Készült: 2024.03.28.21:03:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

117. ülésnap (2020.04.07.), 154. felszólalás
Felszólaló Dr. Völner Pál (Fidesz)
Beosztás Igazságügyi Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 17:48


Felszólalások:  Előző  154  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő T/9918. számú törvényjavaslat meglehetősen nagy terjedelmű, 282 paragrafusból áll és 46 törvény módosítását végzi el. Arra a kérdésre, hogy miért is van szükség egy ilyen terjedelmű törvényjavaslat elkészítésére, röviden azt a választ lehet adni, hogy a szabályozni kívánt társadalmi viszonyok folyamatos és egyre gyorsuló változása, a joggyakorlat visszajelzései, valamint a jogrendszer koherenciájának biztosítása időről időre indokolttá teszik a jogszabályok felülvizsgálatát és kiigazítását. A 2010-től kezdődő igazságügyi reform részeként a büntetőjogi szabályozás három alappillére teljes megújuláson ment át. 2012-ben az új büntető törvénykönyv, 2013-ban az új büntetés-végrehajtási törvény, 2017-ben pedig az új büntetőeljárási törvény elfogadására került sor. Az utóbbi években, különösen az új büntetőeljárási törvény 2018-as hatálybalépése óta, e jogterület felülvizsgálatára azonban nem került sor. Az önök előtt lévő törvényjavaslat tehát az elmúlt közel kétéves időszak során felmerült szabályozási igények feldolgozása alapján állt össze.

Egy ilyen rendkívül átfogó, számos jogszabály kiegészítését és korrekcióját elvégző törvényjavaslat megalkotása komoly feladat. A gyakorlat részéről érkező visszajelzéseket, az uniós és nemzetközi szinten fennálló kötelezettségeket, az alapvető jogok biztosának ajánlásait, valamint az Alkotmánybíróság által kijelölt irányvonalakat is figyelembe véve egy koherens, valamennyi beazonosított problémára és hiányosságra megoldást jelentő jogszabályt kellett elkészíteni. A törvényjavaslat előkészítése során ezért a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint több egyéb szervezet javaslataira és észrevételeire is nagymértékben támaszkodott a kormány.

(18.40)

A törvényjavaslatban szereplő törvények három csoportba oszthatók. Egyrészt szerepelnek benne, sőt a lényegét adják a javaslatnak a kifejezetten büntetőjogi tárgyú törvények, amelyek esetében tartalmi jellegű módosításokról van szó. Ide tartozik a legszélesebb körű módosítással érintett büntetőeljárási törvény, valamint a Btk. és a büntetés-végrehajtási törvény, illetve az európai uniós jogsegélyről és a nemzetközi bűnügyi segélyről szóló törvények. A második csoportba tartoznak azok a törvények, amelyek tartalmi összefüggésben vannak a büntetőjogi tárgyú törvényekkel, és módosításuk ennélfogva vált indokolttá. Ilyen például a rendőrségről, a nemzetbiztonsági szolgálatokról, az ügyészségről szóló törvény vagy a szabálysértési törvény. Végül a törvényjavaslat tartalmazza számos olyan ágazati törvény kifejezetten technikai jellegű módosítását is, amelyekben a módosuló büntetőjogi jogintézményekre, tényállásokra történik utalás.

Közel két év telt el a Be. és a kapcsolódó nagyszámú rendelet 2018-as hatálybalépése óta. Az azóta megjelent statisztikai adatok, jogalkalmazói visszajelzések alapján megállapítható, hogy az érintett szervek proaktívan, az újdonságokra nyitottan, illetve felkészülten kezdték meg a Be. alkalmazását. Emellett számos konferencia és szakmai előadás foglalkozott az új büntetőeljárási törvénnyel, ahol kedvező volt a fogadtatása a kódex legtöbb új vagy megújult jogintézményének. Mint minden jogszabálynál, úgy a büntetőeljárási kódex vonatkozásában is igaz azonban az, hogy bizonyos jogértelmezési kérdések, a következetlenségek csak a jogszabály gyakorlati alkalmazása során kerülnek felszínre. Emellett egyes esetekben, így különösen az előzmény nélküli jogintézmények tekintetében szükségessé vált a kialakuló gyakorlat nyomon követése, az eredeti jogalkotási szándék megvalósulásának vizsgálata, illetve biztosítása. Ennek eredményeként a Be. széles körű felülvizsgálatára került sor, amelynek hatására a javaslat több fontos pontosítást, korrekciót is végrehajt a kódexen. A következőkben  tekintettel a törvényjavaslat terjedelmére  csak a legjelentősebb módosítások főbb tartalmi elemeit szeretném ismertetni.

Tisztelt Ház! A Be. szabályozási koncepciója egyértelművé tette, a terhelti pozíció a gyanúsítás közlésével kezdődik, emellett ugyanakkor indokolttá vált annak tisztázása is, hogy a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően a bűncselekmény elkövetése miatt idézett, előállított, elfogott vagy körözött személy milyen jogokkal, kötelezettségekkel rendelkezik. A Be. jelentős lépést tett annak érdekében, hogy ezt a jogalkalmazás által korábban bizonytalanul kezelt státuszt rendezze. A javaslat a Be. által megkezdett úton végigmenve átfogóan, koherensen és immár teljeskörűen kívánja rendezni a bűncselekmény elkövetése miatt az eljárás résztvevőjévé vált személy helyzetét, jogait, illetve kötelezettségeit.

A javaslat az ügyvédi tevékenység büntetőeljárási szabályain pontosításokat hajt végre. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján védőként, illetve meghatalmazott jogi képviselőként nemcsak ügyvéd, hanem európai közösségi jogász, alkalmazott európai közösségi jogász és más, ügyvédi tevékenység folytatására jogosult személy is eljárhat, ezért a büntetőeljárási törvény szabályozását is indokolt ilyen módon kiigazítani. Emellett a gyakorlati tapasztalatokat alapul véve lehetőség nyílt a kirendelt védő kijelölése tekintetében az adminisztratív terhek csökkentésére, valamint a kirendelt védő elérhetetlensége esetén a helyettes védő indokolatlan bevonásával kapcsolatban a szabályok pontosítására, egyszerűsítésére is.

A gyakorlat részéről érkező visszajelzések alapján a javaslat a kézbesítési fikció szabályainak kiterjesztésével kívánja rendezni azt a régóta fennálló bizonytalanságot, amikor a büntetőeljárásban érintett személyek azért válnak elérhetetlenné, mert lakcímük, egyéb elérhetőségük bejelentését elmulasztják. E kérdéskört a büntetőeljárási törvény a terheltek esetében a hirdetményi kézbesítés jogintézményével rendezi, ugyanakkor más érintettek vonatkozásában ez a helyzet mindeddig rendezetlen volt, ez pedig több esetben indokolatlan késedelmet, adminisztratív terhet eredményezett. A szükségesség és arányosság elvének megfelelően a javaslat biztosítja, hogy az idézéssel szembeni mulasztás következményeinek alkalmazására ilyen módon indokolatlanul ne kerülhessen sor. Emellett a javaslat az ellenérdekű személy részére történő kézbesítés korábbi szabályozási pontatlanságát is korrigálja.

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egyértelművé vált, hogy felül kell vizsgálni a jegyzőkönyv hitelesítésének gyakorlatilag több évtizedes szabályozását. A digitális technológiák, az informatikai eszközök és megoldások elterjedése, a széleskörűen alkalmazható távmeghallgatás, illetve az eljárási cselekmények egyre gyakoribb kép- és hangfelvételen történő rögzítése rávilágítottak arra, hogy az eljárási törvény papíralapú, a jegyzőkönyv kézzel történő aláírásán alapuló szabályai a technológiai fejlődés útjában állnak. Különösen igaz ez a jelenlegi kihívások tükrében. A javaslat ennek megfelelően egyrészt olyan átfogó, a technológiai megoldások iránt semleges szabályozás kialakítására törekszik, amely révén biztosíthatók a modern eszközök és módszerek, például az e-szemle alkalmazása, másrészt garantálható emellett, hogy a jegyzőkönyv hitelesen, a résztvevők által sem vitatott módon tartalmazza az eljárási cselekményen történteket, ezáltal biztosítja azok utólagos hiteles rekonstruálhatóságát.

A Be. jelentősen átalakította az egyezség jogintézményét. A gyakorlati tapasztalatok alapján részben a jogbiztonság követelményének maradéktalan érvényesülése, részben a jogintézmény alkalmazhatóságának elősegítése érdekében szükségessé vált egyes tárgykörök törvényi szintű rendezése. Így indokolt annak kategorikus meghatározása, hogy az egyezség jogintézményét a büntetés kiszabása során meghozható minden olyan törvényi rendelkezésre nézve alkalmazni lehet, amelyet maga a Be. nem zár ki.

Az új Be. közismert jogintézménye az érdemi előkészítő ülés, amelynek gyakorlati alkalmazása azonban több kérdést is felvet. Az egységes és jogalkotói szándéknak megfelelő jogalkalmazás biztosítása, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése érdekében a javaslat egyértelművé teszi a vádlott-társak és védőik jelenléti és kérdezési jogát az előkészítő ülésen, valamint a vádlott érdemi, az előkészítő ülés céljához igazodó, elsősorban a beismerés őszinteségének feltárására irányuló kihallgatásának igényét.

A Be. eljárást gyorsító, a jogorvoslati rendszert megreformáló koncepcionális újítása volt a korlátozott fellebbezés jogintézménye, amelynek lényege szerint a másodfokú eljárásban kizárólag a fellebbezéssel támadott elsőfokú rendelkezések érdemi felülvizsgálatára kerül sor. Az új jogintézménynek a vádhatóság és a védelem számára is kiszámítható alkalmazása érdekében határozott jogalkalmazói igény fogalmazódott meg arra nézve, hogy a törvény rendezze a bíróság szóbeli indokolásában megállapított tényállás kötöttségét. Ennek megfelelően a javaslat pontosítja a szóbeli indokolás jegyzőkönyvvezetési kötelezettségének szabályait, és egyértelművé teszi, hogy a tettazonosság keretei között a bíróság kötve van a szóban kihirdetett tényálláshoz. Végezetül e szabályozási rendszer záróköveként a javaslat abszolút hatályon kívül helyezési okként definiálja e rendelkezés megsértését.

A korábbi szabályozás alapján a bíróság elé állítás volt az egyetlen érdemi bírósági tárgyalást gyorsító intézmény. A bírósági statisztikai adatok alapján mára az általános szabályok szerinti vádemelést követően az ügyek közel 60 százaléka fejeződik be az előkészítő ülésen, így az új jogszabályi és jogalkalmazói környezetben indokolttá vált a bíróság elé állítás funkciójának felülvizsgálata. A javaslat ennek megfelelően a bíróság elé állítást  visszatérve annak eredeti formájához  a bűncselekmény elkövetéséhez közeli időpontban kívánja lehetővé tenni. Ezzel egyidejűleg a szabályozás megfelelő időbeli kereteket kíván biztosítani a garanciális szabályok, illetve a terhelt ügyirat-megismerési jogának biztosítására is. Ennek megfelelően a javaslat alapján a bíróság elé állításra tettenérés és beismerés esetén is a bűncselekmény elkövetésétől számított két hónapon belül kerülhet sor. Garanciális jelentősége van, hogy a módosítás értelmében a bíróság elé állítás valamennyi törvényi feltételét érdemben vizsgálhatja a bíróság.

A büntetőeljárási törvény mellett a javaslat szabályozási tárgykörébe tartozik a büntető törvénykönyv módosítása is. Ez részben hazánk uniós és nemzetközi kötelezettségeinek való megfelelést szolgálja, részben pedig a jogszabály-értelmezési nehézségek orvoslását célozza. Előbbi körbe sorolható a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó büntetési tételek módosítása, valamint a terrorcselekmény tényállásának a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelvvel való teljes összhang megteremtését szolgáló módosítása, a kiterjesztett vagyonelkobzásnak a jogellenes tartózkodás elősegítése bűncselekményre való kiterjesztése, végezetül a külföldi személy fogalmának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet ajánlása szerinti pontosítása.

A Btk. egyértelműen legnagyobb horderejű módosítása azonban a pénzmosás és az orgazdaság tényállásának teljes újraszabályozása. A bűnözés vagyoni hasznának hatékonyabb elvonásától a bűncselekmények számának további visszaszorulása várható. Az új tényállás az elkövetési tárgyak körét egyértelműen kiterjeszti a dologról bármely vagyonelemre, amellyel a modern kor új vagyoni formáival szemben is hatékony fellépést biztosít. A legfontosabb újítás e körben azonban az, hogy a pénzmosás célját, a bűncselekmény eredményének, a bűnös úton szerzett vagyonnak az elfedését és elleplezését a javaslat bármely cselekménnyel megvalósítható, nyitott törvényi tényállássá alakítja, emellett megmarad az eredményhez vezető, arra irányuló részcselekmények, valamint az azt támogató más cselekmények büntethetősége is. Fontos újítás, hogy a javaslat egyszerűsíti, ezért átláthatóbbá is teszi a pénzmosás tényállását. A tényálláson belül ez azt jelenti, hogy a pénzmosás négy alapesete egymáshoz képest jól elkülöníthetővé válik. E közérthető tényállás az egységes jogalkalmazás mellett a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot is biztosítja.

A pénzmosás tényállásának újraszabályozása során fontos törvényi cél volt a változatlan jogvédelem fenntartása, így a korábbi orgazdaság definíciójának megfelelő cselekmények szabálysértésként továbbra is szankcionálhatók. Ennek megfelelően a javaslat a szabálysértési törvény tekintetében elvégzi a szükséges módosításokat.

A büntetőjogi tárgyú törvénymódosítások között röviden szólni kell a büntetés-végrehajtási kódexet érintő változtatásokról is.

(18.50)

A Bv.-törvényt érintő módosítások közül kiemelést érdemel az elítéltek megfelelő helyen tartózkodásának ellenőrzésére, magatartásának figyelemmel kísérésére szolgáló, úgynevezett betekintőnyílással kapcsolatosan az alapvető jogok biztosa és a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészség jelzésének megfelelően kialakított szabályozás.

Rendezi a javaslat a fogvatartotti mobiltelefonnal kapcsolatos óvadékra vonatkozó szabályokat is, valamint megteremti az olyan információszerzés lehetőségét, amely a bv.-intézet elhagyása esetén a fogadó környezetre vonatkozó releváns, nyílt rendőri információgyűjtés útján beszerezhető adatok megismerését biztosíthatja.

A javaslat a nemi élet szabadsága elleni bűncselekményt elkövetők kezelésbe való bevonását az eddigi szabályozástól eltérően abban az esetben is lehetővé teszi, ha a sértett a 18. életévét meghaladta. Ezáltal a kormány egy újabb lépést tesz a szexuális bűncselekmények ismételt elkövetésének megelőzése érdekében.

A bevezetni kívánt módosítások révén az elítélt várható, illetve tényleges szabadulásáról a büntetés-végrehajtási intézet köteles lesz értesíteni a gyermekvédelmi rendszert. Ezzel indokolt esetben lehetőség nyílik a gyermekek mindenekfelett álló érdekét szolgáló, a büntetés-végrehajtástól független védelmi mechanizmusok alkalmazására. E módosítás a kormány gyermek- és áldozatvédelmi intézkedéseinek egy további sarokpontja, amely különösen a hozzátartozók és gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények kapcsán bír kiemelt jelentőséggel, hiszen e bűncselekmények áldozatai fokozottabb védelemre szorulnak.

Szintén a büntetőjogi tárgyú törvények körében több ponton módosítja a javaslat az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényt és a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényt. Ezek hátterében elsősorban az Európai Unió Bírósága által eseti döntésekben kijelölt, végső soron az uniós jogi aktusok megfelelő érvényesülését biztosító módosítások állnak.

E törvény módosítását emellett részben a jogszabályi környezet változása és a jogalkalmazói tapasztalatok indokolták. Ennek megfelelően az elektronikus ügyintézés, az elektronikus kapcsolattartás szabályai a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra specializálva kerültek kidolgozásra, valamint pontosításra kerültek a jogsegélykérelmek teljesítése során szükséges fordítási feladatok ellátásának szabályai is.

A javaslat mindezek mellett egyes ágazati törvények módosítását is elvégzi, melyek módosítása mögött két főbb indok húzódik meg. Egyrészt a Btk. közfeladatot ellátó személyekre vonatkozó értelmező rendelkezésének módosítására, valamint a Kúria Büntető Jogegységi Tanácsának 5/2018. számú BJE-határozatában foglaltakra tekintettel szükségessé vált annak pontosítása, hogy a közfeladatot ellátó személyek nemcsak fokozott védelmet igényelnek, hanem fokozott felelősséggel is járnak el, így a közfeladat ellátása során helyzetükkel nem élhetnek vissza. Ennek megfelelően a javaslat módosítja például a vadászatról, a gyermekek védelméről, az egészségügyről, a fegyveres biztonsági őrségről, az erdőről, illetve a nemzeti köznevelésről és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt.

A javaslat mindezek mellett a jogrendszer egésze tekintetében végrehajtja azokat a pontosításokat, módosításokat, amelyek a pénzmosás, illetve az emberkereskedelem büntetőjogi tényállásának újraszabályozásával összefüggésben szükségessé váltak. Ez közel húsz törvény technikai jellegű módosítását jelenti.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy a fentiekből is látható, egy meglehetősen komplex, számos törvényt érintő és kardinális kérdéseket is rendező törvényjavaslatról kell döntenie az Országgyűlésnek. A javaslat által előirányzott módosítások alapos szakmai egyeztetések eredményeként nyerték el jelen formájukat, a kidolgozott megoldások pedig az érintett közigazgatási szerveknek, a jogalkalmazás résztvevőinek, valamint a végrehajtásért felelős szervezeteknek az egyetértését is bírják.

Tekintettel arra, hogy a javaslatban szereplő szabályozás mögött uniós és nemzetközi elvárások, a jogalkalmazók részéről érkező jelzések, az alapvető jogok biztosának ajánlásai, valamint a korábbi jogi szabályozás gyakorlati megvalósulásából származó tapasztalatok állnak, alappal bízhatunk abban, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat elfogadásával a jogértelmezés egységesebbé, az eljárások gördülékenyebbé, a jogalkalmazás hatékonyabbá tehető.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a T/9918. számú törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  154  Következő    Ülésnap adatai