Felszólalás adatai

És azt sem gondoltam, hogy az elmúlt, lassan két órának az üde színfoltja volt Staudt képviselő úr rövid, pár perces hozzászólása, ami mégis tárgyilagosan érveket hozott föl amellett vagy azzal szemben, amit önök próbáltak védeni. Meglepve hallottam előttem felszólaló vezérszónok képviselőtársam megjegyzését a Magyar Szocialista Párt javaslatával kapcsolatosan, amely szankcionálta volna a kötelező szavazáson részt nem vevőket, ezt azért csodálom, mert magam terjesztettem elő, és nem volt szó szankcióról.

Arról volt szó, hogy valóban állampolgári kötelességként vegyenek részt a választásokon, ahogy egyébként Európa sok demokráciájában van és volt is így, és akik ezt nem teszik meg, azokat semmilyen pénzbüntetéssel nem riogattuk, pozitív ösztönzőkön gondolkodtunk ilyen szempontból. Ezt a tárgyilagosság kedvéért szeretném elmondani.

Persze, érthető és én értem is, hogy miért retteg a magas részvételtől a kormányzó párt, és miért igyekszik minden eszközzel szűkíteni a választásokon részt vevők körét, hiszen a társadalmi értékítélet és a végeredmény, ahogy A tanú című filmben is lehet mondani, az ítélet már megvan: a magyar választók nem kérnek ebből a kormányzásból. Ennek egyetlenegy eszköze, hogy mégis a mai hatalom fönnmaradhasson, ha adminisztratív úton próbálják elérni azt, hogy lehetőség szerint csak a Fidesz szavazógépei mehessenek majd választani.

Önök a választásról szóló törvényben már elintéztek sok-sok kérdést, hiszen egy aránytalan, torz és követhetetlen választási rendszert hoztak létre. Ezt fokozzák a választási eljárásról szóló törvénnyel. Azt is mondhatom, hogy a zsák megtalálta a foltját ebben a rendszerben.

Sajnálom, hogy államtitkár úr, aki nincs itt, előterjesztőként a jobbik formáját hozta ma szó szerint a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, ahol arról tett hitet és tanúbizonyságot, hogy az Információs Hivatal felügyeletét lényegesen felkészültebben látja el, mint a választási eljárásról szóló törvény előkészítését és személyes nevére véve a vezérszónoki szerepkörben, hiszen az az érvrendszer, amit mondott, cinikus volt, elfogadhatatlan irracionális, és ami talán a legfontosabb, a magyar választói akarattal semmilyen módon nem volt konform.

És nem is az fő probléma, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök bebetonozni kívánják a hatalmukat, hiszen valahol ez érthető, hogy ha nem megy tartalmi politikával, akkor megy majd adminisztratív úton. Érthető ez a törekvés még akkor is, ha a cement nem fog megkötni ilyen szempontból, nem fog sikerülni ez a bebetonozás, hiszen amennyiben nem adnak be módosító indítványt, akkor alapvetően titkos marad a választás, és amíg titkos a választás, addig a magyar választók értékítéletet fognak mondani az önök kormányzása felett. Tehát leváltható marad a kormány, minden törekvésük ellenére is.

Mondom, remélem, hogy a választás titkos marad, bár ezt az alapelvet sikerült - és erre majd ki fogok térni - részben már feloldaniuk. A fő kritika az önök benyújtott javaslatával kapcsolatban az, hogy semmilyen észérv, semmilyen racionalitás nem szól a feliratkozásnak nevezett és egyébként a törvényt leginkább jellemző intézmény mellett. Egyébként szeretném mondani, hogy nem szabad leszűkíteni kizárólag a feliratkozásra ezt a vitát, hiszen nagyon sok egyéb negatív hungarikum található ebben a törvényjavaslatban. Nagyon sok olyan probléma van, amely elfogadhatatlan, de valóban a feliratkozás fémjelzi legjobban, amit az egyszerűség kedvéért önök egy műszóval így neveztek el, valójában egy cenzusról van szó.

Sok sebből vérzik ez a javaslat, azonban nem szabad azt a hibát elkövetni, hogy a részletekről kezdünk el vitatkozni, hiszen azt kell nézni, hogy ennek a törvényjavaslatnak mi a célja, milyen általános jogelveket sért, és hova vezeti a Magyar Köztársaságot egy ilyen törvény elfogadása. Ehhez képest azok a részletek, amikor önök a mozgáskorlátozottak szavazatának leadásáról beszélnek vagy a határon túl dolgozók szavazási lehetőségéről, ezek olyan részletek, amelyek kizárólag figyelemelterelésre alkalmasak.

Azt gondolom, hogy az emberiség jogfejlődésének egyik alapvető értéke lett a szabad, egyenlő, általános, titkos választójog. Kitérnék egy mondatban arra, hogy természetesen a baloldali progressziónak ebben történelmi sikere volt, hogy ezt el lehessen érni, önök most mégis visszaindulnak a múltba, hiszen gyakorlatilag minden alapelvet sértenek. Nehéz volt megállni, hogy komolyan vegyük azt, amit államtitkár úr mondott, amikor azt mondta, hogy ezek az alapelvek nem sérülnek. Valamennyi alapelv sérül, minden alapvető alapelvet sért ez az eljárási javaslatuk. Már maga a választójogi törvény is sértette egyébként ezeket.

Nézzük, hogy ezek közül az alapelvek közül hogy és miként sikerült sárba tiporniuk a hosszú jogfejlődés vívmányait! Az általános választójoggal kapcsolatosan: azok a nemzetközi példák, amelyekről beszélnek, először is nincsenek úgy. Az angolszász államokban nem létező névjegyzékek indokolják egyébként azt, hogy legyen feliratkozás. Összességében a Magyar Köztársaságban egy nagyon jól működő névjegyzék van, kiállta az idő próbáját, kiállt sok-sok választást. Önök is ez alapján a névjegyzék alapján győztek valamilyen félreérthető és komikus helyzetben kétharmaddal, hiszen ezt bizonyították az ilyen törvénykezésükkel. Azt szeretném mondani, hogy ez a névjegyzék alkalmas lenne még sok-sok választás lebonyolítására, semmilyen szükség nem lenne erre az intézményre.

Felnőtt magyar állampolgárok el tudják dönteni, hogy kívánnak-e majd a választás napján elmenni, nincs szükség semmilyen korábbi adminisztratív döntésre. Durva és értelmetlen beavatkozás szabad állampolgárok döntési szabadságába. A nemzetközi példák hamisak, ebben a formában sehol nincs ilyen intézmény; sehol a világon, ezt itt hozzák létre, azért egy kétségbeesett kísérletként. Szeretném elmondani, hogy 1945-ben Berlin felmentése sem sikerült, így nem sikerülhet ez a kétségbeesett kísérlet sem az önök részéről.

Aztán nézzük a választójog egyenlőségét, amiről sokat beszéltek. Szeretném mondani, hogy bár a Magyar Szocialista Párt alapvetően nem ért egyet azzal, hogy a határon túliak beleszólhassanak a Magyar Köztársaság döntéshozatalába, bár a kettős állampolgárságot támogattuk és elkötelezettek vagyunk a határon túli magyarság sorsa iránt, de ha már önök úgy döntöttek, hogy szavazhassanak, akkor rendkívül méltánytalan és igazságtalan megoldás, hogy a belföldön lakó állampolgárok szavazata kettőt, a nemzetiségieké, mondjuk azt, hogy másfelet, és a határon túliaké egyet ér. Önök szerint ez az egyenlő. Sajnos, az önök igazságérzetét és az önök jogfelfogását híven tükrözi ez az álláspont.

Azt javasoljuk, hogy gondolják végig, hogy hova vezet az, amikor állampolgár és állampolgár más-más szavazatot adhat le ilyen értelemben. Hamis az az indoklás, amit önök állítanak, hogy a határon túliak esetében legalább listás szavazatuk lehessen. Ha önök valóban akarták volna, hogy egyenlő mértékben szólhassanak bele a közügyekbe, akkor igenis megteremthették volna annak a lehetőségét, hogy a határon túli szavazatok is azonos értékűek legyenek.

Sérült a titkosság, az egyenlőség, az általánosság. A titkosság is sérül, bár azt mondtam, hogy a kormány leváltható és leváltásra is kerülhet, amennyiben megmarad a titkos választás, alapvetően ez még fennáll, azonban látható egy törekvés, hogy bár a belföldi állampolgároknak titkosan, borítékban kelljen szavazni, hiszen nehezítsük meg minél jobban a belföldi választópolgárok szavazati lehetőségét és a szavazás leadásának módját, addig a határon túliak levélcsomagban szavaznak.

Fölmerül a kérdés teljesen világosan, hogy hogyan garantálható itt a titkosság, a szabad választói akarat, milyen befolyásnak vannak kitéve adott esetben a határon túli magyarok egy-egy ilyen, akár közös szavazás esetén is, hogyan garantálható, hogy ez titkosan történik, és azért azt is tegyük hozzá, hogy mégiscsak idegen államok befolyása is érvényesülhet.

Így az összes fontos európai és a világ demokráciáját jellemző alapelv megsértésre kerül, és ezek után önök azt állítják, hogy nem sértettek meg egyetlenegy ilyen típusú alapelvet sem. Azt gondolom, rendkívül cinikus állítás ez ilyen értelemben. Persze, amikor azt mondjuk, hogy a zsák a foltját, hiszen ahhoz a választójogi törvényhez, ami aránytalan választási rendszert hoz létre, manipulált választókerületekkel, azokhoz természetesen logikusan egy olyan választási eljárási törvény illik, amelyben ez a manipuláció folytatódik. Folytatódik!

(19.10)

És talán a legfontosabb az, hogy ha jogi érvekről beszélünk, akkor alapvetően azt kell vizsgálni, hiszen államtitkár úr hiányolta azt, hogy nem mondunk jogi érveket, csak politikai érveket, igen, azt kell tudni megindokolni, hogy az egyik legalapvetőbb állampolgári jog gyakorlásának a korlátozása mennyiben indokolható és mennyiben illik össze ez az önök által összefabrikált alaptörvénnyel.

Azt gondolom, azt gondoljuk, hogy a magyar állampolgárok szabad akaratukból semmilyen módon nem korlátozhatók a szavazatuk leadása kapcsán. Nem lehet indokolásképpen felhozni azt, hogy 15 nappal korábban már döntésre kell kényszeríteni az embereket ezzel kapcsolatosan. Az, hogy az alaptörvény módosítása majd feltételekhez köti a választójog gyakorlását, ettől ez nem válik sem európaivá, se jogállamivá, se racionálissá, ez csak azt jelenti, hogy a gombhoz igazították a kabátot. Így az egyik legalapvetőbb állampolgári jog nagyon súlyos korlátozására kerül sor. Az már örömteli tény, hogy abból talán kihátráltak, hiszen az első javaslat arról szólt, hogy már a kampány kezdetekor el kell dönteni, hogy valaki kíván-e választani. A 15 nap is nagyon súlyos korlátozás, hiszen a választási kampány hajrájában fontos események történhetnek a politikai életben. Tehát ez a korlátozás semmiképpen nem indokolt. Kíváncsian várjuk, hogy hogyan fogja kiállni az alkotmányosság próbáját.

Aztán még egy olyan újabb érdekes jogintézményt vezetnek be, ami a választójogi törvénynél a győztesnek járó kompenzáció volt, ami a világon sehol nincs. Most is behozták a többes ajánlás típusú jogintézményt, amit nagyon demokratikusnak akarnak láttatni. Teljesen világos, hogy itt semmi másról nincs szó, mint zavarkeltésről, hiszen abban az esetben, hogyha egy választópolgár gyakorlatilag korlátlan számú jelöltet ajánlhat, akkor ez a jelölési-ajánlási szándék erősen megkérdőjeleződik. Azt kell mondjam egy futballhasonlattal, hogy nem lehet egyszerre szurkolni a Honvédnak, a Fradinak meg az Újpestnek, vagy a Debrecennek a Diósgyőrnek és a Nyíregyházának. Igen, dönteni kell, választani kell aközött, hogy egy választói akarat kit kíván ajánlani.

Érthető persze, hogy önök szívesen vennének egy olyan választást, ahol nagyon sok jelölt van, kevés választóval, és csak fideszes szavazógéppel. Érthető ez a törekvés, ez az álmuk nyilvánvalóan a hatalom megmaradása érdekében önöknek. Lehetőség szerint egy olyan választás, ahol az embereknek nincs kedvük és lehetőségük részt venni a választásokon, úgyis ilyen értelemben csak tehertétel, csak zaklatás az embereknek a politikai szabadságjogukkal való élés. Sokkal egyszerűbb az, ha csak azok mennek szavazni, akiknek tudjuk a politikai hovatartozását, ők majd elintézik ezt a kérdést. És amikor államtitkár úr azt mondta, hogy körülbelül 60 százalékos részvétel volt a korábbi választásokon, hát kíváncsian várjuk, hogy hogyan fog ez majd változni ilyen értelemben. Márpedig azt tudomásul kell venni, hogy ha az emberek elé nehézségeket támasztanak adminisztratív úton, akkor ez igenis korlátozni fogja a részvevők számát, és ezért nem az állampolgárok a hibásak, akik nem akarnak áthatolni a Maginot-vonalon, hanem azok a hibásak, akik odaépítik a falakat eléjük, és akadályozzák a legalapvetőbb demokratikus joguk gyakorlásában.

A többes jelölés elfogadhatatlan, antidemokratikus is. És azt is látni kell, hogy arról beszélnek, hogy könnyítik a jelöltté válás feltételét. Egy ország demokráciája nem attól lesz jól működő, hogy egy-egy választás napján füzetnyi nagyságú szavazócédulával kell majd a választópolgárnak megbirkóznia, és majd lapozgatnia kell - mint egy füzetet a szavazócédulát - a 30-40 jelölt között. Nem ettől lesz demokratikus. Érthető az emögött lévő politikai szándék, azonban ez is elfogadhatatlan ilyen értelemben.

A Magyar Szocialista Párt támogatja, hogy szűnjön meg az ajánlószelvények intézménye, hiszen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Csodát tenni csak egy másik parlamenti párt tudott, amely Budapesten egy nap alatt 20 ezer ajánlószelvényt tudott összegyűjteni az ajánlási cédulák leadása előtti napon. Azt gondoljuk, hogy helyes ennek az intézménynek a megszüntetése, ebből azonban nem az következik, hogy komolytalanná kell tenni a jelöltállítást. A kettő között azért vannak fokozatok, tisztelt képviselőtársaim, meg kell őrizni annak az intézménynek a szükségességét és a létjogosultságát, amely igenis szűrőként és a valós támogatottsággal rendelkező jelöltek esetén engedi a választásokon való részvételt. Arról lehet vitatkozni, hogy ez pontosan hol húzódik meg, de semmiképp nem a többes ajánlásnál 200 aláírással, ami egyébként majd megélhetési ajánlókhoz fog vezetni. Ismerjük a magyar választási rendszerből fakadó lehetőségeket, amelyek az ajánlószelvények kapcsán igenis felmerültek, azt is ismerjük, hogy amikor önkormányzati választások esetén anyagi támogatást kapott egy jelölt, akkor volt olyan település, ahol a településen élő felnőtt lakosság 40 százaléka jelölt volt. Ezért azt mondom, ha gyakorlatilag korlátlan számban lehet ajánlani és 200 fő ajánlásával jelöltté lehet válni, és ehhez az önök akarata szerint majd anyagi támogatást kapnak a képviselőjelöltek, akkor ebből egy újabb botrány, zűrzavar és visszaélések sorozata indul el. Jobb ezt most megelőzni.

A választási szervekről. Azt gondolom, hogy korábban akárcsak a választói névjegyzék, a választási szervek is jól működtek a Magyar Köztársaságban, semmi indok nem volt arra, hogy azon kívül, hogy átkereszteljék őket nemzetire - ami egyébként önmagában még elfogadható is lenne -, de politikai akarat végrehajtóivá, pártkatonák gyülekezőhelyévé teszik majd a választási szerveket, hosszú időre bebetonozva, kimozdíthatatlanná téve akár hosszú, kilenc névnél hosszabb időszakra is ezekben azokat, akiket az Országgyűlés politikai akarattá választ. Elfogadhatatlan, már a látszatát sem adják meg annak, hogy ezek független intézmények legyenek, pártkatonákkal fogják feltölteni ezeket a szerveket úgy, ahogy korábban sok-sok más politikai intézményt.

A kampánycsend intézményéről. Korábban fenntarthatatlan volt az az állapot, amikor a választások előtti napot megelőző 24 órával kampánycsend elrendelésre került. Nem is nagyon működött ez. Aztán ez változott ilyen értelemben, hogy már csak a választások napján volt kampánycsend. Ez már egy lényegesen jobb megoldás volt, mint ami korábban volt, azonban most átestek a ló másik oldalára. Amennyiben még a választások napján sem lenne kampánycsend, felmerül a kérdés, hogy majd a szabad választói akarat befolyásolásának kísérlete hogyan lesz kiküszöbölhető, milyen illegális mozgósítási folyamatok indulhatnak meg. Ezért az a helyes, ha a választások napján fennmarad a kampánycsend intézménye.

Végezetül, de nem utolsósorban - és erre részletesen ki kell térni - talán nem az a legfontosabb, hogy itt a részletkérdésekről hosszasan vitatkozzunk, hiszen ami alapvetően rossz, ami alapvetően menthetetlen, azt részletműtétekkel kiigazítani nem lehet. Ezt a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot vissza kell vonni és az elejéről kell kezdeni. A korrekt megoldás tulajdonképpen az lenne, ha a választásokról szóló törvényt is újrakezdenék, hiszen minden demokrácia egyik legfontosabb értékmérője, hogy milyen választási rendszer és hogyan működik egy államban. Hozzáteszem, legalább olyan fontos, hogy milyen számban, milyen részvétellel vesznek részt az emberek az általános választásokon. Minél magasabb a részvétel, és persze lehet itt cinikus megjegyzéseket tenni a szocializmusban való részvételre, nyilvánvalóan a fölött a társadalmi modell fölött értékítéletet mondott a történelem, azonban a magas részvételt kigúnyolni, a magas részvételt cinikusan felhozni példaként óriási hiba, hiszen talán annál legitimebb kormány nincs, mint amit a választók minél magasabb, lehetőség szerint száz százaléka választ. Természetesen tudjuk, hogy a százszázalékos részvétel nem biztosítható, azonban minél magasabb, annál legitimebb a kormány. Ezzel nem lehet vitatkozni. Ahogy az előbb fogalmaztam, a fölött a társadalmi modell fölött már értékítéletet mondott a történelem, de ebből nem az következik, hogy nem az a helyes, ha az emberek minél magasabb száma vesz részt a választásokon. Önök ezzel ellentétes szándékkal indulnak és készítenek törvényjavaslatokat.

Egyébként a magyar társadalom nem fog megfutamodni a regisztráció intézményétől. Szeretném mondani, hogy amennyiben mégis bevezetésre kerül és áterőltetik a társadalmi akarattal szemben... - hiszen szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar választók 70 százaléka a Nézőpont Intézet szerint is, amely nem áll nagyon messze a agyar kormánytól, olyan kutatási eredményt publikált, amely szerint a választók 70 százaléka nem támogatja sem a feliratkozást, sem a cenzust, sem a regisztrációt, semmilyen elnevezéssel az adminisztratív nehézségeket. Tudomásul kéne venniük, hogy a magyar társadalom nem kér ebből a jogintézményből, nem kérnek ebből a jogintézményből a szakértők, nem kérnek ebből a parlamenti pártok, a parlamenten kívüli mozgalmak és a magyar választók sem, és nem érnek ebből olyan tekintélyes korábbi közéleti személyiségek sem, mint a köztársaság volt elnöke. Intő példaként kéne szolgáljon az önök részére, hogy milyen társadalmi elutasítottsága van ennek az intézménynek, önök mégis ragaszkodnak ehhez a jogintézményhez.

Kivezetik Európából a Magyar Köztársaságot, észre kéne venniük, hogy egy nagy stoptáblánál és egy útkereszteződésnél állunk, ahol az Európa vége tábla áll és egy nagy-nagy stoptábla, amelyet az egész magyar társadalom lát önökön kívül. Még nem késő visszafordulni, még van lehetőségük bebizonyítani, hogy egy demokratikus jogállam visszaállításában érdekeltek, hiszen az elmúlt két év törvényjavaslatai, amelyekből aztán törvények lettek, azt mutatják, hogy a jogállam felszámolásában érdekeltek. De a 24. órában még vissza lehet fordulni, még van lehetőség arra, hogy tárgyalóasztalnál nullapontról indulva egy olyan választási rendszert alkossunk Magyarországon, amely megfelel a magyar választók akaratának, megfelel az európai normáknak. Az a hivatkozás, hogy a korábbi választási rendszer nem volt jó, nem indokolja, hogy önök a rossz választási rendszerből pocsékot csináljanak.

(19.20)

Ez a javaslat meg a korábban elfogadott választási törvény azt mutatja, hogy a rossznál lehet sokkal rosszabbat is csinálni. Valóban nem volt jó a korábbi választási törvény, nem volt jó az eljárásjogi törvény, azonban ezeken lehetett volna módosítani, közös akarattal lehetett volna változtatni, konszenzuskereséssel lehetett volna példás választási törvényt létrehozni. Ehelyett önök ragaszkodnak az egypárti megoldásokhoz, ragaszkodnak a cinikus érveléshez, és kétségbeesett kísérletet tesznek arra, hogy a tartalmi politika helyett adminisztratív módon változtassanak az önök számára kedvezőbb feltételekkel. Ellenszélben, esőben, bírói tévedések mellett is lehet futballmérkőzést nyerni. Az ellenzék be fogja bizonyítani a Magyar Szocialista Párt vezetésével, vagy akár önmagunk is, hogy minden ilyen kísérlet hamvába holt ötlet, nem lehet adminisztratív módon választásokat nyerni.

A dolognak azonban talán az a legjelentősebb része, hogy nemcsak arról szól ez a kérdés, hogy ki nyeri a következő választásokat, hanem sokkal inkább arról, hogy milyen értékítéletet mondunk a magyar demokrácia fölött azzal, hogy milyen választási rendszert hozunk létre. Az elmúlt időszakban több, a Magyar Köztársaság tekintélyét sújtó, nevetségessé tevő intézkedése volt a kormányzatnak. Kérem tisztelettel önöket, hogy ne folytassuk ezt az utat, ne távozzunk Európából, ne közeledjünk az ázsiai társadalmak berendezkedéséhez.

Kérem tisztelettel önöket, felelősségteljes döntést hozzanak. Még egyszer mondom, nem késő, hiszen még az általános vita kezdeténél tartunk, van lehetőség visszafordulni, van lehetőség a nulla pontról kezdeni, és semmilyen tekintélyvesztés nem következik be abban az esetben, ha önök belátják, hogy ez elfogadhatatlan, a magyar társadalom nem kér ebből. Nem kell részletes vitát folytatni egy olyan jogintézményről, amelyet nem akarnak a magyar választópolgárok, és azt is be kell látni, hogy tisztességes versenyben győzni mindig többet ér, mint különböző adminisztratív módokon akadályokkal megemelve, lehetőség szerint a választók 20-30 százalékos részvétele mellett kierőszakolni egy politikai győzelmet ilyen szempontból.

Kérem tisztelettel az előterjesztőket, hogy változtassanak ezen, vonják vissza ezt a javaslatot. Van lehetőség, bőven van még idő arra, hogy új törvényjavaslat készüljön. Ebbe be kellene vonni az ellenzéki pártokat, szakértőket, talán ilyen szempontból jobbakat, mint akik most szövegezték ezt a javaslatot. A következő választásokig még rengeteg idő van. Nagy a tét olyan szempontból, hogy három választásról beszélünk, hiszen országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választások lesznek. Egy ilyen regisztrációval a jelen állás szerint akár háromból is ki lehet záródni, bár ígéret van arra, hogy önök ezt nem így gondolják. Jelen pillanatban ez a törvényjavaslat alkalmatlan nemhogy az általános vitára, hanem egyáltalán arra, hogy ebben érdemi egyeztetés legyen.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Karácsony Gergely tapsol.)