban, egy kormányablakban, eldöntheti szakértők helyett, hogy ki keresőképtelen.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény módosítása is az átalakításából fakadó módosításokat tartalmazza. Ugyanakkor érdemes kiemelni a hatályát vesztő rendelkezések közül, hogy a jövőben a rehabilitációs hatóságnak nem kell biztosítania az együttműködést az állami foglalkoztatási szervvel; igaz, azok szintén megszűnnek vagy integrálódnak. Ezek szerint a jövőben már meg sem próbál semmit tenni az állam, ahogy én kiveszem ebből a szabályozásból, hogy a megváltozott munkaképességű embereknek munkát találjanak. Igaz, eddig se nagyon tették, vagy legalábbis a hatékonysága igencsak megkérdőjelezhető volt.

A törvényjavaslat szerint a szakhatóságok megszűnnek. Ebből súlyos problémák adódhatnak véleményem szerint, hiszen az eddig eltérő szerveknél megállapított ellátások, különösen a rokkantellátások más-más minisztérium irányítása alatt és más-más ágazati szabályozás szerint működtek, eltérő informatikával. Egy szakember szavaival szeretnék élni, és itt idézek egy hosszú interjúból: „Teljes lesz az irányítási és főleg a feladatellátási-ügyviteli káosz. Mindent a politikának rendelnek majd alá.” Mindez ráadásul szerintem a szakmaiság kárára fog történni.

Az ellátásokat érő változások úgy tűnhetnek, mintha valóban ésszerűsítenék az eljárásokat, valóban hatékonyabbá tennék a rendszert, talán így is lesz, de egyáltalán nem biztos, hogy csupán ez a kormány célja, hogy a valódi célok az ügyfelek érdekét szolgálják-e. Én ezt kétkedve fogadom.

Gondoljanak csak bele: lényegében a kormányhivatal fog megállapítani minden jelentősebb ellátást, amit a családok kapnak, az előbb már említettem, a gyest, a gyetet, a gyedet, a gyermekágyi segélyt és még számtalan más ellátást. Sőt, a jövedelempótló segélyek járási hivatalokhoz való delegálásával még több minden kerül lényegében egy kézbe.

(19.40)

Aztán akár egy tollvonással bevezethetik a segélyplafont vagy éppen a szociális kártyát ‑ kinek hogy tetszik ‑, amire annyira vágynak egyesek a jobb-, sokszor a szélsőjobboldalon, elfeledkezve vagy tudomást sem véve annak szörnyűséges következményeiről, a szegregálásról, a megbélyegzésről, az elszegényedés további lehetőségeiről. Jaj, bocsánat, nem is szabad kimondani, hogy szegénység van Magyarországon.

Tekintettel arra, hogy lényegében politikai vezetés alá kerülnek ezek az intézmények, én azt hiszem, hogy ez a kézi irányítás hamarosan be fog következni, hiszen nincs kétségem afelől, hogy az Országgyűlés el fogja fogadni, de legalábbis a jobboldali többség meg fogja szavazni ezt a törvénytervezetet, és bizony ez a törvénytervezet kihirdetését és érvénybe léptetését követően nagyon sok feudális elemet fog mutatni.

Lehet, hogy önöket most elkeserítettem a hozzászólásommal, de azért egy jó hírt szeretnék az Országgyűléssel tudatni: Farkasházy Tivadar megnyerte a pert Andy Vajnával szemben. (Dr. Staudt Gábor: Kit érdekel?) Ez azért így szombatra elég jól jön nekünk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)