Felszólalás adatai

Balczó Zoltán frakciótársam már kifejtette azt, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom véleménye szerint az előttünk fekvő törvényjavaslat teljes mértékben ellentétes hazánk érdekeivel, ellentétes, hiszen nemzeti önrendelkezésünk súlyos feladását jelenti, és a szuperállam megteremtésének irányában tett újabb lépéseket tartalmaz, mindamellett pedig az Országgyűlés döntési jogkörét is jelentős mértékben csorbítja.

Én is szeretnék emlékeztetni arra, vagy szeretném emlékeztetni arra az itt ülő képviselőtársaimat, hogy annak idején a költségvetési paktum vonatkozásában 2011. december 12-én Orbán Viktor miniszterelnök úr még komoly fenntartásainak adott hangot, s akkor úgy fogalmazott, hogy megfontolandó lenne a brit álláspont támogatása. Azóta tudjuk azt, hogy Csehország nemcsak megfontolta a brit álláspontot, hanem maga is úgy döntött, hogy kimarad ebből a paktumból. Mi a magunk részéről tavaly a Magyarország általi aláírásról szóló határozati javaslat vitájában már hangot adtunk annak az álláspontunknak, hogy ebben az esetben még a legnagyobb jóindulattal is legfeljebb utólagos pecsétrátételről beszélhetünk, hiszen már annak idején a miniszterelnök úr azt mondta, hogy a magyar álláspont kialakítását a parlamenti vitától és a parlamenti döntéstől teszi függővé.

Ez mégsem így történt. Másfél hónappal azután, hogy elmondta a már említett beszédét itt a parlamentben, 2012. január 30-án rábólintott arra, hogy Magyarország elfogadja ezt a paktumot, akkor már nem hangoztatta a fenntartásait. Az persze igaz, hogy az aláírásra valóban csak a határozati javaslat elfogadását követően került sor, de előtte a kormány és a miniszterelnök úr már teljesen egyértelművé tette azt, hogy mi is az álláspontja ebben a témakörben, ami azért meglehetősen elgondolkodtató és meglepő volt annak tükrében, hogy azt megelőzően teljesen más irányban fogalmazta meg Orbán Viktor ezzel kapcsolatban a véleményét.

Olvashatjuk persze itt az általános indokolásban, és hallhatjuk kormánypárti oldalról, hogy a szerződés ratifikációja azért szükséges, hogy a szerződésből eredő jogosultságok, vagyis az eurózóna állam- és kormányfői szintű találkozóin való részvétel és az euróövezeti csúcstalálkozókról való tájékoztatás megillessék Magyarországot, s elmondhatják azt önök a kormánypárti oldalról, hogy a rendelkezések zömét majd csak akkor kell magunkra nézve alkalmaznunk, hogyha bevezetésre kerül nálunk a fizetőeszköz, és addig csak a 12. cikk (3) és (6) bekezdését kell alkalmaznunk.

De azért hadd tegyem fel azt a kérdést tisztelt kormánypárti képviselőtársaimnak, a miniszter úrnak vagy éppen Pősze Lajos képviselőtársunknak, aki már nincs itt a teremben, mert racionális felszólalásait követően úgy döntött, hogy itt hagyja az ülést, és nem követi a továbbiakban ezt a vitát, hogy vajon a találkozókon való részvétel... - és azért itt mindenképpen meg szeretném említeni azt, hogy vajon Magyarországnak mint nem euróövezeti tagnak, mekkora beleszólása lehet ezeken a találkozókon, illetve emellett a tájékoztatás ér-e annyit, hogy rábólintsunk egy olyan nemzetközi szerződésre, és megtegyük ennek a törvényjavaslatnak a kihirdetését, amely gazdasági önállóságunk jelentős mértékű feladását jelenti. Hiszen azt mindannyian tudjuk, hogy a csatlakozási szerződésben annak idején egyértelműen vállaltuk azt, hogy majd bevezetjük az eurót, és ebből egyenesen következik az, hogy vállaljuk a további rendelkezéseket is, amelyek megjelennek ebben a javaslatban. Való igaz, ezek egyelőre nem vonatkoznak ránk. Ettől függetlenül az ország mozgástere mindenképpen csökkenni fog, és a további rendelkezések is kötelezőek lesznek majd hazánkra nézve, így azok a szankciók is kötelezőek lesznek Magyarország vonatkozásában, amelyek megjelennek a nemzetközi szerződésben, így azután egyértelműen kijelenthető, hogy szuverenitásunk újabb szeletének feladásával állunk szemben. De ez, azt gondolom, azok után egyáltalán nem meglepő, hogy az elmúlt időszakban az Európai Unió vezetői, valamint a vezető uniós tagállamok első emberei, például Angela Merkel német kancellár már teljesen egyértelműen és kendőzetlenül beszélnek arról, hogy szükséges a politikai unió megteremtése. Egyértelmű, hogy az Európai Egyesült Államok megteremtésének az irányát vette fel egyre nagyobb mértékben az elmúlt évek során az Európai Unió.

Ezért mondja azt a Jobbik, hogy nem csak az Országgyűlésnek kellene vitáznia erről a javaslatról és erről a témakörről, hiszen egy olyan súlyú üggyel állunk szemben, és olyan mértékű központosításokat hajtanak végre, amelyek kapcsán feltétlenül szükséges lenne az emberek véleményének a meghallgatása, mivel annak idején, amikor a csatlakozásról döntöttek a magyar választópolgárok, akkor nem erről az Európai Unióról nyilvánítottak véleményt, nem ehhez a közösséghez csatlakozott Magyarország, és nem ennek az Európai Unióhoz való csatlakozásnak a vonatkozásában mondták el akkor a véleményüket. Azóta teljesen egyértelműen látszik az, amint az előbb már utaltam rá, hogy az uniós vezetők már kendőzetlenül és nyíltan beszélnek arról, hogy valóban az európai egyesült államok megteremtése a legfőbb cél.

(22.20)

Mi, jobbikosok persze már annak idején is hangoztattuk ezzel kapcsolatban komoly aggályainkat, mi már akkor is elmondtuk azt, hogy számunkra csakis a nemzetek Európája lehet elfogadható, és ha a folyamatok ilyen irányba haladnak, akkor ahhoz mi semmiképpen nem tudjuk adni a nevünket. Ezért szeretnénk azt, hogyha valóban meghallgatnánk az emberek véleményét, hiszen maga a miniszterelnök úr is kijelentette több alkalommal már itt az Országgyűlésben azt, amit mindannyian tudunk, hogy nem így állt még akkor a Közösség helyzete, akkor még azért nem volt egyértelmű az, hogy ilyen irányt fog felvenni az Európai Unió.

Ezért mondjuk azt tehát, hogy meg kell hallgatni az embereket, és ezért mondjuk azt, hogy elfogadhatatlan számunkra ennek a nemzetközi szerződésnek a kihirdetése, vagyis a magunk részéről határozottan ellenezzük ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)