Készült: 2024.03.29.05:49:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

7. ülésnap (2006.06.21.), 237. felszólalás
Felszólaló Dr. Lamperth Mónika (MSZP)
Beosztás önkormányzati és területfejlesztési miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 8:00


Felszólalások:  Előző  237  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a programjában azt mondta: kevesebb kiváltság, nagyobb teljesítmény, kisebb bürokrácia, átlátható és ellenőrzött gazdálkodás. A tisztelt Ház asztalán fekvő törvényjavaslat ezt szolgálja.

A jogállam és a helyi demokrácia egyik fenntartó ereje a közbizalom. Ennek nagyon fontos eleme, hogy az választópolgár magáénak érezze az ő adójából is fönntartott közintézményeket, számon kérhesse azok magas színvonalú, ugyanakkor gazdaságos és költségtakarékos működését. A kormány célja ezzel a módosítással az, hogy a közfeladatokat racionálisabban felépített, az ésszerű takarékosság követelményeinek megfelelően működő államszervezet lássa el, beleértve a helyi közhatalom szerveit is. Ez a szándék, ez a célkitűzés jelenik meg többek között ebben a törvényjavaslatban is.

A települési önkormányzatok jelentős része forráshiányos. Ebben a Házban is a mai nap is sokszor elhangzott, hogy az önkormányzatoknak kevesebb a pénzük, mint amennyi az ő megítélésük szerint szükséges lenne. A közvéleményben egyre többször jelenik meg az a vélemény, hogy az ország, egyes települések anyagi erejéhez képest, mérten esetenként irreálisan magasak az önkormányzati képviselők tiszteletdíjai. Szeretném hangsúlyozni, hogy esetekről van szó, nem általános ez a megállapítás. Elhangzott ma a Házban - csak szeretném megerősíteni -, hogy különösen a kistelepüléseknél gyakori, hogy látva a település anyagi mozgásterét, nagyon mértéktartóan, sőt nagyon sok esetben tiszteltdíj nélkül látják el a települési önkormányzatok a feladatukat, a munkájukat a képviselők. Azt gondolom, hogy ez nagyon tiszteletre méltó. A törvény célja az, hogy a kereteket vegye szűkebbre, és az irreálisan magasan megállapított tiszteltdíjaknak gátat szabjon a jogalkotás, a törvényhozás eszközével.

Amikor a törvény a testület által megállapítható tiszteltdíj felső határát határozza meg, akkor azt mondja, hogy természetesen saját belátása szerint a település képviselő-testülete hozhat ennél szerényebb tiszteltdíjról is döntést. Mi azt mondjuk, itt az a fontos, hogy a keretek világosak legyenek, szűkebbek, mint a hatályos szabályozás, és ne alakítsunk ki a gyakorlatban jelentős eltéréseket a tiszteltdíjak megállapításakor.

A takarékos gazdálkodás szempontjának érvényre juttatása megkívánja, hogy a fenti szabályozó elv fennmaradásával a törvényjavaslat mérsékelje az alapdíj maximumát, és ennek mértékéhez igazodóan a bizottság elnökének, a bizottság tagjának, valamint a tanácsnokoknak biztosíthat magasabb összegű juttatást. A törvényjavaslat lehetővé teszi az önkormányzati képviselők tiszteltdíjának csökkentését a köztisztviselői illetményalaphoz rendelt szorzószámok megváltoztatásával. Tehát ez a technika annak elérésére, amit az előbb elmondtam.

A törvényjavaslat értelmében azon képviselők tiszteltdíja legfeljebb 25 százalékkal növelhető, akik egy vagy több bizottságnak is a tagjai. Tehát így szabályozza a képviselői feladatellátás mellett a bizottsági feladatellátásból származó többletmunka honorálását. A bizottság nem képviselő tagja az alapdíj legfeljebb 25 százalékát kaphatja tiszteletdíjként.

A bizottság elnöke és a tanácsnok több tisztség, illetve több bizottsági tagság esetén is az alapdíj legfeljebb 50 százalékkal növelt összegű tiszteltdíját teszi majd lehetővé.

A Pénzügyminisztérium előzetesen hatástanulmányt végzett a javaslat költségvetési kihatásairól. Jelenleg 25 ezer helyi önkormányzati képviselő évente bruttó 20 milliárd forint tiszteltdíjat és mintegy 5 milliárd forint költségtérítést kap. A képviselők létszámának és tiszteltdíjának csökkentése az önkormányzatoknál mintegy 8-10 milliárd forintnyi megtakarítást eredményez. Ennél is fontosabb talán a társadalmi hatás, hogy ez a megoldás példaértékű lehet a közkiadások lefaragásának folyamatában.

A települési képviselő a település egészének érdekében végzi a munkáját, és felelősséggel elsősorban a választóinak tartozik. A közvéleményben egyre határozottabban megfogalmazódó igény, hogy az alapvető kötelességeit nem teljesítő képviselő magatartása valamilyen módon szankcionálható legyen. Ezért felhatalmazást kap a képviselő-testület arra, hogy ilyen szankciókat szabjon meg, és a szankcionálható magatartások körét meghatározhatja saját döntése alapján. Azt mondják az emberek, hogy ha valakinek van egy feladata, és azért egyébként, ha elvégzi, kap valamilyen juttatást, akkor teljesen logikus következtetés az, hogy ha valaki a közösség ítélete szerint a feladatát nem végzi el, akkor emellé rendelhető legyen olyan szankció, amely a juttatások csökkentését eredményezi.

A képviselő-testület rendeletében határozhatja meg azoknak az eseteknek a körét, amelyekben csökkentheti, illetve megvonhatja a képviselő tiszteletdíját, illetve ennek mértékét. A törvényjavaslat az országosan egységes szemlélet kialakítása érdekében állapítja meg a tiszteltdíjak csökkenésének leghosszabb időtartamát és legmagasabb mértékét. A törvényjavaslat lehetőséget ad a képviselő-testületnek arra, hogy a kötelezettségeit megszegő képviselő tiszteltdíját az alapdíj legfeljebb 25 százalékával maximum 12 havi időtartamra - tehát maximum egy évig lehet ilyen szankcióval sújtani valakit - csökkentse, illetve arra is lehetőséget ad, hogy a természetbeni juttatást megvonják attól az önkormányzati képviselőtől, aki nem végzi el a dolgát, a feladatait. A törvényjavaslat lehetővé teszi a csökkenés, illetve megvonás ismételt megállapítását, amennyiben a kötelezettségszegés újra megtörténik.

Abban a meggyőződésben ajánlom elfogadásra a törvényjavaslatot, hogy a vázolt megoldások, amelyekről az előbb beszéltem, hozzájárulnak a takarékosabb állami működéshez, és eleget tesznek az állampolgárok igazságérzetének, növelik a közbizalmat, erősítik a helyi demokráciát.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a tisztelt Ház a törvényjavaslatot vitassa meg, és ezt követően szavazatukkal támogassák és fogadják el.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  237  Következő    Ülésnap adatai