Felszólalás adatai

Tehát "Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?" címmel adtam le napirend utáni felszólalásomat, így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére 25 millió amerikai emelte fel a szavát a természetért. Azóta e nap a Föld napja. Ennek hatására az amerikai kontinensen szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át az ökológiailag érzékenyebb életvitelre. 1990-ben világmozgalommá vált, amelyhez hazánk az elsők között csatlakozott.

Hazánkban az elmúlt 23 év során ezen a napon emberek milliói vettek részt valamilyen környezetünket jobbá tevő eseményen, egyre többet hallani a környezettudatos életmódról, elterjedtek a szelektív hulladékgyűjtők, bekerült a köztudatba az ökológiai lábnyom csökkentésének igénye, egyre több környezetbarát terméket vásárolhatunk. Azonban a legfőbb problémát nem oldottuk meg: a fejlődő országok része a környezetszennyezésben egyre jelentősebb, de bolygónk nem bír el hétmilliárd embert a mai európai átlag életszínvonalat biztosítva. Még mindig megoldatlan az illegális hulladéklerakók megléte, az energiapazarlás, a levegő tisztaságát veszélyeztető károsanyag-kibocsátó tevékenységek túlsúlya, és hát ugye a sort nyilván holnap reggelig lehetne folytatni.

A fenntartható fejlődés kihívásai soha nem voltak ennyire komolyak. Környezetünk állapotának romlásáért egyértelműen az emberiség a felelős, így nekünk elsősorban Magyarországon kell rendet tennünk. Ennek első lépése, hogy a környezetvédelmi igazgatást kiemelt kormányzati szintre kell emelni, hiszen jelenleg környezetünk védelme nem látszik megfelelően fontosnak. Meg kell oldanunk a hulladékkezelés kérdését, szigorúbb törvényi szankciókat kell alkalmazni a szennyezők ellen. Magyarországon a nemzeti kincsünk, a vizeink védelmének kérdése kiemelten fontos kell legyen, hiszen Európában hazánkban található a legnagyobb édesvízkincs. Energiahatékonyságra kell ösztönözni a lakosságot, a lehető legjobb energiatermelési módok mellett, hiszen az emberiség az elmúlt öt évtizedben több erőforrást fogyasztott el, mint egész eddigi történelme során. Az emberiség ökológiai lábnyoma mára meghaladja a Föld biológiai kapacitását, azt hiszem, ez mindnyájunk által ismert tény.

Húsz évvel ezelőtt rendezték meg a Föld-csúcsot Rio de Janeiróban. Akkor a világ vezetői ambiciózus tervet fogadtak el a biztonságosabb jövő érdekében. Egyensúlyt kerestek az erőteljes gazdasági növekedés és a növekvő népesség igényei, valamint azon ökológiai szükségszerűség között, hogy megóvjuk bolygónk legdrágább forrásait: a termőföldet, a levegőt és a vizet.

Egyetértettek abban, hogy az egyetlen út a régi gazdasági modell helyére egy újat találni, ezt fenntartható fejlődésnek nevezték el.

Két évtizeddel később visszatértünk a jövőbe. A kihívások, amelyekkel az emberiség szembenéz, jobbára ugyanazok vagy még komolyabbak. Tavaly nyáron magam is részt vettem az ENSZ által szervezett Rio+20 konferencián, amely sajnos semmilyen kézzelfogható eredményt nem hozott. Jellemző a konferencia eredménytelenségére, hogy érdemi döntés vagy előremutató megállapodás nem született a környezethasználat megváltoztatásáról. A találkozó végén elfogadott közel 50 oldalas záródokumentum címe - The Future We Want, vagyis a jövő, amit akarunk - is azt jelzi, hogy csupán óhajok gyűjteményéről van szó, és nem valami újfajta szabályrendszerről, amire ugyebár igazán szükség lenne: konkrétumokról.

Egy ilyen globális eseménynek a fenntartható fejlődésről kellett volna szólnia: a természet és az ember kapcsolatáról, földjeink és vizeink védelméről, az energia tudatos felhasználásáról. Amennyiben ezeken a területeken nem születnek konkrét intézkedések mihamarabb, az emberiség órái meg vannak számlálva.

Nekünk, nemzeti érzelmű, környezeti problémákra érzékeny politikusoknak arra kell törekednünk, hogy ezeket a célkitűzéseket minél magasabb szinten megvalósítsuk itt, hazánkban is. A Jobbik Magyarországért Mozgalom azt szeretné, ha az év mind a 365 napja a Föld napja lenne, és nemcsak az elvek, de a napi tettek szintjén is. Ez lenne valójában hitünk szerint a szebb jövő záloga.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)